Bevezetés, a teszt

Bevezető - az IGP-k / APU-k történetének rövid áttekintése

Az "APU" fogalom 2011-ben kezdte meg a térhódítását az AMD A8-3870K jelölésű megoldásával - korábban is léteztek már processzorba integrált video-alegységek, de ez a chip volt az első, amely azzal a határozott állítással lépett piacra, hogy ténylegesen bármely játék futtatására alkalmas, eszement kompromisszumok nélkül.
A végül 2012. elején piacra került 3870K-t nem egészen egy évvel követte az A10-5800K, amely mind teljesítmény, mind szoftveres támogatottság terén jelentőset lépett előre - ezt az APU-t én is teszteltem anno, és rendkívül jó benyomásokat szereztem róla.

2014. elején jelent meg hatalmas várakozások közepette a következő generáció a "Kaveri" fantázianevű széria és az A10-7850K személyében, és ahogy az a hatalmas várakozásokkal lenni szokott, szegény termék elég csúnyán megbukott. Teljesítmény tekintetében a megfelelően felhype-olt 50-100%-os elvárással szemben mindössze 20-25%-ot lépett előre - sajnos előre lehetett tudni, hogy a jó alaposan kigyúrt integrált GPU-val a DDR3-as rendszermemória nem fogja tudni tartani a lépést. Ezen túl már csak hab volt a tortán, hogy az AMD rossz szokásához híven az árazást is alaposan eltolta.
És itt, 2014. elején gyakorlatilag véget is ér a történet AMD-s oldala.

A Kaveri-szériában érkezett még pár APU (közülük a legérdekesebb az A8-7600), de újabb előrelépés nem történt. Talán az AMD is érzi, hogy először a sávszélesség-problémát kellene megoldani, mert így az egész termékvonal zsákutca. Viszont annak éppen nem rossz - a 120 USD-ről 80 USD-re leértékelődött A8-7600 továbbra is egészséges kompromisszum a sebesség és az ár között, és a 150 USD-ért vesztegetett A10-7850K sem rossz megoldás.

Eközben a kék sarokban: 2012-ben még igencsak csehül állt az Intel IGP téren - a legtöbb akkori processzorban megtalálható HD2500 (vagy egyszerűen HD Graphics) csak egyszerűbb játékok futtatására volt alkalmas, vagy a komolyabbak közül a legalább 10 évesekre (bővebben ld. ebben a tesztben). Voltak ugyan nagyobb kiépítésű IGP-k is (HD3000, ill. HD4000), de ezeket csak a drágább processzorok kapták meg, és a sebességük is csak 50-100%-kal múlta felül a HD Graphics tudását, amivel messze, messze az AMD megoldásai mögött kullogtak.

2013. közepén bukkant fel az első komolyabb próbálkozás az Iris Pro 5200 grafikus alrendszerrel. Érdekes módon az Intel már akkor reagált arra a problémára, amit az AMD a mai napig nem oldott meg - természetesen a sávszélességről van szó. A CrystalWell fantázianévre keresztelt megoldások sajátja, hogy a GPU-hoz 128MB (később opcionálisan 64MB) eDRAM is társul, ezáltal jelentős lökést adva a sávszélességnek, és ezen keresztül a teljesítménynek. Az első Iris Pro 5200 megelőzte az akkor regnáló A10-5800K-t, majd az A10-7850K hajszállal visszaelőzött. Nyilván innentől vérre menő farokméregetési kérdéssé vált a dolog...
... ezért a Broadwell architektúrához társított Iris Pro 6200 még a Kaverinél is gyorsabb lett kb. 20%-kal. Az AMD azóta nem válaszolt, a Skylake generációban bemutatkozó Iris Pro 580 pedig biztosan még gyorsabb lesz, tehát az Intel előnye (és elektronikus péniszének mérete) biztosítva van.

Mindössze egyetlen aprócska gond van: a különálló processzorként megvásárolható Iris Pro 6200-as APU-k 280 USD körüli áron indulnak, az Iris Pro 580-ból pedig egyelőre csak forrasztott megoldás látható a látóhatáron. Ezért a budget megoldások terén az Intel kénytelen az eDRAM nélküli változatokkal próbálkozni - ezek közül a legerősebb a Skylake generációban bemutatkozó HD530, amelyet szerencsére majdnem minden asztali processzor megkap.

Kb. így fest a Skylake chip (forrás: techpowerup.com)

A fenti kép a Skylake i5-ösök és i7-esek alapjául szolgáló chipet ábrázolja - érdemes megfigyelni, hogy az iGPU (Inteléknél ezen a néven fut) mennyivel nagyobb helyet foglal, mint egy CPU-mag. Nézzük meg, mit tud!

