addig jó míg gondolni e tudsz rá. ez a természetes, és ez annak a jele hogy nem kerültél még kilátástalan helyzetrbe. az ember mindenre úgy gondol hogy az átmeneti, különösen a rossz dolgokra. fáj a fejem? szar, de majd elmúlik. eltört a kezem? szar de majd öszeforr. kirúgtak az állásomból? szar, de majd lesz másik (legalábis ha nem multál el 50 éves). amíg bele nem fut az ember nem tudja elképzelni,milyen mikor valami nem műlik el, megváltoztatatalan. Persze ez nem kell hogy öngyilkossághoz vezessen, ez függ attól is menyire teszi ez az életet elviselhetetlenné, és az esetleges csekély remény megéri e válalni az elviselhetetlent.