üzenetek

hozzászólások


Fecogame
(addikt)
Blog

Remek cikk, érdemes volt elolvasni :)


MaxxDamage
(veterán)
Blog

Én is köszönöm, jó cikk lett! :R


Ghoosty
(őstag)

Két helyen is említetted, hogy 'csak vizet forralunk vele'.
Ez nekem azért fura, mert maghasadáskor elektromágneses sugárzás szabadul fel. Ebből ismereteim szerint 2 dolgot tudsz csinálni, vagy fűtesz vele, vagy napelem jellegűen felfogod.
A napelemek csúcsa 25%-os hatékonyságú.
A vízforralós technika meg közelíti 60%-ot. (Mondjuk ez tüzelős verzióra igaz, Paks az csak olyan 34%-os.)

Ez csak 'jó volna, ha lenne valami jobb' dolog, vagy olvastál is valami konkrétumot? Utóbbi esetben megoszthatnád.


lev258
(veterán)
Blog

+1
Másrészt engem a héliumion és az elektron "elbomlása" kissé meghökkentett. A részletekkel nem foglalkozva inkább írd azt, hogy elnyelődnek.


Bál@
(senior tag)

Tetszett a cikk, köszi :)


ricsi99
(őstag)
Blog

Lényeget megfogta vele.. "Vizet" forral .majd gőzturbina...
Az összes már az csak technikai megoldás..
Előnye.. legkisebb helyen a legnagyobb folyamatos "energia termelés"
Hátránya meg rengeteg.....de a legrosszabb a "kimerült cellák"
Vannak ennél kisebb hatékonyságú ,de sokkal barátságosabb energiatermelő megoldások.
De amig az energetika magán kézben van addig a pénzhajszás/verseny miatt a pusztulás/pusztitás lessz.


Cifu
(nagyúr)
Blog

A cikket köszönjük! :R

Pár dolgot nem ártana még felvezetni, a teljesség igénye nélkül:

Nukleáris reaktorok alapvető működése: Leegyszerűsítve valóban annyi, hogy fogod, a reakció hulladékhőjével felhevíted az elsődleges (primer) kör hőközlő anyagát (ez lehet víz, gáz vagy akár folyékony fém is), az egy hőcserélő segítségével egy második (szekunder) körben betáplált vízből gőzt fejlesztesz, a gőz pedig hatalmas gőzturbinák által meghajtott generátorok segítségével termel energiát.

Ezt azonban többszörösen is meg lehet bolondítani, például alaphelyzetben a primer körben lévő hőközlő anyag erősen rádióaktív lesz, míg a szekunder kör nagyon minimális sugárszennyezést szenved csak el. De a szekunder kört ki is lehet hagyni, és a primer körben vizet használva közvetlenül is lehet a termelt gőzzel energiát termelni - ez a forralóvizes reaktor elve...

A biztonság kérdésköre: A nukleáris biztonság egyik alappillére az, hogy felkészülsz a legkülönfélébb helyzetekre, amik bekövetkezhetnek. Forgatókönyveket visznek végig, mikor mi történhet, és ezek alapján szabályokat hoznak létre, hogy elkerüljék a legrosszabb lehetőségeket. Ezek közé tartoznak azok a dolgok, mint például hogy a reaktorteret kellő mértékű védelemmel látod el, hogy bármiféle esemény is következzen be, a reaktormag tartalma ne kerülhessen ki kontrollálatlanul a környezetbe. Ez általában egy megerősített vasbeton épület, amely teljesen lezárható. Az RMBK reaktoroknál ez a védelmi vonal nem lett megépítve, mivel megduplázta volna a vasbeton igényt, ami a költségeket és az építési időt is legalább megduplázta volna. Szintén az RMBK sajátja volt az, hogy menet közben lehetett az üzemanyag-rudakat cserélni benne, ami miatt egyszerűbb az üzemeltetése és az üzemanyag cseréjéhez nincs szükség a reaktor leállítására.

