Hallgatni akarod? Nehéz lesz, mert ahhoz kellene két ugyanolyan DAC külön-külön filterekkel. Ráadásul olyan DAC ami nem akar mindenáron oversamplinget végezni. A kimenetet közvetlenül kicsatolva a két low pass filterre és a sample rate mellett közöttük átkapcsolva máris meglesz a különbség. Laborban volt ilyen és hallható volt a különbség. Nem a DAC, hanem a szűrő torzításai voltak a meghatározóak ebben az esetben.
Olvasgatom amit linkeltél és legalább annyi hiba van benne, mint az audiofüles duplacsavartleszúrtritbergeres kábel marketingben.
Pár példa:
Bullshit, 4.77MHz-en futó IBM PC sebessége, még CPU-val lapátolva is bőven meghaladta. Nagyobb gond, hogy nem volt hozzá elég RAM és háttértár.
In 1982, processing all this data was a bear; PCs barely ran at about the same clock rate as the data rate of a CD!
A kvantálási zajnál figyelemebe kell venni a hangerőt. Ez a halkabb részeknél a zavaró, itt van pl. az egyik kompromisszum. Ráadásul a korai DAC-ok valós felbontása/pontossága messze nem volt 16 bit. Írja, hogy "CD do a perfect job reproducing the ultrasonics" de pont, hogy ez nem lehetséges a 44.1kHz-es mintavétel miatt akárhogy csűrik-csavarják. Definíció szerint 20k felett, de éppen hogy belefér elméletileg egy kis tartomány. Helyesebb lett volna azt írni, hogy egy hanglemez átviteli tartományát jelentősen javította a 10-20k közötti tartományban.
A régi, pl a GUS-ban is lévő és egy mai DAC közötti minőségbeli különbségre utal, sajnos nem fejti ki, részletesen, pont ez amiről szó van a magasabb sampling/bitrate alatt (nem annyira a sampling rate, mint a megengedőbb szűrés a nagy előny) : "In 1982, it was difficult to build great analog (LRC) anti-alias filters that could pass 20 kHz well and stop anything above 22.05 kHz equally well for both recording and for playback" és "In the next few years, oversampling converters and DSP made these anti-alias filters excellent and inexpensive, so the problem of iffy filters went away."
Ez is hülyeség, 83-tól az XT-hez rendelhető volt HDD, 85-ben meg már AT volt és az MFM vinyók sztárja az ST225 is már piacon volt talán egy éve.
Even in 1985, no one could afford a 10 MB hard drive.
Még egy BS, mert ugyan elég sok hibát tud javítani, de sokszor interpolációval oldja meg, ha nincs más. Ezt is mértük és meglepő, hogy mit kibír sugár irányú karcban és mit nem, ha már nem ilyen.
CD is a 100% bit-accurate medium.
Az a rész is érdekes ahol optikai leválasztásról ír, de nem beszél arról, hogy egy CD belső tápleválasztása mennyire fontos, hogy a meghajtó motor zaja ne legyen hallható. Külön táp, opto csatoló, reclock mind-mind dob a hangon.
Szóval szerintem a demisztifikálásban átesett a ló túloldalára ugyanúgy túlzásba esve, mint a mázsás márványlapra acél-ezüst tüskékkel DAC-ot szerkesztő másik oldal.