üzenetek

hozzászólások


Cifu
(nagyúr)
Blog

Elmélet nem a megoldást mutatja.

Akkor mesélj, hogy szeretnéd megtudni, hogy mégis hogyan építették? Időutazás?
Más módszerrel ugyanis nem tudod minden kétséget kizárólag megmondani, hogyan építették őket.

Szóval marad az elméleti kutatás...

Amúgy itt kimondottan az űrütazásra utaltam nem a műholdakra.....

Az űrutazás segítségével az ember elhagyhatja (majd) a Földet. Benépesíthet más bolygókat, más naprendszereket is. A csillagok és bolygók jobb megismerésével még többet tudhatunk meg arról, hogy is jött létre a Föld és a saját Naprendszerünk, tehát konkrétan a saját létezésünk eredetéről is többet megtudhatunk.

Szép dolog, hogy tudni akarod, hogy is építették fel anno a Gízai Pramisokat, de az nem érdekel, hogy is alakult ki pontosan a Föld? A Nap? Az egész Naprendszer? Miért nem?

Számtalan nálam jóval okosabb ember megfogalmazta ezt már, inkább tőlük idézek most:

"A Föld az emberiség bölcsője, de senki sem élhet örökké a bölcsőjében."
― Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszki


megarambo
(tag)

Mire összegyűjtöm meg is halok. De valóban ezt az űrugrás mizériát ennyi pénzért nem nagyon értem. Persze nem is én vagyok a célcsoport.


kenwood
(veterán)
Blog

A wiki azzal kezdi ,hogy ". Az Alcubierre-meghajtás megvalósításához negatív tömeg szükséges "
A gravitacios hullamok wiki oldalan pedig az szerepel, hogy " negatív tömeg jelenlegi tudásunk szerint nincs. "


#33253120
(addikt)

Majd lesz valahogy.
A mai parizelhez sem kell hús nemúgy mint régen. :)

[ Szerkesztve ]


consono
(nagyúr)

Ha van kedved belemászni az elméletbe, itt meg tudod tenni:

http://www.sfu.ca/~adebened/funstuff/warpdrive.html

A levezetés végén a negatív energiát is összerakja.


BatchMan
(senior tag)

Aránytalanul kevesen foglalkoznak az űrkutatással, és globálisan nézve fillérek mennek el rá. Sokkal többet költünk arra, hogy pl. szarrá bombázzuk Szíriát. Többen is foglalkoznak vele.
Vagy 7 milliárd embernek temérdek pénze, lehetősége lenne arra, hogy a Földet tanulmányozza. Hát az eredmény minimum érdekes, de inkább elszomorító.
A piramisok a jéghegy csúcsa, mellesleg elég sokat tudunk már róluk. (Ki, mikor, hány ember stb.)

Két bolygó beszélget:
- Elég ramatyul nézel ki, mi bajod van?
- Homo Sapiensem volt, de már elmúlt.


JoeYi
(őstag)
Blog

az a baj egyébként, hogy meglátásom szerint ha évi 50 milliárd dollárt adnának űrhajó fejlesztésre egy megfelelő tudós/mérnökcsapatnak akkor se érnének el jelentősen nagyobb sikereket mint az 1 milliárd dollár alatti budzséből dolgozó magáncégek. Ennek az az oka, hogy ismeretlen vizeken eveznek, nincs honnét meríteni (természet) és nincs honnét másolni/lopni.

Jelenleg a kutatásokra vár a technika világa, hogy valami újat fedezzenek fel, ami alapján új irányokba lehet tapogatózni. És ehhez nem végtelen pénz kell, hanem idő. 2 hasonló mérvű téma jutott eszembe:
- gravitációs hullámok: sikerült bizonyítani, kb meg határozza a csillagászat fejlődését a következő 30 évben
- hidegfúziós reaktor: hiába öntenék le ezt a projektet is csilliárdokkal, akkor is 20-30 év mire tökéletes lesz

Ahogy 30 éve a Holdraszállás is egy szerencsés bravúrsorozat volt, úgy most is a húr túlfeszítéses csodája lesz ha beindul az űrturizmus, neadj isten a Marsra szállás. Ezeknke az űrhajóknak köze nincs a filmes nagyszilárdságú/stabilitású űreszköeihez, hanem szinte bádogdobozok egy lassan égő bomba végén. Mindenki tudja, hogy egy borsószem nagyságú kavics katasztrófába tudja vinni bármelyik küldetést, ha az elég gyors.

