Igen, a nagyobb teljesítményű töltés az nagyobb feszültségen megy nem 5V-on. Például a 65W Xiaomi töltőm az 20V 3,25A. Ez még igen alacsony feszültség, a szigetelés bőven elbírja.
Megállapítani leginkább csak kipróbálással lehet. Elvileg megmérhetnéd az ellenállását és abból kapnál egy teljesítmény veszteséget ami hővé fog alakulni, de hogy ettől megolvad-e az már nem egzakt kérdés. Azt pedig, hogy a szigetelés átüt-e szintén nem egyszerű megállapítani.
és az hogy nem okoz gondot, hogy egy elvileg 5V,hoz közeli értéken uzemelö készülék és akumlátora nem sérül meg 20V feletti töltéskor?
Az addig rendben van, hogy valamilyen szintu növekedés kell, hogy tölteni lehessen, de ,hogy majd 4x nagyobb legyen az nekem fura.
Egy auto akksit ami 12V os azt is max 15V körül szokták tölteni és nem 50V al.
Csak mert most vettem egy USB töltökábelt amire rá volt irva, hogy 10A 120W a töltési támogatottsága, akkor elvileg ez még kevésbé árt az akksinak, mert nem 20V on hanem csak 12V on tölt? egy másik kábelre meg ,hogy 7A 100W.
De nem a kábel határozza meg , hogy milyen arányban addja le a teljesitményhez szükséges értékeket akkor mire ez a megkülönböztetés?
arról nem is beszélve, hogy nincs különbség átméröbe pedig egy 3A és egy 10A között azért kéne difinek lennie
Bár a köznyelv azt a bigyót hívja töltőnek amit a konnektorba dugsz, az valójában csak egy tápegység. A töltő az a telefonban van és szépen lekonvertálja a megfelelő feszültségre (ami az akksi állapotával együtt ráadásul változik is).
Igen, ha egyéb paraméterek egyeznének akkor a nagyobb áramhoz nagyobb keresztmetszetű vezető, a nagyobb feszültséghez pedig vastagabb szigetelés kellene. Viszont senki nem mondta, hogy ugyanabból az anyagból van az összes kábel és azt sem, hogy a gyártók egyformán ítélik meg a biztonságos használatot.
ok, akkor tegyuk fel, hogy a kábel és a tápegység tudja az értékeket
az egyszerüség kedvéért legyen 100W és 5A 20 V
de akkor a telefonon belül a tápegység, hogy konvertálja át az akksi számára megfelelö értékre ugy,h ogy a telefonon belül még vékonyabb vezetékek vannak mint magába a kábelbe.
Ha a 20V-ot le redukálja a telefon mukodéséhez szükséges 5V ra akkor az áramerüsséget kell 20A megnövelni , hogy a teljesimény megmaradjon ahhoz meg kevés a vezeték ami benne van.
Ha ennél kevesebbet tol bele a aksiba akkor meg valahol szük lesz a keresztmetszet és már is nem tudja fogadni azt a teljesitményt ugyan azzal a sebességgel mint ahogy a tápegység tolja.
ergo megint ott vagyunk, hogy hogy megy bele ekkora teljesitményel ugyan anyni idö alatt a töltés?
a telefonon belül még vékonyabb vezetékek vannak mint magába a kábelbe.
Vannak vékonyabbak is, de például jellemzően az egyik réteg a nyomtatott áramköri lapon tisztán "föld" (ground plane). A többi vezetősávot is megfelelően méretezik értelemszerűen. Az sem mindegy, hogy a telefonban legfeljebb pár centiméter hosszan kell nagy áramot átvinni. Ugye az ellenállás és így a teljesítményveszteség a hosszúsággal egyenesen arányos.
