Ehhez kérnék egy ks segítséget, na jó nem is kicsit

Bármilyen tippet türelmetlenül várok.

Nagyon megtetszetek ezek a kis fácskák. Tehát törpefát szeretnék ''készíteni'' házilag!
Mi az alapelve a bonsai-nak? Milyen fák alkalmasak erre a célra? Valamennyit tudok róla, de inkább nem írok semmit, mert semmi biztosat nem merek állítani e témában.
Van aki nevelt bonsait itt közületek magról?

macska vagy fa?

tetszik a neved, spájz görlz rulz

köszi!
azaz Spice Girls rlz!

Ez a dolog engem is marhára érdekel!
Lehet egy húszcentis tölgyfám az asztalon? Haláli..

------------------>

No, ez a téma engem is érdekelne. Szeretem a kicsi fákat, de nagyon kényesek az eddigi tapasztalataim szerint. Anyósomnál kettő vált az enyészetté. Egyszer szeretnék én is sajátot.

Van eg ynagyon korrekt könyv is a témába rengeteg képpel A-Z ig minden
A legfontosabb azonban a Bonsai nem lakásba való föleg nem bérházba a legalkalmasabb atélikert a nevelésére.
A Japánok a Bonsai-t a vendég megtisztelésére viszik csak be a lakásba.
A könyv: Bonsai
Irta: Harry Tomlinson
Familia könyvtár
A kiadó saját boltja:1136 Bp. Tátra u. 32 és 1024 Bp. Keleti Károly u. 29 tel:212-3953 v 212-5534
elég régi 5-10 éves nemtudom kapható-e még
majd szkenelek belőlle 1-2 oldalt

Egyszer olvastam egy könyvet a törpe fa témában, és most egy csomó dolog felbukkant belőle az elmémben.
Arra emlékszem, hogy a japánoknak megtetszettek a természetben látott, mostoha körülmények között élő, ezért nyomoronc fácskák. Ezek genetikailag tök azonosak voltak mondjuk, a többi tölgy fával, de mivel a mag egy sziklahasadékba potyanva kelt ki, ezért picike maradt, kehes, szenvedő, didergő tölgy.
Megjegyzés: a japánok nem normálisak, minden beteg dologra rákattannak. Fák szándékos nyomorgatása, hogy kicsik legyenek. Ez nem a természet szeretete.
De a Természetben eleve vannak törpe fa fajok, mint például a hideg tundrán élő törpe nyír. Ezek a fajok viszont hosszú idők alatt alkalmazkodtak a mostoha környezethez, és eleve úgy fejlődnek, hogy a talajon kúszva, minél inkább elkerüljék a vad és hideg szelet.
A bonsai viszont az ember által törpe formába kényszerített normál fajok egyedei.

Egy időben nekem is nagyon tetszettek a törpe fák, de inkább úgy döntöttem, hogy lesz egy kertem és abban normális méretű növényeket fogok nevelni.

Különben is, nagyon babra munka a törpésítés! Nemcsak annyiból áll, hogy egy kicsi edénybe beültetsz egy magot és aztán várod, hogy mi lesz vele. A törpe fát, hogy szép, a természetben látott szélfúta formája legyen, drótókkal kényszerítik ilyen alakú növekedésre, és a metszőolló is csattan néha.
Fú, ez nem művészet, nem is kertészkedés, ez valami hülye emberi hobbi.
Ezért nem is kezdtem bele. Minek kínozzam szegény növényeket, amikor van kertem?

én is pont így gondolom, mint te! bizony lehet, és tényleg haláli!

Érdekes a meglátásod ezzel kapcsolatban, és igazad is van.

Éllettanilag azonban mindegy, hogy én kényszerítem kis növésűre a fát, vagy a természet, annyiban viszont mégse, hogy ez ellen tudok tenni, (hogy nem csinálom) a természetben viszont nem mehetek elhárítani az akadályokat. Abban is igazad van, hogy nem mindegy, hogy hosszú idő alatt lassan alkalmazkodik, vagy rögtön alkalmazkodásra kényszerítem, a körülmények gyors változtatásával.

Hát mindenesetre tényleg elgondolkodtató az amit írtál.