Ennek ellenére tolni kell, és bizakodni. Inkább erre folyjon el a pénz mint Olimpiákra meg háborúkra, esetleg x-dik generációs vadászgépekre. Lehet, hogy ez az elavult rakétautazósdi közben sikerül felfedni vmi fizikai törvényszerűséget, ami végre lehetővé teszi, hogy a bádogdoboznál komolyabb szintű cuccok indulhassanak útnak.


JoeYi
(őstag)
Blog

ez nonszensz. Tényleg komolyan gondolod, hogy űrkutatás helyett azt kéne elemezgetni, hogy miként pakoltak egymásra köveket x ezer éve? (ne tartsuk már nagy dolognak, hogy pár emberöltő alatt kisakkozták, hogy kell nagyot építeni, aztán meg több 10e melóssal felhúzattak egy igazán nagy kőrakást 30-40 év alatt...) Meg hogy építsünk mi is piramisokat? Hát mi a ráknak? :D Nem mellesleg szted milen szintű agyvérzést kapna egy Fáraó ha meglátná, hogy az űrkutatásból vett anyagokat felhasználva 800 méteres Burj Kalifát is lehet építeni? :D


kenwood
(veterán)
Blog

Azt ne felejtsd el,hogy az extra magas (160-tol a merhetetlenig) IQ-val rendelkezok emberek egy igen jelentos resze a Nasa-nal dolgozik.


JoeYi
(őstag)
Blog

hát erről fogalmam sincs, vagyis még sosem hallottam. Viszont lemerném fogadni, hogy ők sem tudnának előállni 10 éven belül az Elon Musk féle "Mars Vehicle"-nél nagyobb teljesítményű cuccal, akármekkora pénzmagot is kapnak. Sejtésem szerint Elon felvázolta amit a rakétatechnika magában rejthet úgy, hogy még nem csap át fantazmagóriába (bár szerintem így is sikerült vastagon belefutni. De az álmok már csak ilyenek)


Cifu
(nagyúr)
Blog

az a baj egyébként, hogy meglátásom szerint ha évi 50 milliárd dollárt adnának űrhajó fejlesztésre egy megfelelő tudós/mérnökcsapatnak akkor se érnének el jelentősen nagyobb sikereket mint az 1 milliárd dollár alatti budzséből dolgozó magáncégek. Ennek az az oka, hogy ismeretlen vizeken eveznek, nincs honnét meríteni (természet) és nincs honnét másolni/lopni.

Számtalan kísérleti megoldás van, amelynek csak pénzre és akaratra lett volna szüksége, hogy megvalósuljon. Ott volt a Venture Star elképzelés, amelynek a technológiáit az X-33 kísérleti gép tesztelte volna, elkészültek a linear spike rakétahajtóművel, megvolt a hővédő pajzs és a test, illetve éppen elkészültek az üzemanyag-tartállyal, amikor a NASA kihátrált belőle, a Lockheed pedig saját pénzből nem folytatta.

Most ott van a Skylon, ami a legígéretesebb megoldás az űrbe jutás megreformálásához, de 10 éve csak 1+1, majd nagy nehezen 60+20 millió fontot sikerült szerezniük. Ez még mindig csak a hajtóműfejlesztésre elegendő, az egész űrrepülőgéphez alsó hangon 420-440 millió fontra lenne szükség, akkori becslések szerint. Ha realisták vagyunk, ennek két-háromszorosa se lenne sok. De még mindig nincs meg az összeg.

Ezeknke az űrhajóknak köze nincs a filmes nagyszilárdságú/stabilitású űreszköeihez, hanem szinte bádogdobozok egy lassan égő bomba végén. Mindenki tudja, hogy egy borsószem nagyságú kavics katasztrófába tudja vinni bármelyik küldetést, ha az elég gyors.

Ez igaz, de a mélyűri szondák jelentős része simán teljesíti a feladatát mindenféle probléma nélkül...
Egy embert szállító űrhajónak nem sokkal kell masszívabb náluk...