[ Szerkesztve ]
Sziasztok
10 000 km/s sebességgel haladó űrhajóból elindítunk egy fénysugarat. A fény sebessége nem 310 000 km/s lesz hanem 300 000 km/s. A hajóban lévő megfigyelő is 300 000 km/s-nak méri a fénysugár sebességét (nem tudom hogyan méri meg). A hajóban utazót úgy is lehet venni mintha állna, ha egyenletes halad a hajó és a benne utazó nem tudja hogy halad akkor azt is gondolhatja hogy áll a hajó és a hajóból kilőtt fény sebességét c-nek méri (c is). A hajót és a hajóból elindított fényt egy külső megfigyelő oldalról szintén úgy látja hogy a fény c-vel halad. Egy megfigyelő a hajóval szemben állva kékeltolódást fog tapasztalni a sűrűsödő hullámhossz miatt és szintén c-t fog mérni. Egy 100 km/h-val haladó autóból hangot bocsátunk ki. Az a hang a közeg miatt (igen, fontos a közeg) nem haladhat hangsebesség+100km/h-val hanem hangsebességgel tud csak haladni, az autóban ülő megfigyelő a kibocsátott hangot hangsebességűnek fogja mérni (nem tudom hogyan méri meg). Az autóban ülő megfigyelő ha az autó egyenletes sebességgel halad és mondjuk nem lát ki ő is gondolhatja azt hogy áll és a kibocsátott hangot azért méri hangsebességnek (nemcsak ezért hanem a közeg miatt nem haladhat gyorsabban). A külső megfigyelők akár oldalról akár szemből szintén hangsebességet fognak mérni és hangtorzulást a szemben levő megfigyelő. A közeg miatt lesz hangtorzulás és állandó sebesség akárhonnan mérik a megfigyelők. Ha a fénysebességet különlegesnek vesszük akkor a hangsebességet is annak vehetnénk ugyan amiatt a megfigyelések miatt. Ha elméletileg egy űrhajót 299 995 km/s sebességre gyorsítunk és ebből a hajóból kilőjük az ember által leggyorsabban kilőtt lövedéket (NASA könnyűgáz-ágyú) ami 8 km/s akkor a lövedék 300 003 km/s-al fog haladni azaz átlépi a fénysebességet.
Hol van/vannak ebben a hibák?
az autóban ülő megfigyelő a kibocsátott hangot hangsebességűnek fogja mérni
Nem fogja, mivel a hang a közeghez képest mozog hangsebességgel, és az autó is mozog a közeghez képest. A fény azért speciális mivel nincs szüksége közegre. Nemrég láttam egy jó videót róla (persze angolul).
a lövedék 300 003 km/s-al fog haladni azaz átlépi a fénysebességet
Ha elfogadtuk a relativitáselméletet akkor a sebességek nem simán összeadódnak.
Ezt elmagyaráznád részletesebben? A konkrét példában mennyinek fogja mérni a hangsebességet az autóban ülő? És mennyi a hang sebessége valójában? Az hogy " a hang a közeghez képest mozog hangsebességgel": ez mit jelent? Mert nekem ez úgy hangzik mintha lenne egy közeg (a levegő) és attól függetlenül egy hullám és a hullámterjedést ehhez a független közeghez képest mérnéd. Miközben maga a közeg az ami a hullámterjedést "viszi", a közeg hullámzik. A hang sebessége mindig ugyanannyi akármilyen vonatkoztatási rendszerből nézzük mivel az adott közeg határozza meg hogy milyen sebességgel tudják átadni egymásnak a részecskék az impulzust. Ha 100 000 km/s-al halad az űrhajó és kibocsát egy fényimpulzust akkor a fény 300 000 km/s-al fogja elhagyni a hajót és haladni. Ezt a hajóból nem 200 000 km/s-nak fogják mérni?
a hullámterjedést ehhez a független közeghez képest mérnéd
mivel az adott közeg határozza meg hogy milyen sebességgel tudják átadni egymásnak a részecskék az impulzust
Így van. Éppen ezért a hangsebesség a közeghez képest lesz állandó. Ha te mozogsz a közegben akkor te más hangsebességet fogsz mérni.
Ezt a hajóból nem 200 000 km/s-nak fogják mérni?
Nem, a fénysebességet mindenki fénysebességnek méri. Ez a relativitáselmélet egyik kiindulási alapja. Az idő és a távolságmérést addig kalapáljuk, amíg ez ki nem jön belőle.
A hibád itt van :
10 000 km/s sebességgel haladó űrhajóból elindítunk egy fénysugarat. A fény sebessége nem 310 000 km/s lesz hanem 300 000 km/s.