A másik probléma, hogy a biztonságot előre, és nem utólag kell bizonyítani. Az a biztonsági teszt, ami miatt végül a Vlagyimir Iljics Lenin Nukleáris Erőmű 4-es számú blokkja felrobbant, a cikkben leírt módon irgalmatlanul komoly veszélyforrás lehetett volna, de egy elég szélsőséges eset volt (gondoljunk bele: áramszünet egy áramtermelő, ekkor már 4 blokkos nukleáris reaktornál). Mégis szükségesnek volt tekintve... Utólag, miközben Csernobil 1977 óta termel áramot, a 4. blokkot 1983-ban adták át, és két további blokk építése volt folyamatban a baleset idején...


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Ha jól emlékszem, az RBMK-ban le kellett állítani a reaktort üzemanyag cserére, pont ezért időzítették a tesztet erre az időpontra.

Egyébként credit jár neked is, mert az űrhajós sorozatod miatt vezettem fel a történelmet.

[ Szerkesztve ]


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Nem kutattam utána, milyen hatékonyabb módon lehetne hasznosítani a felszabaduló energiát, ez inkább wishful thinking, valamilyen közvetlenebb energiabefogásra gondolok.


Plazmacucci
(nagyúr)
Blog

Köszönjük!
Nem is tudom mióta érdekel a téma, elég sokat foglalkoztatott régebben. Talán mikor kiderült, hogy az Oblivion Lost az Stalker lesz, és elolvastam a könyvet, majd megnéztem a filmet, és rájöttem, hogy semmi közül az erőműhöz a játékkal ellentétben.
Sok atom balesetről olvastam, voltak azért elég komolyak, szívesen olvasnék összefoglalót több esetről is itt a Logouton. Szegény Hisashi Ouchi...


Gargouille
(aktív tag)

Nagyon jó és érdekes írás lett! Látszik, hogy nem vagy fizikus, viszont talán éppen ezért sokkal közérthetőbben fogalmaztál és így az átlagember számára is jól befogadható / felfogható a lényeg. Még sok ilyen jó írást! :C


sketchifun
(senior tag)
Blog

A sorozatból pont ezt hiányolom, ezt a tényszerűséget. Az emberiség egyik legnagyobb saját maga által előidézett katasztrófáját krimi stílusban adják elő, és bár a színészi szerep zseniális, a tényszerűséget minden tekintetben nélkülözi.

Köszi a cikket, öröm volt olvasni.

[ Szerkesztve ]


Ghoosty
(őstag)

A problémádnak nincs túl sok köze ahhoz, hogy milyen módon csinálunk elektromágneses sugárzásból elektromos energiát.

"Vannak ennél kisebb hatékonyságú ,de sokkal barátságosabb energiatermelő megoldások."

Sajnos halál/TWh mutatóba nincsen jobb. :(

(#9) sh4d0w

Pedig már kezdtem örülni, hogy van valami újszerű dolog. :(


sirály69
(őstag)

Köszi! Jó kis cikk lett...!


enterlaci
(aktív tag)

Én is köszi, jó cikk, olvasmányos. Szívesen olvasok még folytatást a témában.


olloczky
(senior tag)
Blog

Szerintem az utolsó részben elég sok tényt feltárnak ezzel kapcsolatban. És nagyon is érthetően.


Cifu
(nagyúr)
Blog

A sorozat érthetően és fogyaszthatóan tálalta illetve magyarázta el a tragédiát, de a tényszerűségtől messze van (volt). Például a bírósági tárgyaláson Legaszovot meg sem hallgatták, és kék illetve piros táblácskák sem voltak. A tényszerűség áldozatul esett a dramaturgiának és a fogyaszthatóságnak.

Hogy ez rossz-e vagy jó, az nézőpont kérdése, a laikus nézőket figyelembe véve nyilván előny. De aki tényszerűségre vágyik (olvasd: dokumentumfilmes szinten rekonstruált jeleneteket), azt nyilván zavarja a sorozat eme szabadossága...