[ Szerkesztve ]


Jim-X
(őstag)

Ahogy 30 éve a Holdraszállás is egy szerencsés bravúrsorozat volt

30? Mikor? 17eve? :DDD


JoeYi
(őstag)
Blog

Az X33 és ez a Skylon is pont ugyanott vérzik szerintem, túl utópisztikus elképzelés. Mindennek nagyon ideálisnak kell lennie, hogy működjön és vért kell izzadni a működtetéséhez.
- így videó alapján mindkettő gigantikus. Ha még ki is evickélnek az űrbe a visszatérésnél igencsak izzadna mindenki tenyere. Te jobban tudhatod nálam, de szerintem még mindig a béna hővédő csempés megoldás a legjobb ötletük a hőelnyelésre, ami már az űrsikló programnál is egy betegágy volt, nem hogy ekkora felületeknél.
- a Skylon igencsak emlékezetet a Blackbird-re. Na az a gép is egy pengeélen táncolás volt, nem pedig egy üzembiztos valami. Ha jól tudom az illesztések csak az üzemi 2 mach feletti tempónál értek össze a hőtágulástól. Gondolom a légkörben maradva ez még kezelhető rizikó volt, de hogy miként készítenék fel az űrből visszatérésre, azt szívesen elolvasnám (ha jól látom akkora önmaga, mint a nemzetközi űrállomás)
- harmadrészt a magáncégekből senki se lopta el ezeknek a gépeknek a koncepcióját. Ez azért elég erősen mutatja, hogy mennyire bizonytalan téma. Feltételezem, hogy a szükséges technológiák egy jó része nem is létezik és ahogy korábban írtam a világ összes pénze se tudná megsürgetni a felfedezésüket.
- 400 millió font. Ennyit Elon Musk kitudna fizetni zsebből. Szerintem meg is tenné ha volna értelme, hisz kapna egy repülőgépre emlékeztető valamit, amit azért sokkal könnyebben ellehet adni az űrturizmusra vágyó embereknek, mint a rakétára ülést.

Én abban hiszek, hogy egy bolygó közi hajónak nem kell képesnek lennie a le és felszállásra. Nem is a földön kell megépíteni, hanem kint az űrben és az embereket egy másik eszközzel feljuttatni. Szerintem így lehetne egy masszív bolygó közi cuccot építeni és az ingázó hajónak is csak a fel/le jutásra kell megfelelnie.

Szóval a következő nagy lépés egy bolygó körüli hajóépítő műhely lenne.


PistiSan
(addikt)

Köszönöm a cikket, érdekes olvasmány volt.


Cifu
(nagyúr)
Blog

Az X33 és ez a Skylon is pont ugyanott vérzik szerintem, túl utópisztikus elképzelés. Mindennek nagyon ideálisnak kell lennie, hogy működjön és vért kell izzadni a működtetéséhez.

Az X-33 esetében összehozták a könnyűfém hidrogén-tartályt (ami könnyebb volt, mint a szénszálas kompozit), készen volt a linear aerospike hajtómű, készen volt a fémes hővédő pajzsa, szinte már csak össze kellett szerelni, és indulhatott volna a tesztelés. Ekkor végezték ki arra hivatkozva, hogy a program egyik kulcspontja (a szénszálas hidrogén-tartály) nem valósult meg, hogy a könnyűfém tartály kisebb tömegű lett, nem érdekelt senkit. A program másik érdekessége, hogy az USAF többször is fel akarta támasztani a programot, hogy "saját" hordozóeszközt fejlesszen belőle (egyfajta SSTO X-37-est), de a Fehér ház kétszer is becsapta előttük az ajtót.

Az X-33 / Venture Star program mintapélda lett annak, hogy a valódi innováció valamiért üldözendő lett a 2000-es évek után, és főleg azért fájdalmas a kudarca, mert innentől kezdve folyamatosan újjal mutogat mindenki rá, hogy "látjátok, az SSTO elképzelések eleve kudarcra van ítélve, még ők is belátták." Holott korántsem erről van szó...

A Skylon még a Venture Staron is túlmutat a kettős működősű hajtóműveivel. Hosszú távon megreformálhatja a világűrbe jutást, és elavulttá teheti még a SpaceX féle rendszereket is.