Bármit is csinálsz, a fény sebessége minden képen 300 000 km/s lesz, ha fejre állsz akkor is !
Hozzátenném, hogy az "anomáliát" az oldja fel, hogy a 10 000 km/s sebességgel haladó űrhajóban utazó számára másképp fog telni az idő. A hajóban utazó, és a külső szemlélő is ezért mérhet ugyanakkora fénysebességet.
Amúgy úgy tudtam (lehet, hogy rosszul?) hogy a fény sebessége is függ a közegtől, nem mindig ugyanannyi. Tehát pl. egy optikai szálban "lassabban" megy mint vákuumban.
A hajóból és autóból - mint vonatkoztatási rendszerből - való mérést javítanám. Se az autóból se a hajóból nem tudja mérni se a hang se a fény sebességét (ez csak elméleti mérés lehetne) és lényegtelen, hogy magához képest mit mér. Ugyanúgy mint ahogy egy megfigyelő ül egy 100 km/h-val haladó autóban és elmegy mellette egy 110 km/h-val haladó. A 100 km/h-val haladóban ülő 10 km/h-val haladónak érzékeli a másik autó sebességét, de természetesen a másik 110-el megy nem 10-el. Valamiért ilyen alacsony sebességnél nem kell hogy a 100-al haladó autóban a megfigyelő 110-nek lássa a mellette elhaladót. Az autóból kibocsátott hang - bármit mérhetne az autó megfigyelője - hangsebességgel halad. Az ő megfigyelése lényegtelen, mint a 100-al és 110-el haladó példánál. Ugyanígy a hajóból kibocsátott fény sebességének a mérése a hajóból lényegtelen. Persze az időtorzulás miatt ennél a sebességnél a hajó legénysége is c-nek látja, méri a fényt. Ha fénysebességgel halad a hajó és fényt bocsátunk ki belőle együtt fog haladni a hajó a fénnyel. A külső megfigyelők tudnak mérni és a "valódi" sebességet mérik a fénysebességet ami állandó. És a külső megfigyelőknek nem torzul az idejük.
Az a kérdés, hogy miért "kell" látni a fénysebesség körül, hogy a fénynek fénysebességgel kell haladnia, miközben a 100-al haladó autóból nem kell azt látni hogy a 110-el mellette elhaladót 110-nek lássa. Ott megmaradhat, hogy csak a különbséget elég látnia, a 10 km/h-át, nem kell torzítani az időt. Miközben mind a fény mind pedig a 110-el haladó autó sebessége állandó marad. Kell valami mélyebb oknak lenni. Miért nem kell az összes megfigyelőnek ugyanazt a sebességet mérni alacsony sebességnél?
Én is azt írtam hogy nem 310 000 lesz hanem c azaz 300 000.
Amúgy úgy tudtam (lehet, hogy rosszul?) hogy a fény sebessége is függ a közegtől, nem mindig ugyanannyi. Tehát pl. egy optikai szálban "lassabban" megy mint vákuumban.
Igen, függ a fény sebessége a közegtől, csak hogy a vákuumban nincsen közeg, ezért ott nincs mitől függnie !
Mivel ezt a gondolatot sok félnótás nem tudja elfogadni, ezért mindenféle meséket találnak ki ellene
[ Szerkesztve ]
Ha elméletileg egy űrhajót 299 995 km/s sebességre gyorsítunk és ebből a hajóból kilőjük az ember által leggyorsabban kilőtt lövedéket (NASA könnyűgáz-ágyú) ami 8 km/s akkor a lövedék 300 003 km/s-al fog haladni azaz átlépi a fénysebességet.
he he
A kulcs ott van, hogy míg a klasszikus mechanikában a Galilei féle relativitási elvnél az idő abszolút és csak a tér relatív (vonatkoztatási rendszer függő), addig a speciális relativitás elméletben az idő is relatív, vagyis függ a vonatkoztatási rendszertől. És a kísérletek a speciális relativitás eredményeit igazolják.
