Ehhez kérnék egy ks segítséget, na jó nem is kicsit

Bármilyen tippet türelmetlenül várok.

Nagyon megtetszetek ezek a kis fácskák. Tehát törpefát szeretnék ''készíteni'' házilag!
Mi az alapelve a bonsai-nak? Milyen fák alkalmasak erre a célra? Valamennyit tudok róla, de inkább nem írok semmit, mert semmi biztosat nem merek állítani e témában.
Van aki nevelt bonsait itt közületek magról?

macska vagy fa?

tetszik a neved, spájz görlz rulz

köszi!
azaz Spice Girls rlz!

Ez a dolog engem is marhára érdekel!
Lehet egy húszcentis tölgyfám az asztalon? Haláli..

------------------>

No, ez a téma engem is érdekelne. Szeretem a kicsi fákat, de nagyon kényesek az eddigi tapasztalataim szerint. Anyósomnál kettő vált az enyészetté. Egyszer szeretnék én is sajátot.

Van eg ynagyon korrekt könyv is a témába rengeteg képpel A-Z ig minden
A legfontosabb azonban a Bonsai nem lakásba való föleg nem bérházba a legalkalmasabb atélikert a nevelésére.
A Japánok a Bonsai-t a vendég megtisztelésére viszik csak be a lakásba.
A könyv: Bonsai
Irta: Harry Tomlinson
Familia könyvtár
A kiadó saját boltja:1136 Bp. Tátra u. 32 és 1024 Bp. Keleti Károly u. 29 tel:212-3953 v 212-5534
elég régi 5-10 éves nemtudom kapható-e még
majd szkenelek belőlle 1-2 oldalt

Egyszer olvastam egy könyvet a törpe fa témában, és most egy csomó dolog felbukkant belőle az elmémben.
Arra emlékszem, hogy a japánoknak megtetszettek a természetben látott, mostoha körülmények között élő, ezért nyomoronc fácskák. Ezek genetikailag tök azonosak voltak mondjuk, a többi tölgy fával, de mivel a mag egy sziklahasadékba potyanva kelt ki, ezért picike maradt, kehes, szenvedő, didergő tölgy.
Megjegyzés: a japánok nem normálisak, minden beteg dologra rákattannak. Fák szándékos nyomorgatása, hogy kicsik legyenek. Ez nem a természet szeretete.
De a Természetben eleve vannak törpe fa fajok, mint például a hideg tundrán élő törpe nyír. Ezek a fajok viszont hosszú idők alatt alkalmazkodtak a mostoha környezethez, és eleve úgy fejlődnek, hogy a talajon kúszva, minél inkább elkerüljék a vad és hideg szelet.
A bonsai viszont az ember által törpe formába kényszerített normál fajok egyedei.

Egy időben nekem is nagyon tetszettek a törpe fák, de inkább úgy döntöttem, hogy lesz egy kertem és abban normális méretű növényeket fogok nevelni.

Különben is, nagyon babra munka a törpésítés! Nemcsak annyiból áll, hogy egy kicsi edénybe beültetsz egy magot és aztán várod, hogy mi lesz vele. A törpe fát, hogy szép, a természetben látott szélfúta formája legyen, drótókkal kényszerítik ilyen alakú növekedésre, és a metszőolló is csattan néha.
Fú, ez nem művészet, nem is kertészkedés, ez valami hülye emberi hobbi.
Ezért nem is kezdtem bele. Minek kínozzam szegény növényeket, amikor van kertem?

én is pont így gondolom, mint te! bizony lehet, és tényleg haláli!

Érdekes a meglátásod ezzel kapcsolatban, és igazad is van.

Éllettanilag azonban mindegy, hogy én kényszerítem kis növésűre a fát, vagy a természet, annyiban viszont mégse, hogy ez ellen tudok tenni, (hogy nem csinálom) a természetben viszont nem mehetek elhárítani az akadályokat. Abban is igazad van, hogy nem mindegy, hogy hosszú idő alatt lassan alkalmazkodik, vagy rögtön alkalmazkodásra kényszerítem, a körülmények gyors változtatásával.

Hát mindenesetre tényleg elgondolkodtató az amit írtál.

Amúgy a természetben megfigyelhető, hogy általában a növények lényegesebben kisebb méretben is felnőhetnek és virágot, termés, magokat hozhatnak. A legtöbb gyomra mondjuk, hogy ezek bezzeg megnőnek akármilyen az idő, pedig csak megszoktuk a formájukat és nem tűnik fel, hogy elég nyomorúak. Jó körülmények között a gyomok is hatalmasra nőhetnek.
Bizonyos helyeket megfigyeltek óriás méretű növényeket, amelyet uazok a növények, amelyeket egyébként normák méretűek. Ezt nevezik gigantizmusnak. pl 5m-es gólyaorr.

A kis méretűségre visszatérve én neveltem már fel normál napraforgómagból kb 3-4cm-es példányt. Szép levelei és virága volt, teljesen szabályos kicsínyített mása volt a normál változatnak. Nem előre eltervezett szándékkal, hanem csak csíráztattam egy napraforgómagot és aztán egy kis üvegben lévő tápoldatos vízbe lógattam a gyököcskéjét és így nőt fel.

Olvastam az első ajánlott linknél, hogy vannak eleve törpeméretű fák, amelyek hosszú idő alatt alkalmazkodtak. Amúgy a törpeségre kényszerített fák valóban úgy tűnik, hogy csak a körülmények miatt kicsik, nem ganetikailag, mert kiültettve úgy tudom eredeti méretre nőnek. Van egyáltalán genetikai méret? Nem csak a körülmények határozzák meg a méretet. A törpefák nagyon szépek, szabályosak, szép levelekkel, terméssel, nincs semmi különösebb deformáció, biztos, hogy szenvednek eze a növények? Pl. a szárazságtól is kisebbek a növények, de még deformáltak is, látszik rajtuk, hogy nem tetszik nekik vmi. A törpefáknél ezt nem tapasztalom.

[Szerkesztve]

''hanem csak csíráztattam egy napraforgómagot és aztán egy kis üvegben lévő tápoldatos vízbe lógattam a gyököcskéjét és így nőt fel.''

Te kis növénytani, ifjú Frankestein.

szerkesztettem az előző hszom! véleményed?

amúgy mondom, csak véletlen műve, nem tudatosan csináltam kicsire. Amúgy a csíráztatás és az említett módon történő felnevelést csak azért csináltam, hogy láthassam jobban a növekedését.(érdekségképpen). Az igazi felfedezések véletlen művei általában, nem vagyunk mi olyan okosak, hogy magunktól találjuk ki

[Szerkesztve]

Különben a Bonsai a kínaiaktól ered, nem a japánoktól. Viszont a japánok vitték el a miniatürizálás irányába. A kínai bonsai 80-100 centis, a japán jellemzően 30-50 centis. Az egészen kicsi növényekkel (mame bonsai: 10-20 centis fák) nagyon nehéz foglalkozni, általában nagyobb súlycsoportba lépnek egy idő után.

Mondjuk tény, hogy ez a téma itt felesleges, és rengeteg irodalom található róla, ezért nem is járatom tovább az ujjaim.

Létezik genetikai méret, de a környezet erősen befolyásolja, mi valósul meg ebből. Növény és állatvilágra egyaránt értem.

Az éheztetés nem igaz. Lehet, hogy kicsi tálban vannak, kevés földbe ültetve, de az mindig jó minőségű és tápoldattal is etetik a pici fát.

De a többi igaz. Kezdetben drótozzák szegényeket.