Az igazság az, hogy mindkettő esetében elfelejtik az emberek azt, hogy a rakétatechnológia azért tart ott, ahol, mert hajdan a hadseregek iszonyatos pénzeket fizettek ki a különféle ballisztikus rakétaprogramokra, és az ott megszerzett iszonyatos mennyiségű tudást használták fel a civil űrrakétákban is - hovatovább a legsikeresebb hordozórakéta-család, a Szojuz (Molnyija, stb.) az első interkontinentális ballisztikus rakétából, az R-7-esből született.

Te jobban tudhatod nálam, de szerintem még mindig a béna hővédő csempés megoldás a legjobb ötletük a hőelnyelésre, ami már az űrsikló programnál is egy betegágy volt, nem hogy ekkora felületeknél.

Mindkét jármű igen lapos szögben tért / térne vissza al égkörbe, mivel nagyon könnyűek a testük / szárnyai által generált felhajtóerőhöz képest. A nagyon lapos beérkezési szöget korábban kerülték visszatérésnél, mert féltek attól, hogy a keletkező felhajtóerő nagyobb, mint a test tehetetlensége, és "visszapattan" a világűrbe a test, és nehezen kiszámítható lesz a pályája ezáltal. Hozzá kell tenni, hogy az űrsikló is az 1970-es évek legelejének szülötte, azóta valóban modern, repülőgépként működő űrhajó nem készült. Az azóta elkészült, repülőgépként visszatérő tervek (ilyen a DreamChaser is, ami a CRS-2-be bekerült) viszont mind ilyen lapos szögű visszatéréssel számol - mert a modern technikákkal sokkal pontosabban meg ki lehet számolni a keletkező erőket.

Az X-33 / Venture Star esetén egyébként fémes hővédő pajzsot használtak volna, laborban letesztelték, életképes volt, mellékvágányok nélkül.

A Skylon esetében kerámia külső borítást képzelnek el, a belépőéleken és az orron aktív hűtéssel.

Na az a gép is egy pengeélen táncolás volt, nem pedig egy üzembiztos valami.

Azért az A-12/YF-12/SR-71 családnál az üzembiztonságot jellemzően a váratlan dolgok okozták - sok olyan dologgal kerültek szembe, amire nem voltak az 1960-as évek szintjén felkészülve. Az 1970-es évek végére az akkor még repülő YF-12-esek és SR-71-esek már igencsak üzembiztosak voltak, 1972-től 1989-ig egy balesetük sem volt, holott folyamatosan repültek.

Kihívásokkal teli a Skylon elképzelés? Igen.
De ha megvalósul, durván megváltoztathatja az egész űrbe jutást, hiszen abszolute semmit sem dob el egy forduló alatt.

400 millió font. Ennyit Elon Musk kitudna fizetni zsebből. Szerintem meg is tenné ha volna értelme, hisz kapna egy repülőgépre emlékeztető valamit, amit azért sokkal könnyebben ellehet adni az űrturizmusra vágyó embereknek, mint a rakétára ülést.

Elon Muskot nem érdekli az űrturizmus, ő a Marsra akar eljutni, megvan a saját elképzelése, az Interplanetary Transport System (ITS), írtam egy maratoni hosszúságú cikket a Logoutra róla, előbb-utóbb kiderül.

A lényeg: először is nem hiszem, hogy Musknak 400 millió dollár "zsebből" menne most (max. ha értékesítené a Tesla részvényeit). Másodszor: neki ott van már a kiépült SpaceX infrastruktúra, kockázatos üzleti döntés lenne innen másfele kacsingatni. Nem hiszem, hogy megtenné... Inkább az ITS-re fordítana pénzt, mint a Skylonra....

Én abban hiszek, hogy egy bolygó közi hajónak nem kell képesnek lennie a le és felszállásra. Nem is a földön kell megépíteni, hanem kint az űrben és az embereket egy másik eszközzel feljuttatni. Szerintem így lehetne egy masszív bolygó közi cuccot építeni és az ingázó hajónak is csak a fel/le jutásra kell megfelelnie.