Amúgy a természetben megfigyelhető, hogy általában a növények lényegesebben kisebb méretben is felnőhetnek és virágot, termés, magokat hozhatnak. A legtöbb gyomra mondjuk, hogy ezek bezzeg megnőnek akármilyen az idő, pedig csak megszoktuk a formájukat és nem tűnik fel, hogy elég nyomorúak. Jó körülmények között a gyomok is hatalmasra nőhetnek.
Bizonyos helyeket megfigyeltek óriás méretű növényeket, amelyet uazok a növények, amelyeket egyébként normák méretűek. Ezt nevezik gigantizmusnak. pl 5m-es gólyaorr.

A kis méretűségre visszatérve én neveltem már fel normál napraforgómagból kb 3-4cm-es példányt. Szép levelei és virága volt, teljesen szabályos kicsínyített mása volt a normál változatnak. Nem előre eltervezett szándékkal, hanem csak csíráztattam egy napraforgómagot és aztán egy kis üvegben lévő tápoldatos vízbe lógattam a gyököcskéjét és így nőt fel.

Olvastam az első ajánlott linknél, hogy vannak eleve törpeméretű fák, amelyek hosszú idő alatt alkalmazkodtak. Amúgy a törpeségre kényszerített fák valóban úgy tűnik, hogy csak a körülmények miatt kicsik, nem ganetikailag, mert kiültettve úgy tudom eredeti méretre nőnek. Van egyáltalán genetikai méret? Nem csak a körülmények határozzák meg a méretet. A törpefák nagyon szépek, szabályosak, szép levelekkel, terméssel, nincs semmi különösebb deformáció, biztos, hogy szenvednek eze a növények? Pl. a szárazságtól is kisebbek a növények, de még deformáltak is, látszik rajtuk, hogy nem tetszik nekik vmi. A törpefáknél ezt nem tapasztalom.

[Szerkesztve]

''hanem csak csíráztattam egy napraforgómagot és aztán egy kis üvegben lévő tápoldatos vízbe lógattam a gyököcskéjét és így nőt fel.''

Te kis növénytani, ifjú Frankestein.

szerkesztettem az előző hszom! véleményed?

amúgy mondom, csak véletlen műve, nem tudatosan csináltam kicsire. Amúgy a csíráztatás és az említett módon történő felnevelést csak azért csináltam, hogy láthassam jobban a növekedését.(érdekségképpen). Az igazi felfedezések véletlen művei általában, nem vagyunk mi olyan okosak, hogy magunktól találjuk ki

[Szerkesztve]

Különben a Bonsai a kínaiaktól ered, nem a japánoktól. Viszont a japánok vitték el a miniatürizálás irányába. A kínai bonsai 80-100 centis, a japán jellemzően 30-50 centis. Az egészen kicsi növényekkel (mame bonsai: 10-20 centis fák) nagyon nehéz foglalkozni, általában nagyobb súlycsoportba lépnek egy idő után.

Mondjuk tény, hogy ez a téma itt felesleges, és rengeteg irodalom található róla, ezért nem is járatom tovább az ujjaim.

Létezik genetikai méret, de a környezet erősen befolyásolja, mi valósul meg ebből. Növény és állatvilágra egyaránt értem.

Az éheztetés nem igaz. Lehet, hogy kicsi tálban vannak, kevés földbe ültetve, de az mindig jó minőségű és tápoldattal is etetik a pici fát.

De a többi igaz. Kezdetben drótozzák szegényeket.

Az a gazdaságos bonsai csak egy földbe dugott ág, gyökerek nélkül.

Nekem is van egy ilyen gazdaságos fám...

Időnként nő egy két új ág és rajta pár levél, aztán idővel lepotyognak ezek a kis levlelek...

Nem elég párás a levegő a szobámban és erre elég érzékeny, pedig párásítok is időnként

Én személy szerint a tölgyfát nem ajánlom kezdésnek
túl nagy levelű fa nehéz lenne vele
sokkal mutatósabb egy kisebb levelű fafajta
Érdemes a természetben keresni érdekes formájú kisfákat, facsemetéket és ezeket cserépbe ültetni, ez kicsit hosszú folyamat mert alapból a kis facsemetének a gyökerei terebéjesek és első éveben földlabdástúl kell valami nagy cserépbe ültetni majd a következő átültetésnél már elkezdhető a gyökerek metszése és kissebb cserépbe való ültetése és így tövább amíg elérsz a neked megfeleő cserépmérethez

A könyv fűzfát javasol kezdésnek Gyakorlatilag ha egy 15-20 cm átmérőjü rönköt füldbe dug az ember és kap elég vizet akkor is megfogan tehát jól bírja a gyürődést csak vizet kapjon

