Igen, a csapatmunka nagggyon sokat segít. Mikor az említett szomszéddal meg még egy katona kollégával együtt jártunk kondizni, akkor azt nagyon élveztem. Volt közben duma meg hülyülés is, de azért legalább heti 3 alkalommal odatettük magunkat (párom azóta nyaggat, hogy mikor szerzem vissza azt a kockás hasat ). Próbáltam én egyedül is edzegetni, de az nem volt az igazi. Ha rá tudom venni kollégámat, hogy jöjjön velem, akkor lehet megint visszatérek egy kicsit komolyabban a sportoláshoz - és néha futok is majd (nekem fél, nagyon max egy óra bőven elég lenne)

MongolZ: nekem a gerincem szarakodik egy kicsit, nem bírja úgy, mint régen (tízen éves koromban túlzásba vittem a fizikailag kemény nyári munkákat, és most megvan a következménye sajnos). De most elhatároztam, hogy újra elkezdek valamit mozogni

DBAtti: mindig is szerettem a sportot, ezzel nincs gondom. Sőt azzal is tisztában vagyok, hogy kell mozogni - és szerencsére párom is mindig emlékeztet rá - néha finoman, néha kicsit keményebben. Meg hát na, látom én magam a tükörben, az elrettentő példa is motiváló hatású. Általában tavaszra/nyárra összeszedem magam valamennyire, csak utána jön az ősz/tél, ritkán van az ember rövid gatyában meg pólóban, pulcsi alatt annyira nem látszik a fizikum, és ez a lustasággal párosulva ahhoz vezet, hogy a nehezen "megmunkált" testem pikk-pakk leamortizáljam. Éppenséggel lenne időm pl. munka előtt is sportolni, ha nagyon akarnám össze tudnám hozni, de tényleg az a legnagyobb bajom, hogy lusta, meg sokszor nagyon fáradt vagyok. Na de holnaptól ez már másként lesz!