Ebben egyetértünk, ám Elon Musk mégis egy Földön megépülő bolygóközi űrhajót lát a közeli jövőben...


consono
(nagyúr)

Én csak az utolsó bekezdésre reflektálnék: nem véletlen, hogy Musk a földön épített interplanetáris hajóval kampányol: ez sokkal kevésbé sci-fi most, mint Föld körüli pályán bármit felépíteni, pedig egyelőre ez is elég nagy kamu szerintem. Ha csak a tényeket nézzük, mi volt a legkomplexebb építő művelet amit a fent elvégeztek? Valami javítás, esetleg modulok összerakása az ISS-en. Senki még csak hasonló munkát sem végzett, mint ami egy bolygóközi űrhajó összeállításához szükséges. Azt Elon Musk is belátta, hogy egyben nem lehet feljuttatni az embereket szállító eszközt és a szükséges üzemanyagot, ez is nagy előrelépés lesz, ha megvalósul, mert erre üzembiztosan szükség lesz később is. Aztán ahogy a méretek nőni fognak meg rutinná válik a Föld körüli pályán végzett tankolás, jöhet majd az is, hogy 3-4-x kilövéssel fellövik az interplanetáris űrhajó részeit és fent dokkolják össze eggyé...Szerintem :) Ehhez viszont valamit belátható időn belül le kell tenni az asztalra, hogy kinyíljanak a pénzcsapok...


Cifu
(nagyúr)
Blog

ez sokkal kevésbé sci-fi most, mint Föld körüli pályán bármit felépíteni, pedig egyelőre ez is elég nagy kamu szerintem.

Részletekbe menően foglalkozom a témával, egy elég hosszú írás kering most a Logout útvesztőjében, majd valamikor kikerül. :)

Röviden: egyfelől igen, Musk a realitások talaján áll, másfelől pedig ahhoz, hogy valóban beindítsa az űrbéli emberes űrhajózás köhögő motorját, ahhoz az kell, hogy egy Mars misszió ne arról szóljon, hogy odamennek, és leszúrnak egy zászlót, hanem tényleg tartós bázisokat építsünk végre.

Másfelől pedig simán megoldható lenne az űrbéli építkezés modulokból álló űrhajóval - az SLS / Orion rendszerre építkező bolygóközi misszió is ilyet használna, van egy Transhab / Bigelow BA330 szerű lakómodul, ahhoz csatlakozik az egyik oldalról egy meghajtást biztosító modul, a másik oldalra meg az Orion. Innen kezdve az, hogy hány SLS indítás kell hozzá, csak a meghajtás modul mérete és tömege szabja meg. Ha kémiai esetleg nukleáris meghajtás, akkor utána 90-180 nap alatt a Marson lehet lenni vele, de 4-5 SLS indítás kell hozzá. Ha napenergia-ion meghajtásra építkeznek, akkor 270-440 nap az út, de 2-3 SLS indítás elég lehet.

Ennél komolyabb űrbéli építkezés még nem szükséges - az, hogy az űrben konkrétan építsenek egy űrhajót csak nyersanyagokból, ahhoz űrbéli nyersanyagbányászat is kellene, ami annyira nem reális rövid távon, pont azért, mert nincs infrastruktúra, amire a bányászat épülhetne...


JoeYi
(őstag)
Blog

ez azért érdekes cikk. Már olyan szempontból, hogy itt sem azt pedzegetik, hogy ó igen, ez egy járható út, hanem inkább szkeptikusak.

Mindegy, örülök, hogy olyan korban élhetek ahol újra űrverseny szerűség van :) Remélem egyszer kijutok egy rakéta indításra.


Cifu
(nagyúr)
Blog

Az a baj, hogy amíg nem látunk indítást, vagy legalább valami normális hardvert / fejlesztést, addig kegyetlenül nem érdemes bedőlni ezeknek a CGI képeknek.

1980-ban ilyet mutattak:

Aztán 2000-ben meg a Hannoveri világkiállításon ilyet:

Megvalósult bármelyik is? Nem.

Szóval sajnos az ilyenekben már nehezen tudok hinni...

A képek a kínai űrprogramról írt kis cikkemben voltak, erre meg erre.


#33253120
(addikt)

Utolsó mondatra...
Na bakker... Megint lesz mit olvasnom.
Esküszöm bejönnek a cikkeid.

üzenetek