Egy bolygó felszínén nem tudod a gravitációt érdemben megváltoztatni.
A szokásos kiváló Cifu minőség, köszönöm az élményt és a hatalmas munkát!
ami nekem hiányzik, az minimum 1 darab utasok nélküli (súlymakettes, érzékelős: G erők, sugárzás, stb.) teljes tesztút, tankolással, landolással, részletes adatelemzéssel. nyilván a visszatérés nélkül. Ha ez megtörténik, (2025-re tenném, nem osztva Musk kötelező optimizmusát a határidőkkel) gyűjtök az útra 
Öööö, távolabb van a földtől. A napsütés kb a fele. És nem sétálhatsz csak úgy rövidnagrágban.
A gravitáció is csak kevesebb mint fele. Ha tudnánk "szabályozni", akkor azért minimum Nobel díj járna.
Üvegház... Igazából nem értem miért lenne. Hidropónika sokkal hatékonyabb. Nem lesznek marsi farmok. Től sok energia, túl sok nyersanyag. Kb vízben növő káposztára és algákra kell gondolni nagyon sokáig.
Na igen, ez a nyüves politika hozza a zsét. De nem kellene, hogy így legyen. Mivel a cél a mars kolonizálása ezért onnan visszatekintve nem országokat látunk, hanem csak a földet és itt jönne képbe a new world order 
Teljesen felesleges sok országban hatalmas költségvetéssel apparátust fent tartani illetve nyersanyag tonnákat elpazarolni. Kell keresni egy helyet ahol összevonnák az összes űrügynökséget és már meg is lenne a zsé. Akkor aztán elég gyorsan felpörögnének az események. Amint eldől, hogy stabilan működtethető a marsi bázis elkezdődhetne párhuzamosan a holdbázis kiépítése.
Az agyasok egyébként is "összetartanak" függetlenül attól, hogy hol élnek. Albert Einstein nem véletlenül nem vállalta Izrael első miniszterelnöki feladatát. Szerintem nem kellene megvárni a gebaszt, hogy összekapaszkodjunk. Egy ismerősöm mondta: " olyan nincs, hogy ország. Csak vonalak vannak ami azt dönti el, hogy hova fizeted az adót. "
Blindmouse Basszus ezt jól benéztem. 
[ Szerkesztve ]
Arra rendben is ez még sztem is hülyeség. 1millió minek gazdaságilag ez kinek éri meg? Oké holdraszállás detto ez volt.
De ilyet mondtak talán minden "projekt"jére aztán lám, lám...
Hyperloop egy vmennyire kidolgozott ötlet volt amit le is rakott. Ha kell vkinek hajrá, mindent nem valósíthat meg kell belőle másnak is hagyni. hajrá!
"Egyébként a Tesla semmi forradalmit nem mutat fel..."
erről az iphone jut eszembe. Csak hype, csak össze kellett rakni. Motorola? Nokia?... vagy itt most GM, VW, Toyota...?
detto spacex. eközben ULA anno 400m$/kilövés? Aztán hirtelen ez esik 225m$ra, aztán mostmár 100m$ért is akár... de ULA evvel is versenyképtelen... jah csak a hype. 
detto spacex. eközben ULA anno 400m$/kilövés? Aztán hirtelen ez esik 225m$ra, aztán mostmár 100m$ért is akár... de ULA evvel is versenyképtelen... jah csak a hype.
Itt pro és kontra fel lehet hozni érveket. A SpaceX tényleg változást hozott, de alapvetően első sorban az alacsony céges költségek miatt. A hatékony működés nem erőssége az állami megrendelések tápszerén élő mega-cégeknek, lásd ArianeSpace vagy ULA. Csakhogy azt se feledjük el, hogy ezek miért jöttek létre.
Az ULA története különösen fájdalmas, hiszen eredetileg az USAF EELV (Evolved Expendable Launch Vehicle ~ Fejlett Egyszerhasználatos Indító Jármű) programjának keretében pont a versenyhelyzet megteremtése volt a cél a McDonnel-Douglas Delta IV.-ese és a Lockheed-Martin Atlas V. között. A tender közben vásárolta fel a Boeing a McDonnel-Douglas-t, és már mint Boeing nyerte el az EELV 28 indítása közül 19-et 1,38 milliárd dollárért (vegyük észre, hogy 1998-ban is már 72 millió dollár volt egy indítás náluk). A maradék kilencet a Lockheed vitte el. Aztán kiderült, hogy a Boeing kémkedett a Lockheed után, és azért tudott jobb árat ajánlani, mert pontosan ismerte a Lockheed ajánlatát. Első körben, még 2003-ban azzal büntették, hogy a megnyert 19 indítás közül 7-et át kellett adnia a Lockheednek. Aztán 2006-ban a Boeing és a Lockheed (állami sugallatra) megállapodott, hogy egy közös leányvállalata viszi át a rakétaindítási részlegét, és így létrejött az United Launch Alliance, vagyis az ULA. Az állam pedig lelkesen tapsolt, hogy az eredetileg a versenyhelyzet megteremtéséért elindított EELV program végül egy monopóliumot hozott létre.