Ahhoz, hogy mérésről, például időmérésről beszéljünk, ahhoz órákat (meg mérőszalagokat is) szinkronizálni kell a különböző inerciális vonatkoztatási rendszerekben. Ez a szinkronizálás pedig a vákuumban terjedő fénnyel lehetséges, ami a specrel egyik posztulátuma szerint állandó minden inerciarendszerbeli megfigyelő számára. Ez a fénnyel való szinkronizálás automatikusan biztosítja egyrészt azt, hogy relatív az idő, másrészt a fénysebesség nagysága miatt kis sebességű inerciarendszereknél a végtelenül gyorsan terjedő információ (=abszolút idő) és a véges, de nagyon nagy sebességű fénnyel történő információ továbbítás között nincs érdemi különbség. Vagyis határesetben visszakapjuk a klasszikus Galilei féle relativitási elvet és a klasszikus mechanikát.
Aludtam rá és megpróbáltam értelmezni de nem minden sikerült :)
Ha jól sejtem minden sebességnél van relativisztikus idő, tér és tömeg torzulás, csak alacsony sebességeknél olyan kicsi hogy érdemesebb a klasszikus fizika számításait alkalmazni. Egy 1 m/s-al gyalogló ember esetében 9,5 évig kellene gyalogolnia egyfolytában hogy a hozzá képest ugyancsak 9,5 évig álló emberhez képest 1 másodpercet nyerjen. Ezért vehetjük abszolútnak az időt mind az álló és mind a hozzá képest mozgó inerciarendszerekben alacsony sebességnél a klasszikus mechanikában. És ez az a határeset ahol a klasszikus mechanikát alkalmazhatjuk. Azt hogy a "a tér relatív (vonatkoztatási rendszer függő)" nem értem. Ezt el tudnád magyarázni? Lehet hogy értem amúgy csak a fogalmazás miatt nem. A relativisztikus torzulás minden egymáshoz képest mozgó inerciarendszernél van, igaz? Tehát a 100-al és a 110-el haladó autónál is. Mind egymáshoz képest torzulnak az értékek mind a fénysebességhez képest sőt minden más sebességgel haladó tárgyhoz is minden pillanatban. Csak olyan kicsi a torzulás hogy elhanyagolható ilyen alacsony sebességeknél. És hiába lesz minden egymáshoz képest mozgó tárgy között torzulás és így egy nagyon bonyolult "kapcsolat" ilyen alacsony sebességeknél elhanyagolhatóak. Ez így van vagy tévedek? Mikortól számítunk relativisztikusan meddig használjuk a klasszikus mechanikát? Van egy határ vagy ez megállapodás kérdése? Azért az érdekes (laikus szemmel) hogy csak a fénysebesség értéke nagysága adhat okot ilyen különleges tulajdonságoknak míg a hozzá képest alacsony sebességű hang nem. Pedig a hangsebesség is állandó akár a fény, megérdemelhetné a hang is.
Ezt a mondatodat sem értem teljesen: "a fénysebesség nagysága miatt kis sebességű inerciarendszereknél a végtelenül gyorsan terjedő információ (=abszolút idő) és a véges, de nagyon nagy sebességű fénnyel történő információ továbbítás között nincs érdemi különbség". Itt a kulcs a fénysebesség nagysága? Kifejtenéd ezt bővebben?
Nem tudom hogy nézted-e Jester01 által berakott videót. Nem tudom mennyire helyes az abban elhangzottak. A vége felé megmagyarázott időtorzulás hogy azonos irányban egy 90 egységgel haladó űrhajó és a 100 egységgel haladó fény közötti különbséget kiegyenlítő, a nevezőben lévő időt megváltoztatva (csökkentve) már fénysebességnek látják a fényt a hajóból. Hogy ez-e az időtorzulás és ha igen akkor ha szembe mennek egymással és így akkor 190 egység lesz a különbség akkor a hajóban nemhogy tizedére kell hogy csökkenjen az idő hanem 1,9-re kell hogy növekedjen hogy kijöjjön a fény sebessége annak lássák a hajóból?
Azt hiszem tudom, hogy hol van az alapvető félreértésed. Az írod minden sebességnél van torzulás. Ebben két félreértés is van (ami igazából egy ), ami megnehezíti, vagy éppen lehetetlenné teszi a rendes megértést.
