Annyira akartam már ide írni valamit, de valahogy nem jönnek a szavak, az agyam kong, most egy nagy visszhangos helynek képzelem el. Sok energiát elszív egy 1 évessel az élet (főleg úgy, hogy kiderült, súlyos vashiányban szenvedek, annyira, hogy csoda, hogy még reggel ki tudok kelni az ágyból). 12 kilós a fiam, de mindennap lecipelem és felcipelem babakocsistul, szatyrostul, van, hogy kétszer is, nagyokat sétálunk, játszóterezünk. A derekam néha fájdogál, de semmi komoly. Igaz, hogy az általam ismert anyák mindegyikénél később jelentkeztek gerincsérvek meg ilyenek. Mondjuk, az én anyámnak nincs ilyesmi problémája, kopp-kopp-kopp.
Könyveket sem olvasok már, igaz, hogy beiratkoztam a könyvtárba, mert van ilyen kismama kedvezmény, hát ne hagyjam már ki. Nagyon frankó könyvtár van az Ugocsa utcában, akadálymentes, lift van benne, babakocsi kompatibilis, de a bejárati ajtó olyan szűk és olyan súlyos, hogy babakocsi nélkül is egy élmény bemenni. Bár, lehet, hogy van valahol egy akmentes bejárat. Sose gondoltam volna, hogy ez nekem valaha számítani fog... Meg hogy meg kell várnom az alacsonypadlós buszt. Igen, mert nekem nem segítenek a le és felszállásnál, ha nagy ritkán igen, akkor mindig nők. Sajnos nem vagyok jó nő, így nekem nem jár az udvariasság (amit el is fogadtam, de azért amikor babakocsival állok a zebránál és percekig tosznak megállni, akkor azért már nagyon be tudok dühödni!). Lehet persze mondani, hogy 1., vigyem háti hordozóban a fiamat (nincs rá pénzem, meg különbenis próbáltuk és nem aratott osztatlan sikert) 2., passzoljam le a gyereket, amíg könyvtárazok (kinek?).
Szóval, ki is vettem egy könyvet, az a címe, hogy Nem félek. Egy olasz író műve, film is készült a regényből. Na, a filmet valamelyik este megnéztük, nagyon jó, a könyvvel meg sehol nem tartok, pedig lassan vissza kéne vinnem.
Már csak azt sajnálom, hogy bkv-ra nincs kedvezmény, mert ez a jegylyukasztgatás kicsit sokba kerül. Illetve van, de csak annak, aki a büdös életbe nem dolgozott, adót nem fizetett, ezért neki nem a tb fizeti a babával otthonlevést, hanem az államkincstár. Na nekik van kismama bérlet. Meg nyugdíjasoknak ingyenutazás. Apám is nyugdíjas, olyan nyugdíja van, amilyen fizetésem nekem sose lesz, gyereket már nem kell eltartania, de ő ingyen utazgat (majd, még nem 65, de nincs messze, addig is persze hatalmas kedvezmények). Nekem nincs, köhögjem ki a tízezret ha tudom. Jólvanmár, panasz off... Gyalogolni sokkal egészségesebb, mint a sok rozsomák közé felpréselődni háromszázötvenér'. Úgyis nagypéntek van, szegény Krisztus urunk megfeszítésének napja, hát ő mennyit szenvedett, én meg nyivákolok.