[ Szerkesztve ]


olloczky
(senior tag)
Blog

Értem a nézőpontodat. De aki "tényszerűségre vágyik", az ne húzzon le emiatt egy filmsorozatot, ami nyílván nem egyenértékű egy dokumentumfilmmel ilyen téren. Szerintem ahhoz kell hasonlítani ami valójában. Egy filmsorozathoz. És ahhoz képest jól magyarázza el a dolgokat, hogy mi miért történt. Ráadásul mindezt csupán 5 részben.


sketchifun
(senior tag)
Blog

Nem értek egyet abszolút. A sorozatban olyan lényeges események kerültek kiemelésre, amelyek könnyen fogyaszthatóak, más, egyébként a katasztrófa során hatalmas mértékben szerepet játszó történések viszont épphogy említésre kerülnek. A sorozat majdhogynem arra van kihegyezve, hogy Gyatlov karakterét minél idiótábbnak találják, és gyűlöljék a nézők, és majdhogynem egyedüli felelősként van beállítva.

Például, ahogy a cikk is említi az alapvető védelmi mechanizmusokat ugyan valóban kikapcsolták, arról szó sem esik, hogy alacsony teljesítményen mennyire pengeélen táncol egy ilyen reaktor, mennyire instabil is az valójában. A sorozatban a reaktort kezelő technikusok megszeppent gyáva droidoknak vannak beállítva, pedig atomfizikusok voltak, akik tisztában voltak avval, amit csinálnak, és a veszélyességével is, míg Gyatlov nem.


Bale_E
(őstag)

Jó cikk köszönöm :R


Plazmacucci
(nagyúr)
Blog

Nem tudom milyen nyelven nézted, de elmondják


Apollyon
(Korrektor)

A sorozat lényege többek között az volt, hogy bemutassa, milyen katasztrófához vezetett az ostoba, tévúton járó, elavult gondolkodású szovjetek kommunista mentalitása, ami még ma is jelen van Oroszországban. Mert ha egyébként ez nem lett volna, a katasztrófa sem következik be. Ezt pedig elég jól kihangsúlyozzák a filmben.


Juhaszatti
(őstag)

"arról szó sem esik, hogy alacsony teljesítményen mennyire pengeélen táncol egy ilyen reaktor, mennyire instabil is az valójában"

Többször elhangzik, ki is emelik.

[ Szerkesztve ]


szebe
(őstag)

"A sorozatban a reaktort kezelő technikusok megszeppent gyáva droidoknak vannak beállítva, pedig atomfizikusok voltak"

Ha jól emlékszem, se Gyatlov, se a "droidok" nem voltak atomfizikusok.
Ettől függetlenül tisztában voltak a dolog veszélyeivel, de csinálni kellett, mert a felettes azt mondta, és pont.

[ Szerkesztve ]


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Mi több, a teszt nem szerepelt az átvételi dokumentációban, különben a többi reaktorigazgatót is perbe fogták volna. Ez egy addicionális biztonsági eljárás lett volna, amivel egy ismert hibát szerettek volna kivédeni.


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Nem voltak atomfizikusok, reaktorkezelők voltak. A kiképzésük csak gombok nyomkodására szólt. Diatlov villamosmérnök volt, ő sem volt atomfizikus. Ha egy is lett volna ott, átlátja, mi a helyzet és félbeszakítja az eseményeket.


Cifu
(nagyúr)
Blog

A sorozat majdhogynem arra van kihegyezve, hogy Gyatlov karakterét minél idiótábbnak találják, és gyűlöljék a nézők, és majdhogynem egyedüli felelősként van beállítva.

Gyatlov utasította a 4. reaktor kezelőit a biztonsági szabályok áthágására. Ezt nehéz pozitív színben feltüntetni. Ahogy a róla szóló visszaemlékezésekben is megemlítik, hogy bár szakmailag a legmagasabb szinten álló szovjet atomreaktor-mérnökök közé tartozott, de emberileg elviselhetettlen és hihetettlenül arrogáns volt.

Érdekes adalék, hogy Gyatlov visszaemlékezései szerint ő maga már a robbanás után tisztában volt a katasztrófával, és a feletteseinek jelentette is, hogy a reaktor felrobbant, de nem hittek neki. Jurij Tregub visszaemlékezései szerint Gyatlov valóban tisztában volt azzal, mi történt valójában, tehát ilyen téren például pontatlan a sorozat.

A sorozatban a reaktort kezelő technikusok megszeppent gyáva droidoknak vannak beállítva, pedig atomfizikusok voltak, akik tisztában voltak avval, amit csinálnak, és a veszélyességével is, míg Gyatlov nem.