Az ULA pedig ezek után irtózatosan megdrágította az indítások költségét, és ehhez senkinek sem volt semmi szava.
Lehet az ULA-t ostorozni, okkal. De tegyük hozzá, hogy a történet nem annyi, hogy a Boeing és a Lockheed átverte az államot. Az állam maga sem tett semmit, hogy versenyhelyzet alakulhasson ki az indítási piacon. Hogy miért, az már más lapra tartozik (ahogy az is, hogy az USAF előtt miért vágták kétszer is be az ajtót, hogy az X-33-as programot feltámaszthassa...).
A SpaceX vagdalkozik azon, hogy az ULA mennyi állami pénzt tesz zsebre, de tegyük hozzá, hogy a SpaceX is az állami megrendeléseknek köszönheti a létét (a Falcon-1 indítások közül az első kettőt a DARPA fizette, a Falcon 9 és a Dragon V1 és V2 kifejlesztését a NASA finanszírozza, a Raptor hajtómű kifejlesztését nagy részben az USAF...).
A versenynek jót tett, hogy megjelent Musk, de csendben hozzátenném, hogy ott van egy bizonyos Jeff Bezos is, aki szépen csendben jutott el oda, hogy pár éven belül legalább annyira megkerülhetetlen lesz, mint most Musk...
[ Szerkesztve ]
Piszok jó olvasmány volt ez így a hosszú hétvégére!
Köszi a fáradtságos munkát! 
A cikkhez: Nálam már sokszor okozott kellemes meglepetést Musk. Évről évre elképzelhetetlen dolgokat ígér, aztán valahogy 1-2 év múlva szinte minden megvalósul. Gondolta volna bárki 2 évvel ezelőtt, hogy hamarosan önvezető autók fognak futkosni az utakon. Aztán a Tesla egyik nap egy szoftverfrissítéssel (többé-kevésbé) lehetővé tette ezt. Szóval én szorítok nekik!
[ Szerkesztve ]
Pont ma volt M5 ön a mindenki egyetemén szó a mars küldetésekről. A Srác aki az előadást tartotta a kozmikus sugárzást említette a legproblémásabb tényezőnek. Az űrhajósok is viselnek sugárzásmérőt űrséta közben, ha nincs szerencséje és egy jó adag dózist kap, akkor soha többet nem repülhet mivel túl nagy a rákosodás kockázata. Állítása szerint a holdon is csak a föld, hold alatt lehetne bázist építeni.
Nem véletlen, hogy az űrhajósok többsége idősebb férfi, illetve olyan nő, aki már nem tervezi a gyerekvállalást. Nem látsz huszonéveseket, eleve szűrő a túl fiatal kor.
A NASA is a következő körben a sugárvédelem fejlesztését tartja kiemeltnek, hiszen a Föld-körüli pályán még viszonylagosan védve van az űrállomás / űrhajó a Van Allen öv által. De ha távolabbra megyünk, Hold, Mars, akkor bizony ennek annyi. Erre mondta Musk azt, hogy ő a mesterséges Van Allen-övben bízik (leegyszerűsítve a Van Allen-öv egy erős mágneses tér miatt alakul ki, és a töltött részecskéket befogja, elvezeti), ami körbeveheti az űrhajót.
Stephen Hawking ötlete sem kismiska. Állítólag lézerrel akar lövöldözni telefon méretű "űrhajókat" az alfa centaurig. Pár év alatt meg is érkeznének. Csak nagyon lassan gyorsul be, de utánna megközelítené a fény sebességét. Aszem. Hihetetlen hogy csak ez az egy kék golyó van közel s távol. Vagy csak mi gondolkodunk még egyelőre rohadt lassan. Csak egy nyüves találmány kellene mint anno a gőzgép aztán lehetne csapatni.
Kár hogy nem értek annyira a csillagászati, ürkutatási dolgokhoz mint te mert nagyon tudnám szeretni.8- 10 évesen órákat ücsörögtem minuszokban egy fotelben és tátott szájjal bámultam az eget. Planetáriummal leveleztem mert elhatároztam , hogy építek egy tükrös távcsövet amihez én csiszolom a tükröt. Meg is rendeltem anno a csiszoló porokat, de nem fejeztem be. Túl macerás volt és jött az új szenvedély a csajok. Bár most is szeretem csak más, ha az embernek rengeteg háttér tudás van a fejében. Könyveket már olvastam sokat főleg gyerekkorban. Van is egy állítólag ritka "régi"könyvem. Kulin György A távcső világa. Stephen Hawkingtól is olvastam Az idő rövid történetét ill. A világegyetem dióhéjban. Vicces hogy ezeket a könyveket eleve úgy írták meg hogy földi halandó is meg tudja valamelyest érteni, de még így is elég brutál. 
