Az a helyzet, hogy mérnök létemre ha hangról van szó, én is jobban hiszek a saját fülemnek. Ugyanakkor ha egy kellően pontos műszer azt mutatja, hogy nem látszik különbség a jelen mért adatokban a ‘csodaeszközzel’ illetve anélkül, akkor nem tudok más következetésre jutni, minthogy a hogy a fülem becsap. Ami az érzékszerveknél azért elég gyakran elő szokott fordulni.

A hallás szubjektív. Innentől kezdve pedig milyen jogon vonom kétségbe, hogy valaki hall különbséget ott is, ahol az adatok alapján nem kéne hallania? De pont ugyanilyen okból tartom hülyeségnek ezeket a kütyükre, mert milyen alapon hirdetnek valamit, ami az emberek egy részének beválik, egy másik részének meg nem?

Mellesleg azt gondolom, hogy hiteles eredményt nem kaphatunk úgy, hogy részben részrehajló emberek A/B-zgetnek, hanem csakis random mintavételezéssel kialakított tesztcsoportok kettős vak tesztjével.
Tehát szedjünk össze 1000-1000 embert, akik elég reprezentatív módon lefedik az társadalmat, majd egy valódi és egy placebo csoporttal vizsgáljuk meg hogy mondjuk 50 esetből hányszor találják el, mikor hallják A vagy B verziót (a kontrollcsoportnál természetesen csak A vagy csak B szólna).
Na, egy ilyen vizsgálat pozitív eredményének már tudnék hinni, hogy igen, kihallható a különbség, még ha a műszer nem is mutat semmit.
Addig viszont hadd maradjak szkeptikus.

[ Szerkesztve ]