Az első bekezdésre: ha a rakétatechnológia a cikk témája, minden további nélkül belemehetsz ezekbe a mélységekbe. Ebben az esetben a műholdas technológia volt a topik, tehát egész nyugodtan lemehetsz bit szintre. Lehet hogy nem túl nagy, de azért hidd el van itt műértő közönség, csak elnyomja őket a süvöltő primitívség háttérzaja

"miért jobb a magasabb frekvencia: adott időtartam alatt több jelváltás történik, tehát elvben ha 40Ghz-en megy a jel adás/vétel, akkor kétszer magasabb sávszélességet lehet egy frekin biztosítani, mint 20Ghz-en."

Zavart érzek az erőben. Kevered a frekvencia fogalmát a szimbólum sebességgel, az alapsávét a szélessávval. Egyáltalán nem igaz az, hogy kétszer akkora frekvenciájú vivőn kétszer akkora sávszélességet tudnál átvinni, ha a moduláció sebessége nem változik, az adat tartamot ugyanis nem a vivő jel frekvenciája, hanem a moduláló jel frekvenciája határozza meg. Plasztikus példa: ha igaz lenne amit állítasz, akkor azonos sávszélességen az LTE kétszer annyi adatot tudna küldeni 1800-on mint 800-on, de pont ugyanannyit tud. A terjedési, és elnyelődési téma más kérdés: annak a hullámhosszhoz valóban van köze.

A magasabb freki olyan szempontból előnyös, hogy ott jóval több szabad, még el nem használt egybefüggő sávrész van, akár több GHz-nyi is. De ezt azért ne nevezzük fejlődésnek: kétszer akkora sávszélességgel naná hogy kétszer több adatot tudok küldeni. Ez nem növeli a hatékonyságot (spektrális hatásfokot). Na de mi van magával az L1/L2-vel? TDMA? Ne vicceljünk, a GSM épült alapvetően a TDMA-ra. Lassan bambano-ékhoz is betör a COFDM, műholdon meg sima egyvivős modulációval bohóckodnak? GHz-es sávszélességen? Frekvencia alapú interleavig nélkül? Hatékonyabb hibajavító kódolás (LDPC és társai)?
Megannyi kérdés

Dchard

Oké, úgy tűnik aknamezőre tévedtem, és nem nekem kellene írnom, hanem inkább nekem kellene a nálam okosabbaktól tanulni.

Most nekiálltam valahogy helyrehozni a renomémat, keresni, kutatni, hátha tudok valami olyasmit írni, ami nektek is újdonság.

Nem sok mindent sikerült találnom. Abban úgy tűnik igazad van, hogy kb. semmi sincs leírva, a NasaSpaceFlight fórumán találtam elmélkedéseket, például kinyilatkoztatták, hogy 8x8 fázisvezérelt antenna van tervezve a SpaceX földi modulhoz, amin elment az elmélkedés, hogy egyszerre esetleg több műholdhoz csatlakozik (mivel több, mint 4000 műholdas rendszerről van szó, van benne ráció), de nem értem, hogy ez esetben milyen előnyt jelentene, ha szétbontott jelfolyamot alkalmaznának (hiszen eltérő idő alatt jut el a különböző jelfolyam A-ból B-be).

Rittig most találtam mindenestre egy érdekes oldalt: Satcom.guru

Itt van egy részletesebb anyag a OneWeb rendszeréről, például olyan információkkal, hogy csak 50Mbit/s sebességet ígérnek az egyorrú felhasználóknak (egen, az "up to 1Gbit/s" ezek szerint nem a hétköznapi, hanem a céges felhasználóknak megy...). Itt írnak olyasmiket, hogy

User Terminal - Single polarity transmit (LHCP) and receive (RHCP)
Each forward beam operates 250 MHz TDM
Each return beam operates 1.5 - 20 MHz TDMA/FDMA

Próbálom értelmezni, de egy jó része már az én tudásanyagom felett van, minden esetre úgy tűnik, hogy például a műholdakon is fázisvezérelt antennák vannak.

