Hát igen kérdés melyik rosszabb: a mindkét végén zárt téridő (létezik Nagy Reccs is), vagy a nyílt és gyorsulva táguló?
Az előbbihez szükségszerűen véges és baljós jövő társul, utóbbihoz egy egyre üresebb jövő - a most még látszó és elérhető távoli galaxiok sorra eltünedeznek örökre a horizont mögött. (a tágulás szabályosan szétfújja a közelünkből a világot)

Az ideális az lenne, ha egyre lassuló tágulás mellett lenne nyílt. Ekkor egyre többet és többet látnánk be a világból. De a hosszú távú jövő igy sem szívderítő - viszont végtelen.
Egy kicsit még kaparászunk a sötét anyag után, és megjósolom ez fog bejönni.