Nem atomfizikusok voltak, hanem erőmű-mérnökök. Az atomreaktorok üzemeltetésére voltak kiképezve, de nem voltak atomfizikusok, csak megtanulták azt, hogy mire miként reagál egy reaktor (már amit feltételeztek), de nem volt elvárás tőlük, hogy a reaktor fizikáját teljes mélységében átlássák.

A megszeppent gyáva droid nem szakmai, hanem emberi és társadalmi leképezése volt a helyzetüknek. Gyatlov alatt (aki a 3. és 4. számú blokk vezetőmérnöke volt) nem volt helye ellenkezésnek vagy kritikának. Ezt hogy lehetett volna másképpen bemutatni szerinted?


Cifu
(nagyúr)
Blog

Ebben nem lennék biztos.

Legaszov se tudta megmagyarázni először, hogy miért robbanhatott fel a 4. blokk, ő sem tudta a miérteket megmagyarázni. Pedig az 1983-as Ignalina erőműbéli esetet (amikor a szabályzó rudak együttes leeresztésekor a végükön lévő grafitból készült egység hirtelen megnövelte a reaktor teljesítményét) jelentették minden RMBK erőműnek és a szovjet nukleáris hatóságoknak is, így elvben Gyatlovnak is, sőt, még Legaszovnak is tudnia kellett róla (ez megint egy olyan dolog, amit rosszul ábrázoltak a sorozatban, forrás: INSAG-7 jelentés, 13. oldal).

Az biztos, hogy a biztonsági intézkedések áthágása, és a vártnál sokkal súlyosabb teljesítményesés után egy (normális) atomfizikus biztosan a mellett érvelt volna, hogy halasszák el a tesztet. A kérdés csak az, hogy adott esetben ez befolyásolta volna-e Gyatlovot...

[ Szerkesztve ]


Plazmacucci
(nagyúr)
Blog

Az öreg Biff maga mesél a katasztrófáról. Kb ugyan azt mondja mint a filmben. Egyébként szomorú a sorsa, túl élte a saját gyermekét.


T_chris
(addikt)
Blog

Sub.


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Nem a robbanás okait lehetett volna látni, hanem azt, miért viselkedett úgy a reaktor, ahogy: mi a következménye a túlzott/hiányzó víznek; miért zuhant a teljesítmény; mik a xenon-lengés tünetei?


hoffman_
(veterán)

arról nem is beszélve, hogy éles üzemzavari helyzetben a legkomolyabb szaktudás is le tud lassulni, vagy megfagyni. ehhez mérten apró, homokszemnyi, összemérhetetlen kapcsolási-áttérési-szimulációs, stb. művelet közben jött probléma esetén is olyan mértékű stressz tudja blokkolni az ember agyát, hogy a legrutinosabbak is hibázhatnak. ilyen helyzetben egy megszakító működtetése is problmát jelenthet, elképzelni is nehezemre esik, hogy ha egy esetleges láncreakcióhoz vezető, magas változó számú, egymásra ható cselekménysorozat közepén van, akkor hogyan tudhat valaki pontosan, de legfőképp időben dönteni.

a cikk olvasmányos volt, köszi, ez többnyire jó pont ebben a közegben (nem a logutra célzok, hanem a nem-szakmai olvasói többségre). felkapott közösségi médiára ne rakd ki, mert megeszik a napelem-sarlatánok : )

[ Szerkesztve ]


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Nincs máshol blogom :)


pecccccccca
(junior tag)

Nagyon tetszett a cikk. Köszönöm.
Jó kis olvasmány volt. Engem is valamilyen szinten érdekel ez a dolog és szerintem is kell az emberiségnek a nukleáris energia.

[ Szerkesztve ]


Cifu
(nagyúr)
Blog

Ezeket elviekben az irányítóteremben tartózkodók is ismerhették, ismerték. A xenon-mérgezésről biztosan tudtak, a pozitív üregtényezőről szintén.

Tegyük hozzá, hogy a pontos körülményeit a teljesítmény-esésnek nem ismerjük. Gyatlov nem foglalkozott ilyen apróságokkal, Akimov (az éjszakai váltás vezető mérnöke) és Toptunov (a szolgálatban lévő reaktorvezérlő mérnök) viszont nem részletezték ezeket a haláluk előtt.

Az, hogy pontosan mi zajlott le a reaktorban, leginkább elméleti síkon van felvázolva, 4-5 különféle elmélet van rá. Az első robbanás nagy valószínűséggel gőzrobbanás volt, de a második robbanás számtalan módon bekövetkezhetett, egyfelől az is lehetett gőzrobbanás (ahogy az első robbanás utáni egyre nagyobb hő hatására a maradék víz is hirtelen kritikus szintre hevült) vagy lehetett nukleáris reakcióból eredő nyomás, de az is lehet, hogy hidrogén-robbanás, a víz illetve a cirkónium vagy a grafit reakciójából...

Más, jól emlékeztem, az RMBK reaktorok esetében menet közben is cserélhetőek voltak az üzemanyagrudak:

The refueling machine is mounted on a gantry crane and remotely controlled. The fuel assemblies can be replaced without shutting down the reactor, a factor significant for production of weapon-grade plutonium and, in a civilian context, for better reactor uptime. When a fuel assembly has to be replaced, the machine is positioned above the fuel channel, mates to it, equalizes pressure within, pulls the rod, and inserts a fresh one. The spent rod is then placed in a cooling pond. The capacity of the refueling machine with the reactor at nominal power level is two fuel assemblies per day, with peak capacity of five per day. (RMBK reaktor @ Wikipédia)


hcl
(nagyúr)
Blog

Jó lett az összefoglalás, bár lehetne hosszabb és részletesebb - mondjuk ez végtelen mennyiségű kutatómunkát fel tud emészteni, de az olvasó mohó :P :D

A Fukushima katasztrófát nem most okozta az emberi hülyeség, hanem amikor az erőmű épült; olyan földrengésveszélyes helyen egyszerűen tök mindegy, mit csinálsz, kódolva van a baj.

Viszont mindegyiket, ami a cikkben szerepel, csakis az emberi hülyeség okozta. Amelyik erőművet normálisan, értelmes emberek üzemeltetik, az valahogy nem szokott felrobbanni, stb.

Frederik Pohl féle Csernobil könyvet olvastad? Nem láttam a sorozatot még, de nyakam rá, hogy sokat merített a könyvből (az sem dokumentumkötet, hanem regény, nem is rossz).


szkaroly
(aktív tag)

Pont az Ignaliai eset után írták bele a szabályzatba hogy RBMK reaktornál minden körülmények között legalább 30 szabályozórúdnak a reaktormagban kell lennie. Ehhez képest 4-6 maradt benne. Ezen vitatkozik egyébként Djatlov és Akimov. A baleset után egyébként ezt a számot 72-re növelték ha jól emlékszem.

Bruhanovot (igazgatót) előléptették volna a minisztériumba. Ez már el volt döntve, május elsején jelentették volna be. Utódja Fomin lett volna (a szemüveges a vádlottak között). Djatlov pedig ugye az ő helyére pályázott. Egy sikeres kísérlet pedig nyilván sokat számított volna.


szkaroly
(aktív tag)

Pohl regénye tényleg jó, de csak regény. Amikor írta (1987), akkor még Legaszov bécsi előadása a mérvadó, a reaktor tervezési hibái még nem közismertek. A magyarul megjelent könyvek közül szerintem Piers Paul Read műve a legjobb, címe: Uramisten, mit tettünk. (Csak megjegyzem, aki ezt az ostoba magyar címet kitalálta fenékbe kéne rugni). Azóta persze már jelent meg pár jelentősebb könyv, sok új részlettel, de csak idegen nyelven egyelőre.

[ Szerkesztve ]


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

A Pool-könyvben pont le van írva, hogy a gyengébb minőségű anyagokat is használni kellett.


apatyas
(Korrektor)
Blog

Sajnos ilyesmi még nincs tudomásunk szerint.
A hasadáskor egyébként gamma-sugárzás keletkezik jellemzően, azzal meg az a baj, hogy az elnyeléséhez sok méternyi beton, vagy ólom kell. Ez azt jelenti, hogy egyrészt: a szokásos szilícium vagy egyéb félvezető anyagokat nem úgy gerjeszti ez az energiájú gamma-sugárzás mint ahogy a látható fény (ami néhány eV energiát képvisel, míg a gamma sugárzás vhol a MeV szintjén van), másrészt.. kurvára átszalad rajta, ha meg nem, akkor roncsolja a félvezetőt (mert kiüti az atomokat vagy magátalakulásra készteti ugyanúgy ahogy az uránt) és tönkremegy. Szóval napelemes jellegű technológiákkal nem lehet elektromosságot kinyerni belőle sajnos.
Másrészt, a bomlástermékek által képviselt/hordozott keletkező energiák arányáról az angol Wiki U-235 oldalon találtam egy könnyed listát.

Source Average energy released [MeV][2]
Instantaneously released energy:
Kinetic energy of fission fragments 169.1
Kinetic energy of prompt neutrons   4.8
Energy carried by prompt γ-rays   7.0
Energy from decaying fission products:
Energy of β−-particles   6.5
Energy of delayed γ-rays   6.3
Energy released when those prompt neutrons which don't (re)produce fission are captured   8.8
Total energy converted into heat in an operating thermal nuclear reactor 202.5
Energy of anti-neutrinos   8.8
Sum 211.3

A lényeg, hogy a kettéhasadt atommagfelek mozgási energiája, 169.1 MeV képviseli jórészét az egésznek, és csak 7 + 6.3 MeV a gamma sugárzás aránya, a többi mind részecskék mozgási energiája (mondjuk). Vagyis, elég alacsony hányada csak a sugárzás, szerencsére, mert emiatt lehet ilyen kőkorszaki de legalább egyszerű (gőzturbina) eszközökkel energiatermelésre fogni a nukleáris reaktort.

[ Szerkesztve ]


hcl
(nagyúr)
Blog

és @szkaroly : Amennyire emlékszem rá, valóban több olyasmi is bekerült, ami később nem volt hiteltelen - nyilván nem pontos, de nem is volt célja a pontos dokumentáció. És ha minden igaz, ő is beszélgetett túlélőkkel.


szkaroly
(aktív tag)

Nem ez a lényeg. Legaszov bécsi beszámolója olyan jól sikerült (nyugati szakemberek ill. média szinte beájúlt azon hogy milyen szokatlanul őszintén beszél ez a szovjet tudós) hogy jó pár évig ez volt az elfogadott magyarázat, ti. a kezelőszemélyzet tehet mindenről. Majd csak a SZU felbomlása után, a tudósok (akik részt vettek a baleset körülményeinek vizsgálatában és következmények felszámolásában) már szabadon beszélhettek az erőmű konstrukciós hibáiról, a képzett személyzet hiányáról és túlságosan gyors atomerőmű építési programról (ahogy valaki feljebb írta, két újabb reaktor építése volt folyamatban, valamint további 6(!) a folyó túlsó oldalán tervbe véve). Amikor ezek az új információk nyílvánosságra kerültek, akkor vált teljesen érthetővé a baleset okainak összessége.


dchard
(veterán)
Blog

Nem kell leállítani, menet közben lehet benne üzemanyagot cserélni. Többek között ez volt az egyik nagy előnye ennek a reaktor típusnak (a sorozatban elhangzott állítással szemben nem csak az, hogy "olcsó").

A cikkben eddig jutottam:

"ahol többszörös emberi és konstrukciós hibáknak köszönhetően kinyílt a primer kör (az a vízvezeték-rendszer, ami közvetlen kapcsolatban van a reaktorzónával - ezt a vizet forralják fel az áramtermeléshez)"

A TMI egy nyomottvizes erőmű (Pakshoz hasonlóan), a primer-körben lévő vizet pedig nem forralják fel, az a teljes primer-köri szakaszon cseppfolyós marad, köszönhetően a nagy üzemi nyomásnak. A vizet a szekunder körben forralják, a hőcserélőkön keresztül.

Ezt érdemes volna pontosítani.