Addig is hátha nektek többet mond....

"150-200 ms ping"

40-es pinggel szoktam játszani, ez k.ra sok!

A cikket meg köszi, szuper volt szokás szerint!

[ Szerkesztve ]

Na látod, ez már alakul.

OneWeb-ről itt az FCC-s doksi is: http://licensing.fcc.gov/myibfs/download.do?attachment_key=1134939

Érdekes az új spotbeam elrendezés, ettől javulhat a frekvencia újrafelhasználás (és a sebesség), viszont jön az ellentmondás két sorral lejjebb:

10.7 - 12.7 GHz service downlink (2 GHz total)

Each forward beam operates 250 MHz TDM

5 GHz usable spectrum yields 2:1 frequency reuse

Ha 2 GHz sávszélesség van összesen lefelé, és 2:1 arányban lehet frekit újrafelhasználni, akkor miért csak 250MHz jön ki beam-enként?

De fogadjuk el ezt a 250MHz-et, ez azt jelenti, hogy az egy spotbeam által kiszolgált területre összesen ennyi kapacitás jut. Ha 16APSK-val számolok, és 3/4-es FEC-nel, akkor kijön a bruttó 1Gbit/s a komplett spotbeam-re, nem egy előfizetőre és bruttóban. ha leszedem a FEC-et és a többi protokol overhead-et, akkor marad 740Mbit/s, ismét az egész spotbeam-re, aminek hány usert is kell majd kiszolgálnia? Persze az óceán közepén, vagy az esőerdőben, vagy a sivatagban, ahol egy spotbeam alatt él mondjuk 1000 ember, vagy annyi sem, ez teljesen okés szám, de már az USA ritkán lakott részén is jóval többen élnek egy spotbeam alatt ahhoz, hogy őket rentábilis pénzből értelmes (20-30megabites) sebességgel ki tudd szolgálni úgy, hogy nem húzod be a féket 10GB forgalom után.

És a visszirányról még nem is szóltunk, ami ennek a töredéke. Na itt kezdődnek a gondok

Dchard

[ Szerkesztve ]

sajna a tachyon-relék feltalálásáig le kell mondanod az Amundsen-Scott bázisról való BF1 multizásról

Skype, jútúb, barátnővel kibersz#&x azért még belefér

[ Szerkesztve ]

+ Fred23:
Szerintem az egész műholdas banzáj továbbra is csak akkor alternatíva, ha a választás a "műholdas internet" és "nincs internet" között van. Ugyanígy, jelenleg is csak akkor használ valaki mobilinternetet állandóra, ha nincs vezetékes szolgáltatás nála. És ha az a kérdés, hogy van-e internet vagy nincs, akkor bőven beérném egy 5mbit-es vonallal is, nem kéne 20-30, meg 200-as pinggel is, nem kéne 40.

Ha 2 GHz sávszélesség van összesen lefelé, és 2:1 arányban lehet frekit újrafelhasználni, akkor miért csak 250MHz jön ki beam-enként?

Az én értelmezésem szerint:

16x 250Mhz = 4Ghz, erre vonatkozik a 2:1 arány, az első 8 beamen végigpörög a 2Ghz, majd kezdik előröl (tehát az 1. és a 9. beam közös frekit használ, aztán a 2. és 10., a 3. és 11. és így tovább).

Egyébként ez így tényleg karcsú lesz. Kell nekik a Tier 2 és Tier 3 műholdrendszer is, ha komolyabb sávszélességet akarnak biztosítani a sűrűbb régiókban is...

[ Szerkesztve ]

A fenti példán keresztül is arra próbáltam meg rámutatni, hogy a műholdas rendszereknél továbbra is alapvetően a fizika határozza meg a korlátokat, amiket nem sikerült semmilyen újszerű megközelítéssel átlépni (MIMO, OFDM, LDPC, ezek kombinációja stb.). Tehát annyit tudnak csinálni, hogy közelebb hozzák a holdakat, spotbeam terület szűkül (1 főre jutó kapacitás nő), nagyobb sávszélességet modulálnak (már ha van), és itt kimerül a dolog, nincs forradalmi áttörés, pedig a marketing anyagok ezt implikálják.

