Nagyon érdekes és jó írás, köszi! 
üzenetek
hozzászólások
A "telefon" igazából egy mezei, Yahata Electric gyártmányú hangos utastájékoztató (a tisztességes japán neve egyébként 制御増幅器 (seigyo zōfukuki) a magyar fordítást csak a funkciójából állítottam elő 
), mely a jegykezelő szobája és értelemszerűen az utastér között teremtett összeköttetést, úgyhogy nincs mögötte sok ördöngösség. Alant megtalálod egy hasonlónak a kapcsolási rajzát:
Az Osaka - Sapporo táv meg meg azért volt ilyen nagy, mert a járat nem Tokyo-n át, hanem a Japán-tenger partja mentén, az Osaka - Kyoto - Tsuruga - Fukui - Kanazawa - Takaoka - Toyama - Naoetsu - Nagaoka - Niitsu - Akita - Odate - Hirosaki - Aomori vonal mentén közlekedett. Így az Osaka - Sapporo viszonylatú járat 1495,7km-t, a Sapporo - Osaka járat pedig 1508,5km-t ment. (Ennek oka, hogy az ellenkező irányú járatok a hokkaido-i Komagatake-hegyet különböző irányokból kerülték meg.)
Köszi a választ.
Ez az 1500 km akkor is durva, ha megkérdeznének, max. a felére tippelnék. 
A telefonról meg azt hittem, az állomásokkal tartottak vele kapcsolatot. 
De így egyértelmű.
#42098752
(tag)
Melo kozben gyakran latom, amint ,,erdekes figurak'' fotozzak a kozepkori roncsokat, amelyeket csak a festek tart ossze. Az evek hosszu sora alatt nem birtam rajonni, hogy ennek mi ertelme van...
Na ja... Most volt egy cikk, hogy a "felújított" M3-as kocsikról már pattogzik le a festék és rozsdásodnak...
Sinkanszen helyett már annak is örülhetünk, ha normális kocsikat kapunk a pénzünkért. 
Szintén zenész?
Én vasutas vagyok, nekem szabad. 
A többi vasútfóbiás meg nem zavar, amíg nem a sínen állnak és fotózzák a feléjük száguldó interszitit...
Egyszer el kellett menni egy tanfolyam keretein belül a VTP-ba, ha már ott voltam, lőttem 2-3 képet, csak hogy elmondhassam, jártam ott. Ezeket már tényleg csak a rozsda tartja egyben.
M44-el dolgozunk, újkorában 600 paci lakott benne, szerinted mennyi szökött el belőle az elmúlt cirka 50 évben? 
[ Szerkesztve ]
nálunk is volt bobó, csak kikerült a hév, így dízel nincs a bkv-nál...najó a metrós mütyürök, M28 más formában, meg ilyenek.
Foglalt név
(addikt)
Azért az hozzátartozik a dologhoz, hogy ahogy elhagyod a sinkaszent egy olyan keskeny nyomtávú vasútra ülsz, ami a lelket is kirázza az emberből. A tisztaság és a rend ott sem kérdés, de mi ugye a virtus szót húztuk az illem helyett, úgyhogy ez nem ide tartozik.
#42098752
(tag)
Egyet ertek, ez valoban nem ide tartozik...
"keskeny nyomtávú vasútra ülsz, ami a lelket is kirázza az emberből" - Nem t'om mikor és hol utaztál de arányait tekintve ez kevés helyre, max. a napi 100 fős utasforgalomat bonyolító vonalkra lehet igaz.
Mi nem ültünk sinkanszenen de valamennyit azért vonatoztunk (egyrészt Tokión belül pár napig, másrészt érkezéskor a Kansai -> Oszaka Namba -> Nara -> Kiotó útvonalat, és mindet helyi vonatokkal, nem az expresszel) és színvonalra *szerintem* mind simán hozta a Desiro/Flirt szintjét... Miután hazajöttünk, a ráckevei HÉVen legszívesebben sírdogáltam volna kicsit nosztalgiából a japán "lelket is kirázza az emberből" vonatok után, amikor a HÉVen nem a tömeg miatt nem lehet laptopozni hanem konkrétan majdnem lecsukódik a kijelző némelyik bukkanón...
[ Szerkesztve ]
Üdv!
Köszönöm a cikkem belinkelését, bár ehhez az íráshoz képest az enyém nagyon amatőr. A tiédből süt a profizmus, sőt némi fanatizmus. Gratula a cikkhez, élvezettel olvastam, pedig csak egy lelkes amatőr vagyok.
Remélem, egyszer még eljutok ebbe a múzeumba is...
Szia, nincs mit igazán. Én meg még az omiya-i múzeumba nem jutottam el, de ami késik ugyebár.
Fanatikusnak nem mondanám magam, azt adtam vissza csupán, amit a múzeumban olvastam, némi Wikivel meg helyi vasutas folyóiratok infóival felütve.
