Azt hiszem tudom, hogy hol van az alapvető félreértésed. Az írod minden sebességnél van torzulás. Ebben két félreértés is van (ami igazából egy ), ami megnehezíti, vagy éppen lehetetlenné teszi a rendes megértést.

Először is nincs semmiféle torzulás. A torzulás szó használata azt tartalmazza implicite, hogy van egy etalon, amihez képest torzul valami. De nincs ilyen. Az inerciarendszerek ekvivalensek, nincs közöttük kitüntetett. Nincs abszolút inerciarendszer, amihez képest a többi mozog vagy nem mozog. Éppen ezért a másik hiba, hogy azt írod minden sebességnél. Mivel azonban nincs kitüntetett abszolút inerciarendszer, ezért nincs értelme, vagy legalábbis erősen pontatlan és félrevisz egy ilyen kijelentés. Úgy helyes, hogy egymáshoz képest mozgó inerciarendszerekben más két esemény között a távolság és az eltelt idő. Hatalmas különbség. Ezt rágd alaposan. De azért tudnod kell, hogy érdemesebb egy egyetemi bevezető fizika könyvet megnézni a témában, mert ez annál azért komplexebb és nehezebb téma, hogy rövid hozzászólásokban ki lehessen fejteni. A finomságokat meg az esetleges nem értett részeket lehet így helyretenni.
Amit innentől írsz az elhanyagolható mértékről, az rendben van. A "a tér relatív (vonatkoztatási rendszer függő)" rész azt jelenti, hogy ha felülsz Pesten a vonatra és elmész Szegedre, akkor a vonathoz rögzített vonatkoztatási rendszerben nem mozdultál el, pontosan ugyanott vagy, míg a talajhoz rögzített rendszerben elég sokat elmozdultál. A tér, a helyed, hogy elmozdultál-e, az relatív. És innentől lehet akár azt is mondani, hogy miért kellene az időnek abszolútnak lennie? Persze akár lehetne is, de semmi nem írja elő. És mint kiderül nem is az. Az idő ugyanúgy relatív, mint az elmozdulásod. A vonat rendszerében más a két esemény (és mindig két eseményben kell gondolkodni), vagyis a pesti indulás és a szegedi érkezés között eltelt idő. Ahogy más az elmozdulás is.

Mind egymáshoz képest torzulnak az értékek mind a fénysebességhez képest sőt minden más sebességgel haladó tárgyhoz is minden pillanatban.

Nem torzulnak. Minden rendszernek meg van a saját ideje (órája), amivel az eltelt időt méri és méterrúdja, amivel meg a távolságot két esemény között. Az órákat és a méterrudakat persze a rendszerek között valahogy egyeztetni kell. Az idő szinkronizálásához a fényt lehet felhasználni. Ha lesz időm leírom a szinkronizálás egy módját később.
A kapcsolat a rendszerek között pedig egyáltalán nem bonyolult, mert mindig csak az adott két inerciarendszerrel kell foglalkozni, a kapcsolat pedig csak és kizárólag a két rendszer egymáshoz viszonyított sebességétől függ. Hiszen nincs abszolút inerciarendszer.

Abban továbbra is igazad van, hogy a két esemény között eltelt időben kis relatív sebességeknél elhanyagolható a különbség.

Az, hogy mikortól kell figyelembe venni a relativisztikus hatásokat, az például a számítási illetve mérési pontosságtól függ.

A hangsebesség miért lenne állandó? Nagyon nagyon nem állandó, pusztán egy -10C-os téli nap meg egy 30C-os nyári nap között több, mint 7% az eltérés a levegőbeli hangsebességben. Más anyagokban meg aztán teljesen más. És mivel vákuumban nem terjed, szemben a fénnyel, ezért nincs is egy ilyen értelemben kitüntetett rendszer, ami teljesen egyértelmű.

"Ezt a mondatodat sem értem teljesen: "a fénysebesség nagysága miatt kis sebességű inerciarendszereknél a végtelenül gyorsan terjedő információ (=abszolút idő) és a véges, de nagyon nagy sebességű fénnyel történő információ továbbítás között nincs érdemi különbség". Itt a kulcs a fénysebesség nagysága? Kifejtenéd ezt bővebben?"

Itt is a szinkronizálás a kulcs. Ha leírom világosabb lesz talán. De elsőnek a fentebbieket érdemes rágni.

Nem néztem a videót.