Bevállalós vagy. Az univerzumot talán könnyebb megérteni mint a nőket.
Na igen. Ezzel szembesülök minden nap. Még hogy oldal borda. Ha így lenne nem okoznának ennyi fejtörést.
Állítólag lézerrel akar lövöldözni telefon méretű "űrhajókat" az alfa centaurig. Pár év alatt meg is érkeznének. Csak nagyon lassan gyorsul be, de utánna megközelítené a fény sebességét.
Lezerrel hogyan? A fotonnak nincs tomege...
Túl macerás volt és jött az új szenvedély a csajok.
Dr. Emmett Brown is megmondta, miutan elpusztitotta az idogepet a vilagegyetem masik nagy rejtelyet fogja tanulmanyozni...a Noket
Stephen Hawking ötlete sem kismiska.
Nem Hawking ötlete a Lézer-Vitorlás meghajtás, csak ő propagálja egy ilyet felhasználó csillagközi kutatószonda-elképzelést.
Csak egy nyüves találmány kellene mint anno a gőzgép aztán lehetne csapatni.
A gőzgép egyszerűen megvalósítható volt, aztán még kellett mellé sok-sok részeredmény, hogy kiteljesedhessen (lásd még az első gőzhajók lapátkerekesek voltak, rengeteg hátránnyal, így a hajócsavar feltalálásáig sok bosszúságot jelentettek, majd jöhettek a kazánoknál a forradalmi megoldások (yarrow-kazán, gőztúlhevítés, stb.) aztán a dugattyús gőzgépek helyett a gőzturbina...).
Itt hatványozódik a probléma. Kell egy megbízható, nagy energiasűrűségű energiaforrás (per pillanat az atomreaktornál és a radioizotópos generátornál jobb megoldás nem nagyon van), hatékony hajtómű, nagy szilárdságú de nagyon könnyű szerkezeti anyagok (a SpaceX sem véletlenül fordult a szénszálas kompozit műanyagok felé), hatékonyabb hőelvező megoldások és így tovább.
Pusztán egy áttörés kevés lenne ide...
Kár hogy nem értek annyira a csillagászati, ürkutatási dolgokhoz mint te mert nagyon tudnám szeretni.
Én sem így születtem, érdekelt, hát olvastam róla sokat, rengeteg (főleg angol nyelvű) fórumot olvasgattam, és tanultam belőlük. Sajnos én anno megmérettem és könnyűnek találtattam a Csillagász-képzés terén (max. pontszám feletti felvételi eredmény kellett volna (ie.: csupa kitűnő érettségi és országos vagy nemzetközi versenyeredmények, stb.) akkor, amikor ott tartottam), szóval csak hobbi maradt...
Van távcsövem, de jó ideje nem nézem az eget, kicsit meguntam, meg hát az internet korában simán elérhetőek olyan minőségű csillagászati fotók, amelyek hétköznapi halandó számára elérhető távcsövekkel sose látható meg. Ahhoz pedig nem vagyok elég kitartó, hogy műhold-vadászattal foglalkozzak (akik távcsövekkel műholdakat keresgélnek az égen, ilyen például Thierry Legault, aki kémműholdakat fotóz, hobbiból...)
Lezerrel hogyan? A fotonnak nincs tomege...
A helyzet az, hogy a Napvitorlás létező dolog, régóta téma, hogy ez lehet az egyik legjobb megoldása a naprendszerből kifelé való haladásnak.
Ennek egy másik vetülete lenne a Lézer-meghajtás, ahol elméletben fix, általában égitestre telepített lézernyalábokkal tolnának egy foton-vitorlást (tehát egy közeli csillag (adott esetben a Nap) helyett lézer lenne a vitorlás hajtásáért felelős energiaforrás).
A gőzgép feltalálása (ie 1. század) után is eltelt közel ezernyolcszáz év, mire használható eszköz is épült rá (isz 1698).
Nagyon jó lett a cikk, örülök, hogy ilyen témájú cikkekkel gyarapodik a logout.
Jómagam is nagyon szeretek ilyen témájú dokumentumokat olvasgatni. Aki szeretne egy kicsit a témában kutakodni, annak ajánlom Stephen Hawking önyvei mellett Bill Bryson: Majdnem minden rövid története című remekművét. Laikusok számára íródtak, a korlátainkat és a lehetőségeinket remekül bemutatják az univerzummal kapcsolatban.
Azt nem vállalod be, hogy a tematikus angol nyelvű wiki szócikkeket átülteted magyarra? Bárki szerkesztheti a magyar wikipédiát (is).
(Előfordult, hogy az érdeklődési körömön belül adatokkal egészítettem ki az angol wikit, de gyakrabban a magyart, ha elütést vagy fogalmazási hibát találok.)
