Kösz, lesz mit olvasni éjszaka.

"A Szovjetunió űrprogramja az 1970 és 80-as években is az 1950-es és 60-as években lefektetett alapokra épült"

Tegyük hozzá, hogy ma is arra épül, plusz az N1 és Enyergija "maradványaira", ballisztikus rakétából lett, silóból induló űrrakétákra. Az igazi újítások, alapjaiban új fejlesztések nagyobbrészt továbbra is csak tervek. De azok mindig is voltak...
Mondjuk egy kicsit (nagyon?) az USA (NASA) rakétaprogramjára is igaz ez (SLS...), sőt, az "örök" beszállítókra is.
USA oldalon melyik a "legfiatalabb" orbitális pályára indító folyékony hajtóanyagú hajtómű, amely használatban is van??? (amit nem a Rocket Lab vagy a SpaceX fejlesztett) RS-68???

[ Szerkesztve ]

USA oldalon melyik a "legfiatalabb" orbitális pályára indító folyékony hajtóanyagú hajtómű, amely használatban is van??? (amit nem a Rocket Lab vagy a SpaceX fejlesztett) RS-68???

No de az USA-ban rögtön tudsz mondani kapásból 6 hajtóművet, amely legalábbis nagy részben civil tőkéből jött létre (Merlin, Raptor, Be-3, Be-4, Rutherford és Curie). Ez is valahol rekord, akárhogy is nézzük.

Tyitov - enyhén szólva - színes karriert futott be űrhajósként: túlélt egy robbanást az indítóállványon, majd egy éves űrrepülésen vett részt és még kétszer repült az amerikai űrrepülővel.

Figyelemre méltó figura, akárcsak Poljakov, aki "röpke" 16 évet várt az első útjára. Csodálom az ilyen embereket, meg kell mondjam.

Gratula a cikkhez, nem kevés munka lehetett megcsinálni, főleg mert van is miről írni.

[ Szerkesztve ]

Csak kettő és felet tudok mondani A kettő: Merlin és Rutherford a fél: BE-3. Miért nem több??? A többi még nem repült, de még csak egy 100% teljesítményű "röpképes" példányt sem tudtak belőlük felmutatni (igen nagy az esély, hogy majd repülnek is - de az még a jövő zenéje). A BE-3-mat csak azért félig számolom, mert orbitális rakétán még nem repült, de számolnak vele olyanon is a felsőbb fokozatokban.

Amennyire "primitív" a Merlin, annyira különleges is a maga módján: fajtájának legjobb Isp-je (csak sokkal bonyolultabb hajtómű tud jobbat), extrém hosszú üzemidő (többszöri repülés), extrém magas tolóerő/tömeg arány és még olcsó is. Már külön-külön is nagy szám mindegyik, de így együtt rá lehet fogni, hogy a világ eddigi legjobb RP1+LOX hajtóműve. (nem Neked szól, csak sokan "lesajnálják" a kerozinos technikát, hogy az milyen ósdi - a SpaceX megmutatta, hogy nem is annyira ósdi az)
A Rutherford meg egy igazi plug-in hibrid rakétahajtómű Ilyet se csinált még senki korábban.

Azért ez a magántőkés téma valódi fejlődést is hozott. Ami igazán durva, amilyen arányban ezek a fejlődések az "új belépőkhöz" tartoznak. Ez talán valódi fejlesztésekre kényszeríti az ULA-t, Orbital ATK-t és társaikat. Az irodán kívül is csinálni kellene valamit, meg nem szovjet hajtóműveket használni Még most vannak bőven lekötött repülések, de ha az USA hivatalai az újabb (kém)műholdaknál a Zuma esetén is alkalmazott "trükkhöz" folyamodnak (a gyártóra bízzák a feljuttatást is, az meg az árat is nézi...), jobb lesz előállni olcsóbb rakétákkal...

[ Szerkesztve ]

A Mir falainak színezése most akkor hogy is volt? Kb. egyetlen képen sem látni zöld falakat/padlót.

A Mir fedélzetén látható Rakéta porszívótól lehidaltam. Mert egy dolog észrevenni a VDNH-n az űrcuccok között, és megint más tényleg odafent látni.

A TM-5-nél akartam volna írni, hogy az ilyen esetekre készülve mennyivel praktikusabb lett volna egy barna gyakorlónadrág. Aztán látom, hogy a következő menetben Chrétienéken már olyan van.

rakéta porszívó... valahol láttam egy képet, hogy szimpla mezei mikrót is beszereltek a konyharészbe, olyan igazi oroszt.. nagy és nehéz..

