Hivatásom: szülő - Társadalom, közélet fórum

üzenetek

hozzászólások


csirkemano
(csendes tag)

Kicsit más stílusban:

Csetepaté a tejbegríz körül

''Gyerekek, kész a vacsora!''
''Mit eszünk?''-kérdi Anna. Tomit nem érdekli, neki maga a ''hamma'' a lényeg, bármikor, bármit és bármennyit! Csak tudnám, hol dolgozza le, mert hízni, na azt nem viszi túlzásba!
''Tejbegríz, jó lesz? Apa főzte.'' Igaz, előtte nemrég beburkoltuk a maradék rakott krumplit, de az kevésnek tűnt, Tomi számára legalábbis. Beültetem a fiút, a lány már ott ül az asztalnál. Előkék, tálalás, ''vigyázz, még forró'', csakazértis belekóstol, sziszegés, jajgatás, Tomi hangos ''mammammamma''-kal követeli az ennivalót, ''várj, még megfújom, Anna, kavard meg'', ''de nem akajom megkavajni, így is kihűj'', na jó, Tomi már kapja lassacskán, Apa is eszik, Anna megint próbálkozik, ''FOJJÓÓÓÓ!'', ''én szóltam!'', mi eszünk, a lány kezd türelmetlen lenni, ''akkor edd a szélét'', de nem, ő inkább vár, közben érzem, ahogy gyűlik benne a feszültség, persze bennünk is, várjuk, mikor tör ki a vihar. Próbálom megelőzni valahogy, adok az enyémből neki is. Így nem tudom Tominak elég gyorsan adagolni, hogy én maradok ki, az szinte fel sem tűnik már, de a feszültség nem csökken. Már hárman megettük, mikor a lány még mindig vár, majd óvatosan belekóstol. Leellenőrzöm, már nem forró, de meleg, szerintem ehető. Szerinte nem. És kezdődik.
Szék rugdosása előbb óvatosan, majd egyre határozottabban. ''Anna, hagyd abba!'', Abbahagyja ugyan, de ekkor végzetes hibát követünk el: Apa elveszi a tányért, hogy megkavarja... ''NEEEEEEEE!!!!!!!'' -jön a velőtrázó üvöltés, pedig végül nem ért bele a kanál az ételbe. Visszakapja. ''Én ezt így nem kéjem.'' Magyarázzuk, hogy nincs megkavarva, Apa csak viccelt, görbül a szája, türelem pillanatról pillanatra illan, akkor adom én. De nem. Akkor egyed te. Nem. ''Akkor nem kéred?'' Nem. ''Akkor megehetjük Tomival?'' ''NEM!'' ''Akkor egyed.'' ''Így nem kérem.'' Türelmem elfogyott, elveszem, enni kezdem. Hát az ez után következőt nem tudom szavakba önteni, artikulálatlan üvöltés, visszaadom neki, végül otthagyom őt Apával. Szerencsére ő még bírta, végeredmény: Anna megette a tejbegrízt! Éljen! Hurrá!
Akkor jöhet a következő napirendi pont: ''Gyerekek, indulás fürdeni!''
''Nem!'' .................................................

üzenetek