Ettől még a műholdas internetnek van létjogosultsága, de a "next 3 billion" kiszolgálásának a problémáját nem fogja megadni. Ennyi a lényeg, a nagyságrend.

Cifu:

Igen, miután átnéztem a spotbeam elrendezést, leesett a tantusz

Dchard

[ Szerkesztve ]

"A SpaceX a saját rendszerénél 30 milliárd dolláros bevételt és 10+ milliárd dolláros nyereséget számolt 2025-re. Oké, Musk folyamatosan túlzottan optimista, de az egész rendszer kiépítése a SpaceX esetében is számításaim szerint 10 milliárd dollár alatt maradhat (oké, a SpaceX optimista számaiból kiindulva). Ez alapján azért nem akkora tétel a rendszer fenntartása és a folyamatos csere."

Arra lennék kíváncsi, Musk kitől mennyi bevételre számít? Ennek a 30 milliárdnak mennyi idő alatt kell összegyűlnie? Mondjuk itteni fogalmak szerint "drága" havi 300$-os előfizu mellett ez 100millió hónapnyi egyedi tétel, azaz kb 10millió prémium felhasználó (olajmunkás, yachtos, repülőtársaság gépenkénti/hajótársaság hajónkénti) éves előfizetési díja. Ha viszont masszív tömegeket, pl D-Amerikában+Afrikában százmillió+ háztartást akar elérni, azoknak kell egy 10$-os csomag, hogy egyáltalán a jobbmódúak ki tudják fizetni. Ezzel meg az a gond, hogy akkor a gazdagabb népekből is sok csak erre fizet elő, mert pl Antarktisz/Szahara-túra közben nem yútúb-videókat akar nézegetni, hanem a természetet, a neten meg csak 2naponta megnézi az emailjeit.

Ennek a 30 milliárdnak mennyi idő alatt kell összegyűlnie?

Cikk utolsó oldala, alsó régió.

2025-ben cirka 10 milliárd bevételre számít indításokból, és 30 milliárd dollárt a műholdas internethálózatból. Ez az éves bevétel.

Értem Éves szinten ez elég masszív, valahol a Deutsche Telekom és a Verizon között van. Egy vékony szegmensre alapozva ez igencsak elborult 5let, de ha a Teslák eladásából tudja keresztfinanszírozni a projektet, ám legyen.

[ Szerkesztve ]

"Ha viszont masszív tömegeket, pl D-Amerikában+Afrikában százmillió+ háztartást akar elérni, azoknak kell egy 10$-os csomag, hogy egyáltalán a jobbmódúak ki tudják fizetni."
Szerintem valószínűbb, hogy ezekben a régiókban X háztartás összeáll (vagy valaki vállalkozó szellemmel nekiáll) és együtt megvesznek egy teljes csomagot, amit helyben wifin / kábelen megosztanak egymás között. Esetleg valami nyugati jótét lélek adományként fizeti nekik. Ugye nem az szokott a gond lenni, hogy helyben macerás megosztani a netet, hanem az, hogy távoli területeket kéne összekötni a gerinchálózattal, és egyszerűen nem éri meg kiépíteni (és karbantartani) a kábelt.

"Itt egy videó arról, hogy működik ez a Sentinel-1A esetében."

Ezt gyakorlatban megvalósították, vagy csak teória?

2015-ben volt hír, hogy már a 100. kapcsolatot létesítették a Sentinel-1A és az AlphaSat között.