Egyébbként nekünk is van egy ilyen bonsaiunk, de azt uigy kaptam még régebben, és időnkén fogja magát és lehullajtja a leveleit, aztán meg visszanöveszti.Bár nem nőtt azóta egy centit se

Hát igen a fűzfa boldugul mindenhol még sokszor az sem zavarja ha nem éppen a legjobb vízet kapja nálunk falun soka azért ültettek fát hogy az az emésztő gödörből szívja a felesleges vizet
Na mindegy
szerintem vegyél egyet valahol virágboltokban egy-két ezer forintért lehet kapni azon lehet megtanulni hogy hogy kell róla gondoskodni
és esetleg közben lehet csinálni is egyett, de ha te csinálod az egészen időigényes tud lenni
első cserépbe ültetés után 1-2 évre rá érdemes majd metszegetni meg drotozással alakítgatni

Találtam egy bonsai könyvet a könyvtárban.
Ferenczy könykiadó, A bonsai titkai

Tegnap kaptam egy kínai fagyalt Nagyon tetszik Picit meg szeretném igazítani a lombját,de nem tudom hogy kezdjek hozzá Az itt talált linkeken nem igazán találtam meg hogy mit is kellene levágni róla

UP!

UP!

UP!

Senki

Hi!

Pár hónapja van egy Japán Juharom (vörös levelű, eszméletlen szép) és gondoltam mostmár társítok mellé még valami egzotikusat. Nézegettem és fűzfát bonsai-ban még nem találtam, gondoltam megcsinálom. Vágtam 2 ágat (ez a 3. próbálkozás, eddig mindig csak 1 ágat vágtam), most vízben vannak immár 4 napja, várom, hogy gyökerezzenek. Utána hogy tovább? Azt olvastam, hogy érdemes egy tejfölöspohárban kő-föld vegyesbe (50-50 arányban) ültetni az összes leendő bonsai-t, ezt egy félbevágott üres ásványvizes palackba tenni és rátenni a tetejét (azaz lezárni. Párában gyorsabban nő a gyökere), 1 cm magasságnyi vizet önteni rá és 2 hetente cserélni. Viszont így bepenészesedik a fakezdemény és meghal (tapasztalat ). De csak a fűzva, mert kb 2 hónapja van egy zöldlevelű másik fa is hasonlóan palackban és az nem penészesedik. Próbált már valaki ilyet?

Ja meg van még egy kérdésem. Igaz ott tartási kérdés nem növesztési. Mégpedig: a japán juhart, hogy több fényt kapjon kivittem az erkélyre. Mióta kinn van az összes levelének a pereme elkezdett száradni, mind, kivétel nélkül. Ez mitől lehet? A túl erős napsütés? Vagy a pára hiánya?

Ágak, hajtások metszése

Miután elképzeltük a bonsai-unk leendõ alakját, (vagy az eredeti alakot szeretnénk vissza állítani) ne ragadjunk rögtön metszõollót, néhány dolgot elõtte nem árt tudnunk. A metszés utáni növekedést az ág végén lévõ rügy iránya fogja a leginkább befolyásolni.
Ha a rügy felfelé álló, a növekedés intenzívebb lesz mint oldalra vagy lefelé álló rügy esetén. Természetesen, ha mondjuk egy ágat baloldali irányba szeretnénk növeszteni, akkor egy olyan rügy felett metszünk amely balra néz. Így az ág további növekedése a rügynek megfelelõ irányba fog folytatódni.
Vigyázzunk, hogy a metszés ne legyen túl közel a rügyhez, mert könnyen beszáradhat, és ebben az esetben nem hajt ki, vagy túl messze a rügytõl mert a megmaradó ágdarab elrontja az összképet.
A metszés ideje általában kora tavasz, az ilyenkor lemetszet ágak helye a növekedési idõszakban gyorsan gyógyul. Ha egy ágat vastagítani szeretnénk hagyjuk megnõni 6-8 levél(párig) utána vágjuk vissza 1-2 levél(pár)ra. Minél több levél van egy ágon, annál több energia áll rendelkezésére a növekedéshez.
A fenyõfélék esetében a tavasszal megjelenõ hajtások közül, a legerõteljesebbeket és a leggyengébbeket távolítsuk el. Ezek eltávolításához általában elegendõ a körmünk. Mivel a metszés elég drasztikus beavatkozás, mindig csak jó erõben lévõ növényeken végezzük és mindig csak fokozatosan.
Tehát elsõ lépésben a lobkorona felsõ részén, 1-2 hét múlva a korona középsõ és végül az alsó részén.

