Izland 2013 - fel a hegyekbe! (1.)

Tudtam, hogy egyszer még visszatérek: 1 Izland-fanatikus, 4 útitárs, 9 nap, 3000 kilométer. – írta: rumos14, 11 éve

Július 18.

Július 18. Ízelítő a felföldből és az igazi izlandi időjárásból

Tracklog: [link]

A következő napok útitervét mindig az aktuális (várható) időjárás alapján próbáltam összeállítani. Persze esőben, ködben semmi sem az igazi, de azért lehet okosan alakítani a dolgokat. Mivel erre a napra esős időt mondtak, az ország belseje, észak felé vettük az irányt. Az időjárásról majd írok külön, valami ráció volt az elképzelésemben, de az eső az eső. Azért így is rendben volt a nap, a Bruarhlod kanyonig meg sem álltunk, ott megcsodáltuk a szép sziklákat és a Hvita folyó világos vízét. Arra a 15 percre pont nem esett, de addig is csak inkább permet volt.

Továbbhaladtunk a 35-ös úton, ami hamarosan átváltott földúttá, ez már kéremszépen a felföld, a Kjölur út. Elég tempósan lehetett haladni, az eső hol szemerkélt, hol nem, ez így volt hangulatos. De örültem, amikor elérkeztünk a Kerlingarfjöll leágazáshoz, végre kicsit változatosabb lett a terep és felkaptattunk egészen 1000 m magasságig, pont a felhőhatárig. Nagyon erősen fújt a szél, miközben lesétáltunk a völgybe, ahol számtalan forró vizű, füstölgő patak, a legváltozatosabb színű kavicsok, sziklák, hegyek fogadtak minket, egy igazi izlandi vidék ez. A hangulatát sajnos nem lehet fotókkal visszaadni, legalábbis nekem nem sikerült.

[link]

[link]

Visszatérve a Kjölur úthoz még továbbhaladtunk északra, a Hveravellirhez, ami hasonló geotermikus terület, mint amiket előző nap láttunk, megspékelve egy félig természetes, félig mesterséges medencével, ahová befolyik a meleg patakok vize és lehet pancsolni. Öltöző vagy egyéb szükséges facilitás nincs, de az izlandiak amúgy sem szégyellősek, hát a turisták se legyenek azok. Elindultunk vissza, a civilizáció felé, de tettünk még egy kitérőt a Hvitarvatn gleccsertóhoz, itt már kifejezetten esett az eső, így csak az első, Svartá nevű folyón való áthajtás nyújtott extrát, aztán már csak döcögés a Kjöluron, majd még úgy 100 km Helláig, a szálláshelyre.

[link]

A második nap képei slideshow-ban (jobbra-balra nyilakkal lehet lépkedni):[link]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények