elvégre azért vásárol az ember villanyautót sokmillióért, hogy az aksiját elhasználja flexezésre

Tény és való ,napelemet is ki kell fizetni /meg az egyebeket.
Viszont a kábel kihúzása meg egyebek se van ingyé.

Egy szóval sem mondtam melyik az olcsóbb ,de nem is erröl szól a történet.

ÉN tudatosan kevesebb áramot fogyasztok ezzel.(is)

Amikor bementem bejelenteni /önkormányzati lakás/ még prospektust is kaptam ha megakadnák kihez forduljak.

Kies hazánkban pedig a "speciális körlülmények" miatt abszolute felesleges....

UI:nem kell személyeskedni... ha valaki meg tud győzni arról ,hogy ezt a megoldást kell választani mert jó a népnek akkor rendben.
Vagy mond azt ,hogy a "dinamikusan növekvő gazdasági fellendülés miatt szükséges a bővítés"... s nincs több kérdésem.
És kérem a helyesirási ellenőrzést is! azután elégedetten hátra lehet dőlni ,hogy "azé beszótam neki"

[ Szerkesztve ]

Ingyé járni a bringával= Nincs sulyadó /utadó /biztositás /éves müszaki /parkolási dij /napi 1l benzin.
Karbantartás/ akatrészek meg kb egál.

Nyilván az "elégetést" nem szó szerint kell érteni. Sokszor a radiokatív bomlásra is így hivatkoznak amikor köznapi nyelven beszélnek, mert a 99% nem érti meg, ha azt mondaná: elbomlik.

A másik ilyen kedvenc visszatérő témám (ami a cikkben nem jelenik meg, de a sorozatban igen), az a szabályozó rudak grafit "hegye", ami a világ baromsága, mert szó nincs hegyről.

Valójában a bór-karbid szabályozó rudak végén egy a szabályozó rudak hosszával közel megegyező méretű grafit rúd volt akasztva, amit a szabályozó rudak kihúzásával tulajdonképpen behúztak a reaktorba. Tehát szó nincs "hegyről". Erre alapvetőe azért volt szükség, mert ha a szabályozó rudak helyét víz fogllaja el, annak megint jó a neutron elnyelő képessége, így a szabályozó rudak helyére behúzott grafittal javítható a reaktivitás.

Tehát szó nincs arról, hogy a szabályozó rudaknak először a "hegye" ért a zónába, és ez okozta a balesetet. Valójában a legtöbb (kihúzott) szabályozó rúd helyén is grafit volt, amik valamivel rövidebbek az aktív zónánál, ezért alattuk még volt valamennyi (neutron elnyelő) víz. Amikor az AZ-5-öt megnyomták, ezt a kevéske vizet nyomták ki a szabályozó rudak végére akasztott grafit rudak, ekkor kezdett el megszaladni a teljesítmény a reaktor alsó zónájából kiindulva, a nagy hő és nyomás miatt deformálódtak a csatornák, emiatt a szabályozó rudak nagy része sosem érte el a zónát, a többit pedig már tudjuk.

Alábbi képen látszik jól, hogy is néz ez ki valójában:

60kWh-ból kurva sokat flexelhetsz.

és @lev258 : A fene se tudja, de a következmények ismeretében lehet, hogy még egy tenger alatti nagyfeszkábellel is jobban jártak volna.
(Amúgy tudom, hogy a japók tudnak földrengés esetére építkezni, de azért egy atomerőmű kicsit nagyobb veszélyforrás, ha mégis gond van, mint bármi egyéb.)

Amúgy egy tengerparton földrengés esetén elég könnyen lehet cunami.
De arra sem igazán érdemes építeni, hogy majd kibírja a földrengést... Legalábbis nekem nem tűnik életbiztosításnak.

[ Szerkesztve ]

"lehet, hogy még egy tenger alatti nagyfeszkábellel is jobban jártak volna."

Ha nem lettek volna atomerőműveik, akkor szenet vagy olajat égettek volna, az meg 40 év alatt lényegesen szennyezőbb lett volna, mint Japán atomipara, fukusimai balesettel együtt.

[ Szerkesztve ]

Viszont azt a tengerttöbbféleképpen is ki lehet használni, akár árapály-erőművek, stb.
nem vagyok energetikai szakember, de azért talán lettek volna más módok is, ha nem is egyből az 50-es években, de később.

Amúgy így is elég sok ember élete ment tönkre, akiknek az nem vigasz, hogy a szén rosszabb lett volna.

"de azért talán lettek volna más módok is, ha nem is egyből az 50-es években, de később"

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy utólag tudunk okoskodni, tehát nem kell tippelgetni, hogy esetleg mit fognak kifejleszteni meg mit nem - konkrétan lehet ezt tudni. Így aztán lehet azt is tudni, hogy nem lett volna más mód. Most, 2019-ben sem tudnak semmi okosat mondani arra, hogy mivel váltsák ki az atomot.

"Amúgy így is elég sok ember élete ment tönkre, akiknek az nem vigasz, hogy a szén rosszabb lett volna."

Ez teljesen irreveláns. Tudjuk, hogy minden energiatermelési mód okoz valamilyen kárt. És így utólag azt is elég pontosan meg lehet mondani, hogy a szóba jöhető alternatívák közül az atom okozta a legkevesebbet.
Az szerinted mennyire meggyőző érv, hogy "gyilkoljunk meg egymillió embert (nagyon alsó becslés), hogy elkerüljünk egy halálos áldozatok nélküli balesetet"?

[ Szerkesztve ]

Nem azt mondtam, hogy ki kell váltani az atomot, csak hogy nem ott építeni atomerőművet, tehát az energia továbbítása volt a kérdés

Az emberéletek tönkretevésében pedig a cél a 0.

Ez igaz , a leghatékonyabb mód energiatermelésre.

Balesetnél meg szivás van ...egy olajkút is szépen tud égni... aki ott van annak meg olymind1 akkor már.

A szomorú ,hogy ezen a téren is csak a titkolózás a technikai részeken egymás elött a verseny/presztizs/pénz/hatalom miatt.
Az hogy feláldozunk ezért emberi lényeket... no comment.

Csernobilban sem azért álltak neki tesztelgetni mert unatkoztak a reaktorkezelők szerintem.

Japánoknál meg természeti katasztrófa volt... mindenre nem lehet felkészülni... szerintem ott sem volt cél kivilágitani a halakat....viszont tudomásom szerint le tudták kapcsolni a cuccot...igy azért nem törölte el a várost a utolsó emberig.

Áramot nem lehet nagyobb távolsága nagyobb veszteség nélkül továbbitani.

Azon felelül szerinted hova kellene az ilyesmit telepiteni ahol probléma esetén nem pusztit ki mindent több 100km-es körben?+ Nélülözhetetlen a humán faktor is... ehhez jön a család ...ehhez jön a infrastuktura miegyébb... tehát vagy város közelbe épitesz vagy elöbb utobb lesz melette város is.

Igen, ezek elég macerásak :S Ugyanakkor érdemes lenne ebben az irányban fejleszteni, mert nagyban csökkentené a kockázatokat.

Az erőművek helyét is nagyon körültekintően kell megválogatni (ahogy a legtöbb esetben meg is van).

[ Szerkesztve ]

Egyértelműen emberi mulasztás:
- a túl sokáig húzott teszt, az elégtelen minőségű containment a reaktor fizikai védelme, az olcsó grafitmoderálás, a nem kellő alapossággal kiképzett emberek, a kikapcsolható biztonsági rendszer stb.

Az Csernobili reaktorban is tiltották az alacsony üzemen való működést mégis engedték.

Egy fontos dolgot nem olvastam csak áttételesen, hogy az RBMK reaktorba nem szükséges dúsított urán üzemanyagnak, ezzel is sokat lehet spórolni ugyanis a dúsítás is költséges mulatság.

A jól skálázhatóság az említve volt a 4-es blokk 3200(!)MW-os reaktor volt ez egy szörnyeteg a paksi 500MW-oshoz képest.

A sorozatot és a fizikai folyamatok leírását olvasva simán meg lehetett volna fogni. Kicsit úgy érzem NEM tisztelték eléggé az atomenergiát.

Akit érdekel a téma ajánlom a figyelmébe a Kína-szindróma c. 1979-es filmet ahol még az elején van egy jelenet egy turbinastopról, na ott beszartam, qva nagy. Jack Lemmon, Jane Fonda, Michael Douglas

Japcsikról elképzelem ,hogy nem hasracsapva találták ki ,hol legyen... azután mint kiderült ki voltak a susmusban ott tényleg feljek hullottak.
Viszont szerintem ezt is belevették a pakliba... kockázat/nyereség arányában ez lett.
Csak mi "kisemberek" hiszük azt ,hogy a "zállamnak" kizárólag az egyének érdekei az előrébbvalók.

"A sorozatot és a fizikai folyamatok leírását olvasva simán meg lehetett volna fogni. Kicsit úgy érzem NEM tisztelték eléggé az atomenergiát."

Ezt azért kétlem... azok a fizikai körülmények amik ott vannak az kicsit más tészta... magas/alacsony hőfokon megváltozik a szerkezet tűrőképessége ...és ha elszabadul akkor ott olvad az atyaúristen is.

Ott van pl a mezei víz.. szép és jó.... de ha kicsit mélyebre mész benne már összeroppant mindent , gőz formájában ha meg nincs helye akkor simén elrepiti egy raktor tetejét is....

Szerintem lehetetlenség már kinyomozni ,hogy ki találta ki ezt az egész tesztelési ötletet, azon felül éppen mi volt ami szétesett elöször és rántotta magával az egészet...
Egy világító fémtócsából nehéz kideriteni a hiba okát.

Azért lehet az tudni mi történt a kérdés, hogy az emberek Gyatlov-val az élen miért csinálták azt amit? Vagy egyáltalán a biztonsági funkciókat miért lehetett kiakapcsolni?

Igazság szerint túl sok a felelős, A prof is említi, hogy volt egy kollegája aki rájött arra amire Teller Ede is csak elhallgattatták.

Persze, nem is hiszem, hogy rosszul jelölték ki a helyet, de a lehetőségeken belül, amit a terület ad.

A nagy teljesítményű és feszültségű félvezetőknek hála már van lehetőség nagy távolságra kis veszteséggel villamosenergiát szállítani. Csak az nem 400 kV és váltóárammal történik, hanem 800 kV és egyenárammal. [link]