Zajosodás ellen a ''profi'' amatőrök rutinszerűen azt csinálják, hogy nem 1 hanem 25-50 képet csinálnak, aztán dark levonás után szoftveresen összeátlagolják őket. Valamelyik évben a Meteorban volt cikksorozat a témában.
Ez csak az igazán halvány témákra vonatkozik, mint ködök és galaxisok - nem Holdra, azt lehet ''izomból'' fotózni, nem kell trükközés.

pólusraállás: ha nem látsz rá a pólusra, sokat nehezít
esetleg delelési időpontokat érdemes számolni 1-2 csillagra, abból legalább a déli (északi) irányt egzaktul be lehet lőni. A mechanikát nem ismerem, nem tudom hogy lehet vele rektatengely szöget állítani. Ha állítasz hasból egy 47-48 fokos szöget, olyan nagyon már nem lőhetsz mellé.
Aztán próba cseresznye - bekapcsolt óragéppel, sorozatokat érdemes lőni a mocorgó légkör miatt. ha primer fókuszban elég volt 1/400 sec, még 10x nyújtásnál is 1/4-ből megúszod. Itt már lehet számítani légköri turbulenciák miatt behomályosodó képrészéetekre, de lehet ismételni.