Valaki?

Milyen földbe érdemes átültetni a már meglévő bonsai-t?

Az magától a növénytől függ. Milyen fa?

Japán Juhar Szép vörös levelekkel.

Japán juhar:

Elhelyezés: A japán juhar napos helyet igényel, de nyáron enyhén árnyékold, nehogy megperzselődjön a levélzete. Óvd a -10 C alatti fagyoktól.

Öntözés: Növekedési időszakban naponta öntözd. Télen is tartsd nedvesen a talajt.

Tápanyag-utánpótlás: A levelek kipattanása utáni első hónapban hetente tápoldatozd, majd nyár végéig kéthetente.

Átültetés: Tízéves koráig kétévenként ültesd át, később már csak ha szükséges. Az átültetés ideje legjobb, ha kora tavasz. Normál talajkeveréket használj, tehát egy rész vályog, két rész tőzegmoham és két rész gránittörmelék.

Metszés: Tavasszal egy-két pár levelet hagyj meg, a többit vágd vissza. A hosszú ívközöket vágd vissza. A kisebb levelek és a szép őszi lombszíneződés érdekében a nyár közepén vágjuk le az összes levelet. Utána drótozd a fát.

Szaporítás: A magvetést télen végezd, a zölddugványozást nyáron. A bujtás és a légbujtás ideje a tavasz vagy a nyár.

Ezzel remélem kielégítettem a kiváncsiságodat...

[Szerkesztve]

Szia! Nem rég vetettem bele magam a témába, de néhány dolgot el tudok mondani. A bonsai kínából ered, (ha jól emléxem ott pen jing-nek hívják) eredete alapvetően a buddhizmussal köthető össze. A buddhizmus egyik legfontosabb eleme, hogy minden a világegyetemben egy örök körforgásban van és csak akkor léphetsz magasabb szintre, ha azonosúlsz a természettel- vagy valami hasonló-. Ennek egyik legjobb eszköze a meditáció, amihez a szabadban egy nagy fát használtak, ezt nézegettét egész nap, hogy hogy illik a természetbe stb...Nagyon sok tényező miatt jobbnak látták, ha ezeket a fákat közelebb hozzák otthonaikhoz, főleg az otthoni kertekhez, hogy bármikor meditálhassanak. (ilyen tényező volt pl, a lábzsugorított nők, akik nem tudtak elmenni a fákhoz, így a fákat vitték el a nőkhöz). A bonsai japánba jutva azonnal hódított, és már jelenleg az egész világon rendkívül népszerű. A bonsai lényege, hogy egy - a természetben megtalálható fa- tökéletes és kicsinyített mása legyen. Alapvetően két fajta cserépben tartják, az ismertebb lapos cserép az erdőt, mezőt szinbolizálja, de van egy magas keskeny változat, ami a hegyoldalt szinbolizálja. Nevelése elsősorban a növény növekedési irányának és ütemének szabályozásából áll, a legszebb bonsaiokat több generáción! keresztűl nevelik. ........folyt köv

Te most könyvet írsz, vagy szeretsz másolni?

Ezt most viccből kérdezed, vagy zavar hogy más is hozzászólt a téméhoz? Egyéként a topicnyitó kérdezte hogy: ''Mi az alapelve a bonsai-nak?'' Mint írtam nem rég ástam magam a témába és ezeket olvastam, kb 8 oldal lényegét gyűjtöttem össze néhány mondatba, gondoltam segíthet megérteni mi is a lényege a bonsainak, hogyan és miért találták ki.....a következő hozzászólásom a különböző bonsai stílusokról, a felhasználható fajtákról, a szükséges eszközökről és a kezdő lépésekről szólt volna...egyébként másolni meg nincs időm, mivel dolgozok, ja és per pill. nincs is miből....

Bocs, nem akartalak megsérteni

Igen, azt hiszem ez mindenre válasz
Akokr várok jövő év tavaszig az átültetéssel. Remélem kibírja addig.
Meg akkor mostmár tudom mitől száradt meg a leveleinek hegye :S

Fűzfából próbált már valaki bonsai-t csinálni?

Én még nem próbáltam, de már láttam róla képet. Megnéztem a szakirodalmat és az alábbiakból lehet bonsait nevelni:
Salix (Fűz)
Salix babylonica (Babiloni fűz)
Salix helvetica (Svájci fűz)
Salix repens (Kúszó fűz)