Ez a technika tök jól meg tudja oldani a nagy sebességű kapcsolatot GEO műholdak között. De hogy a fenében tervezik lehozni ezt az adott esetben több műholdnyi, több tíz vagy akár száz gigabitnyi adatot egy nem geostacionárius műhold rendszerről? Amikkel ráadásul folyamatos, megbízható kapcsolat kell, ha internet szolgáltatást akarok rajta nyújtani, nem pedig időközönként letölteni a műhold által végzett mérési eredményeket? Itt azért teljesen más usecase-ekről beszélünk. Ezzel kapcsolatban is érdekel minden, ha esetleg van anyagod

Dchard

PDF a témáról.
PDF a témáról No.2.

LeoSat honlap, a cikkben is említve vannak (az nincs, hogy az 1,5Tbit/s inter-sat sávszélességet optika biztosítaná).

Alakul a dolog, a leo-nál ez a kedvenc részem:

"The LeoSat constellation is designed for enterprise users who will use business grade ground equipment. "

Itt gyakorlatilag ki is mondják, hogy nem való ez a kisembernek, amit persze eddig is tudtunk

Az optical WDM-es sztroi is kitalálható (mindenhol az iparban WDM alapó rendszerek mostmár az uralkodóak), csak azt mutatnák már meg, hogy hol van egy ILS, ami tud föld-műhold viszonylatban is rentábilis sebességet értelmes fogyasztással.

Dchard

Így 2017-ben nem kevés ez ?
" ... speciális mobilkészülékeken 88 kb/s, hordozható bázisállomásokon 1,5 Mbit/s (felfele már csak 512 kbit/s), nagyobb méretű telepíthető rendszereken viszont akár 8 Mbit/s sávszélességet is kínál. ... "

Mobilkészüléknek nem is kell sok, egy műholdas telefon nem Facebook-ot csekkolsz, hanem telefonálsz.
Hordozható bázisállomás: ilyet igazából kb. úgy tudok elképzelni, hogy van egy katonai alakulat és akkor azon keresztül tartják a kapcsolatot.
Nagyobb méretű telepíthető rendszerek: olajfúró torony, bányák, itt biztos csak ilyen kisméretű adatcsomagok vándorolnak, nem kell oda Gbps.

Ha ezt 30-50$-os havidíjért vagy mégjobb, 50$/5GB Prepay csomagban adják, amivel az Antarktiszról is telefonálhatok, az rengeteg "Off-world" emberkének (hajósok, kutatóállomások személyzete, segélymunkások elmaradott országokban) segítene.

Cifu

A Cikk maga Tokeletes, foleg a technikai, tortenelmi megkozelites, es vegulis ez volt a celod.
Remelem meg folytatod mas temakban is

Azert nem ertelek Titeket

Mindenki az afrikai meg az egyebb elhagyott videkek internet eleresert kuzd.

Csak a pontossag kedveert a baratnom Zimbabwe-bol van, amikor mondta, hogy a villamosenergia is luxus, mert nem mindig van, akkor mit aggodtok az internet miatt.
Csak hogy tovabb arnyaljam a kepet, evekeig ugy jart iskolaba, hogy maximum egy narancs volt a napkozbeni kaja.
Szerinted nem kellene egy kicsit at strukturalni a prioritasokat? Nem arra gondolok hogy szegeny ehezok, hanem arra hogy ha legalabb felepitenenek egy olyan tarsadalamt akinek szuksege van ra es meg is tudja fizetni.
Ez a baj a tokesek csak azt latjak hany ember el egy regioban, csinalnak Del-Afrikaban egy jo kis piackutatast a feherek koreben aztan rahuzzak az egesz kontinensre, es nezd van 1 milliard potencialis internet fogyaszto. Szerinted miert nem jottek be az elozo muholdas tervek?
Kicsit gondolkodni kellene, mert nem veletlenul nincs ott most internet, es egy darabig nem is lesz. Tudod amig kihasznalhato olcson a lakossag, nagy profitert tovabb adhatoak a kitermelt javak, es abbol a profitbol nem a vasarloerot noveljuk a lakossag koreben hanem a kajman szigeteken egy bankszamlat, addig csak almodnak.

[ Szerkesztve ]