Először is nincs semmiféle torzulás. A torzulás szó használata azt tartalmazza implicite, hogy van egy etalon, amihez képest torzul valami. De nincs ilyen. Az inerciarendszerek ekvivalensek, nincs közöttük kitüntetett. Nincs abszolút inerciarendszer, amihez képest a többi mozog vagy nem mozog. Éppen ezért a másik hiba, hogy azt írod minden sebességnél. Mivel azonban nincs kitüntetett abszolút inerciarendszer, ezért nincs értelme, vagy legalábbis erősen pontatlan és félrevisz egy ilyen kijelentés. Úgy helyes, hogy egymáshoz képest mozgó inerciarendszerekben más két esemény között a távolság és az eltelt idő. Hatalmas különbség. Ezt rágd alaposan. De azért tudnod kell, hogy érdemesebb egy egyetemi bevezető fizika könyvet megnézni a témában, mert ez annál azért komplexebb és nehezebb téma, hogy rövid hozzászólásokban ki lehessen fejteni. A finomságokat meg az esetleges nem értett részeket lehet így helyretenni.
Amit innentől írsz az elhanyagolható mértékről, az rendben van. A "a tér relatív (vonatkoztatási rendszer függő)" rész azt jelenti, hogy ha felülsz Pesten a vonatra és elmész Szegedre, akkor a vonathoz rögzített vonatkoztatási rendszerben nem mozdultál el, pontosan ugyanott vagy, míg a talajhoz rögzített rendszerben elég sokat elmozdultál. A tér, a helyed, hogy elmozdultál-e, az relatív. És innentől lehet akár azt is mondani, hogy miért kellene az időnek abszolútnak lennie? Persze akár lehetne is, de semmi nem írja elő. És mint kiderül nem is az. Az idő ugyanúgy relatív, mint az elmozdulásod. A vonat rendszerében más a két esemény (és mindig két eseményben kell gondolkodni), vagyis a pesti indulás és a szegedi érkezés között eltelt idő. Ahogy más az elmozdulás is.
Mind egymáshoz képest torzulnak az értékek mind a fénysebességhez képest sőt minden más sebességgel haladó tárgyhoz is minden pillanatban.
Nem torzulnak. Minden rendszernek meg van a saját ideje (órája), amivel az eltelt időt méri és méterrúdja, amivel meg a távolságot két esemény között. Az órákat és a méterrudakat persze a rendszerek között valahogy egyeztetni kell. Az idő szinkronizálásához a fényt lehet felhasználni. Ha lesz időm leírom a szinkronizálás egy módját később.
A kapcsolat a rendszerek között pedig egyáltalán nem bonyolult, mert mindig csak az adott két inerciarendszerrel kell foglalkozni, a kapcsolat pedig csak és kizárólag a két rendszer egymáshoz viszonyított sebességétől függ. Hiszen nincs abszolút inerciarendszer.
Abban továbbra is igazad van, hogy a két esemény között eltelt időben kis relatív sebességeknél elhanyagolható a különbség.
Az, hogy mikortól kell figyelembe venni a relativisztikus hatásokat, az például a számítási illetve mérési pontosságtól függ.
A hangsebesség miért lenne állandó? Nagyon nagyon nem állandó, pusztán egy -10C-os téli nap meg egy 30C-os nyári nap között több, mint 7% az eltérés a levegőbeli hangsebességben. Más anyagokban meg aztán teljesen más. És mivel vákuumban nem terjed, szemben a fénnyel, ezért nincs is egy ilyen értelemben kitüntetett rendszer, ami teljesen egyértelmű.
"Ezt a mondatodat sem értem teljesen: "a fénysebesség nagysága miatt kis sebességű inerciarendszereknél a végtelenül gyorsan terjedő információ (=abszolút idő) és a véges, de nagyon nagy sebességű fénnyel történő információ továbbítás között nincs érdemi különbség". Itt a kulcs a fénysebesség nagysága? Kifejtenéd ezt bővebben?"
Itt is a szinkronizálás a kulcs. Ha leírom világosabb lesz talán. De elsőnek a fentebbieket érdemes rágni.
Nem néztem a videót.
![;]](/dl/s/v1.gif)