Konfiguráció és fogyasztás

Mielőtt a részletekbe belefognék, egy nagyon fontos dolgot ki kell emeljek. Miután nem volt lehetőségem arra, hogy az 5800K-t újramérjem (vagy akár beugrasszak helyette egy Kaverit), az új Intel eredményeket a közel 3 éves 5800K mérésekkel fogom összevetni. Ez nem akkora eretnekség, mint amilyennek elsőre tűnhet - aligha valószínű, hogy már a GCN architektúra regnálása alatt megjelent, eggyel korábbi designra épülő Trinity túl sok optimalizációt kapott volna élete első éve után. Ettől függetlenül a mérések csak közelítő pontosságúnak tekinthetők, erre kéretik figyelemmel lenni. Ugyanígy 3 évesek a HD2500-as számok is.

A tesztkonfigurációk a következők voltak:

Érdemes még megemlíteni, hogy míg az A10-5800K-hoz költséghatékony megoldás volt gyorsabb (2133MHz-es) memóriát társítani, a Skylake esetében ilyen trükkel nem tudtam élni - bár a gyorsabb memória 2666MHz-ig nem lenne számottevően drágább, a kihasználásához szükséges Z170-es alaplap annál inkább. Úgyhogy csókoltatom az Intelt, alacsony költségvetésbe a DDR4-2133MHz fér bele.

Fogyasztás:

Sajnos a HD2500-as játéktesztjeimnél nem mértem fogyasztást, ezért a régi Intel megoldás nem szerepel a grafikonon, bár alighanem nagyon hasonlóan festenek a számai, mint az i3-6100-é. Feltettem viszont egy képzeletbeli A8-7600-at, amely a 65W-os konfigurációban sebességre majdnem pontosan megegyezik az A10-5800K-val, viszont 35-40W-tal kevesebbet fogyaszt.

A 14nm-es gyártástechnológiának és az eleve energiatakarékosabb designnak köszönhetően az Intel megoldása elég súlyos győzelmet arat - a teljes gép fogyasztása 2.5-szeres az AMD-s konfiguráció esetében. A képzeletbeli A8-7600 jobban szerepel, de még így is 60%-al több áramot kér, mint az i3-6100. Kisméretű házban, korlátozott hűtési lehetőségek mellett ez nagyon nem mindegy.

Játékok és tesztmódszer

A múltkori monstre tesztet egy kicsit lejjebb skáláztam, a három kategória megmaradt, és mindegyikben három játékot néztem meg, két-két beállítás mellett. A 2010 utáni AAA játékok esetében csak az 1280x720 felbontást használtam, és alacsony, valamint közepes beállítások mellett mértem, a többi játék esetében a beállítások a maximumon voltak (kivéve MSAA), és az 1280x720 mellett szerephez jutott az 1920x1080-as felbontás is.
Már a cikk írása közben került be a négy 2013 utáni AAA játék, itt csak a legalacsonyabb beállításokkal mértem HD felbontás mellett.

AAA játékok 2011-2013
GRID 2
Sniper Elite V2
Unigine Heaven 4

AAA játékok 2006-2010
Mirror's Edge
Elder Scrolls IV: Oblivion
Prey

Casual játékok
Bastion
DeathSpank
Giana Sisters Twisted Dreams

AAA játékok 2013-2015
Crysis 3
Borderlands: The PreSequel
Dying Light
Witcher 3

A teszt módszerem nem változott:
– Az IGP-k által nyújtott teljesítményt minden esetben a FRAPS mérte.
– Az átlagos FPS-értékek a FRAPS által mért átlag FPS átvételével keletkeztek.
– A minimum FPS-ek a FRAPS által mért képkocka-renderelési időkből egy statisztikai alapú módszer használatával állnak elő, azt az értéket mutatják, amelynél csak a teljes minta 2%-ában találunk alacsonyabb képrenderelési időket. A módszer előnye a FRAPS által adott minimum FPS-ekhez képest, hogy kiküszöböli az egyszeri FPS-eséseket (pl. egy rosszkor felbukkanó HDD-művelet miatt), ezen felül kimutatja a microstutteringet és a hasonló FPS-fluktuációs problémákat.
– Minden tesztfutam háromszor került lemérésre, és a grafikonokra a három mérés átlaga került. Ha a három mérésből valamelyik feltűnő eltérést mutatott, akkor arra az elemzésben kitérek.

A játékokhoz demonstrációként a YouTube-ról linkeltem videókat - köszönet illeti a videók készítőit!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!