Bevezető

Üdv, kedves Olvasó!

Jelen bemutató alanya az AC Rogue PC változata, de nem annyira a játék maga, hanem a belőle kiadott gyűjtői változat. Azért egy pár sort írok a játékról is, egyrészt így kerek a cikk, másrészt vannak dolgok, amiket mindenképpen meg kell említeni a Rogue-ról. Hozzáteszem, eddig kb. 8 órányi játékidőm van benne. A Rogue eredetileg a Unity-vel egy időben (2014. nov. 13-án) jelent meg, de csak X360 és PS3 konzolokra.

Akkoriban a média úgy kezelte a Rogue-ot, mint egy lehúzás, egy Black Flag 2.0 (egyesek szerint inkább 1.5), amit csak azért adtak ki, hogy a prev-gen konzolosok is hozzanak profitot. Valószínű, hogy a Montreal-i székhelyű Ubisoft eredeti terve valami hasonló volt: egy AC, amit majd egy leány-stúdió (jelen esetben a Ubisoft Sofia) összetákol, hogy legyen mit kiadni a régebbi generációra. A gond csak ott volt, hogy Szófiáék kicsit összekapták magukat, és igaz, hogy játéktechnikailag semmit nem adtak hozzá a recepthez, de az ACIII és ACIV játékokat felhasználva, írtak egy bitang jó történetet, és mellé csaptak egy eszméletlen látványvilágot.

Most kérdezitek, hogy milyen eszméletlen látványvilág? Hisz ez egy 2 éves játék, kicserélt textúrákkal! Nos, a helyzet ennél némileg bonyolultabb szerintem. A játék kiváló látványát nem a HD textúrák vagy a magas poligonszám adja, hanem az, hogy a Rogue-ban van egyfajta művészi vonal. Valami olyan plusz van benne, amit én eddig egy AC-nál sem éreztem. Minden AC szép, de inkább a részletesség, a pontosság, a korhű környezet és a gondos pályadizájn adja azt a kalapemelő, áll-leesős látványt. A Rogue esetében úgy érzem, az összevetők közé bekerült egy nagy adag művészet, olyan fajta, amit az ember inkább a kis költségvetésű, Indie stúdióktól szokott meg.

Pl., ahogy hajózol a tengeren és a sarki fény az égen feltűnik, hirtelen elengeded a gombokat és csak csodálod, ahogy a színek játszanak azalatt a 10-15 mp alatt. Vagy a falvak és városok elrendezése és a bennük található tereptárgyak. Régebbi részekben éreztem, hogy sok tárgynak inkább funkcionális szerepe van. Azért van ott, hogy én felmásszak rá, ha nem lenne, nem hiányozna a képről. Itt ellenben az egész terület egy egységet alkot, nem pedig mintha a várost először felépítették volna, és csak utána alakították át olyanra, hogy egy assassin végigugrálhasson rajta.

Azt hiszem, ennyi bevezető elég lesz, aki a játék tesztjére kíváncsi, az magyarul és angolul is kiváló írásokat találhat az interneten, szerencsére a tesztelők is rájöttek, hogy ez bizony nem egy összetákolt munka. Egy dolgot említenék még meg, hogy a játék elég szervesen kapcsolódik az AC III és AC IV epizódokhoz, sőt némileg a Freedom Cry és a Unity is előkerül. Ezek nem ismerete nagyban nehezítheti a történet megértését, ugyanis csak az eddig ismeretlen karakterek vannak bemutatva rendesen, a többiek csak feltűnnek. Majd a pici spoiler után mondok 2 példát, csak azért pici, mert a játék első 1 órájában már ezek megtörténnek, de mégis nem szeretném, ha valaki miattam már ismerné őket.

PICI SPOILER:
pl az elején megjelenik Adewalé, már, mint öreg mentor, 5 mondat alatt rengeteg utalás a BF-re és a Freedom Cry-ra. Később többször előkerül témaként az a bizonyos koponya a kristály kockákkal, amit Edwardnak a BF-ben, az obszervatóriumban mutatnak.
PICI SPOILER VÉGE!

Most, hogy ezt megbeszéltük, lássuk a medvét :)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!