A második hiba:

"A reaktor teljesítménye a pozitív üregtényező miatt sokkal nagyobbat esett, mint tervezték"

A Xenon mérgezés miatt esett nagyot a teljesítmény, nem a pozitív üregtényező miatt.

[ Szerkesztve ]


Zotya84
(őstag)

Kíváncsi voltam, hogy ki lesz az első, aki azt a könyvet végre megemlíti valahol. Mert én direkt nem tettem. Kora tinédzser korom egyik kedvenc könyve, amit időnként a mai napig előveszek egy elolvasásra, annyira jól vala megírva. És igen, elég sok minden, amit a film ábrázol, akár onnan is származhatna, de szerintem inkább származik a valóságból a mindkét helyen megjelenő dolgok sora.
Hisz ahogy az elő-, vagy az utószóban meg is említi, elég sok kutatást végzett a könyv megírásához, ami amcsiként elég nagy szó volt, hogy egyáltalán kapott is rá lehetőséget, márpedig a film készítői is ugyanazon - csak adott esetben részletesebb - információkhoz juthattak hozzá.


arnyekxxx
(addikt)

Vannak ennél kisebb hatékonyságú ,de sokkal barátságosabb energiatermelő megoldások mondj egyet ami kvázi folyamatosan tud termelni és "sokkal barátságosabb"


buherton
(őstag)
Blog

Vannak még az említetten kívül más komoly balesetek is a Szovjetunióban lásd pl. [link]. Csak mint érdekesség.


Ghoosty
(őstag)

Mikor utánanéztem, valamit félreolvastam, vagy rossz forrást választottam, mert ott az volt, hogy a felszabaduló energia nagy része elektromágneses sugárzás. Most megint rákerestem és én is azt találtam, hogy a legnagyobb része mozgási energia.
Ebben az esetben viszont nem is várható, hogy lesz más, mint vízforralás.


Kansas
(senior tag)

"Sajnos halál/TWh mutatóba nincsen jobb."
Az atomerőművek a katasztrófákkal együtt sem érik el halálosságban a szénerőműveket(tudom, origós cikk, de nem politikai...), amik milliók tüdejét teszik tönkre(különösen a fejlődő országokban), nem beszélve a környékükön található erdők élővilágáról és az üvegház-hatás elősegítéséről.

Egy jól működő atomerőmű egyetlen szennyező anyaga a használt fűtőcella, ami viszont mennyiségben nagyságrendekkel kevesebb mint bármelyik hőerőműből kijövő salakanyag, így ahhoz képest sokkal kisebb helyre van szükség a tárolásához.

Ezzel együtt nyilván ha valami gikszer beüt, az atomerőmű hirtelen az első helyre ugrik szennyezés szempontjából, szóval komolyan kell venni a biztonsági protokollokat és javítani őket ha alkalom adódik, úgy az üzemeltetés mint a radioaktív anyagok tárolása kapcsán.

[ Szerkesztve ]


vaki
(aktív tag)
Blog

Üdv!
Jó cikk lett, egy kérdés: a plutónium nem mesterséges elem véletlenül?
Kiegészítés: az USA legelső hanfordi reaktorai is ugyanilyen csernobili típusúak voltak, ott jöttek rá azokra a konstrukciós hátrányokra (xenon, pozitív üregtényező), amikre az oroszok nem gondoltak.
Egyébként nem tudom mennyire volt cél ezekben az erőművekben a Pu termelés, vagy kizárólag csak az olcsóság miatt választották - ugye az egyik legnagyobb előnye az h menet közben lehet fűtőelemeket cserélni, ennek gyakorlatilag csak akkor van értelme, ha utána ki is nyered belőle a Pu-t.

Még egy megjegyzés a halálozás/teljesítmény kérdéshez: kb ugyanez a probléma a légiközlekedés kapcsán, hogy papíron a legbiztonságosabb, de ha baj van, akkor nagy baj van(értsd nagy eséllyel lesz halálos kimenetelű a baleset).


szkaroly
(aktív tag)

Azért amikor véglegesen szétszerelik a reaktort, van egy-két dolog amit nem lehet megtisztítani és el kell temetni. Másrészt az atomtemetők kezelésének lazasága biztonsági probléma az egész világon és nálunk is. [link]

üzenetek