Abból főztek, amit a szovjet ipar a kezük alá adott. ÉS MŰKÖDÖTT! (általában...)

A nagy víz másik partján minden ilyen igényt kiadtak közbeszerzésre, mert hogy is nézne ki valami mezei háztartási gép egy űreszközön. Jól fejlesztettek valamit sok millió dollárét. Ez a ceruza vs. űrtoll esete. Ha maga a sztori (a sokszor elhangzó formájában) nem is igaz, de a hozzáállásbéli különbségre nagyon is jellemző.

[ Szerkesztve ]

A Mir falainak színezése most akkor hogy is volt? Kb. egyetlen képen sem látni zöld falakat/padlót.

Ebben van valami, sajnos a képek nem túl jók, és noha még az orosz nyelvű források is világoszöldnek írják le a falakat, az valóban inkább bézsnek tűnik...

Ez a koncepcióterv:

Ez a valóság az 1990-es évek közepén:

Azért itt már látszik a sötétzöld:

Itt pedig már nagyon is jól látszik:

Igen, így már egyértelmű.

Nagyon jó cikk köszi

Már nagyon vártam!

Köszönöm szépen megintcsak

Nagyon jó cikk, köszönjük megint!
Egy kérdés, ezzel a sok anyagtechnológiai / kohós kísérletekkel milyen gyakorlatban is használt eredményeket értek el az évek alatt? Mert kb mindegyik állomáson elég sokat bütyköltek ezekkel

A következő részben lesz szó röviden róla: gyakorlatilag olyan félvezető ötvözeteket (pl. gallium-arzenid) gyártottak és monokristályokat növesztettek, amelyeket a földön nehezen megvalósíthatóak, az 1980-as évek legvégén és az 1990-es elején részben e köré épült a Mir. Még azt is kihozták, hogy ezek gyártásával az űrhajósok útja kifizetődő, más szóval profitábilis lehet, persze ha nem számoljuk a Mir és a modulok felküldésének árát.

Azóta is folyamatosan téma, hogy hát az űrbéli gyártás a "szuper-ötvözeteket" meg speciális monokristályokat termelve önfenntartó lehetne. Csakhogy menetközben a földön való gyártás körüli problémák jó részét így vagy, de sikerült megoldani, és jelenleg olcsóbbak, minthogy egy űrállomáson bohockódjanak vele, azóta komolyabban (ie.: ipari szinten) tudomásom szerint nem foglalkoznak vele. Amúgy a másik fő probléma az űrállomáson való gyártásnak pont az, hogy a kristálynövesztés érzékeny a rezgésekre, mozgásokra, márpedig alaphelyzetben ezek az eszközök fixen vannak rögzítve, ami miatt a létfenntartó rendszer de akár az űrhajósok mozgásai is problémát jelenthetnek.

A biológiai kristálynövesztés is ilyen történet, például protein vagy inzulin kristályok terén. A fő probléma itt is az, hogy szép eredményeket értek el kísérletek közben, de üzletileg életképesnek ezek sem minősültek. A kutatások folynak tovább az ISS fedélzetén is egyébként, de a kulcsszó a kutatás - és nem az ipari szintű gyártás...

[ Szerkesztve ]

Lassan elvonási tüneteim lesznek... csak egy kis támpontot: sokat várjunk még a következő részig?

Már folyik a korrektúra, reméljük hamarosan.

Ez jó hír!

Köszi az eddigieket, meg a továbbiakat is. Szerinted hány részes lesz, mire elérsz a máig? Ha volt már róla szó elnézést, van bepótolnivalóm az eddigiek elolvasásában, emiatt is kérdezem, mert lehet, hogy egyben próbálnám bepótolni, a végén - ha már elég közel a vég.

Odébb lesz az még. Most kb. 3-4 év egy rész, és 1989-91 fog jönni, az utána következő 1991-1994.
Mindent összevetve bár reméltem, hogy nyár közepére végzek, de ebből bizony augusztus-szeptember lesz.

Ez csak azért ciki, mert október elején lesz az IAC, és feltehetően sok mindenről lesz mit írni, plusz előtte szerettem volna egy összefoglalót az elmúlt év eseményeiről (mi lett az SLS / Orion EM-1 tesztrepüléssel, az ISS kereskedelmi üzemeltetésének elképzelései, a Hold-környéki Űrbázis elképzelés, SpaceX fejlemények, Blue Origin fejlemények, stb.).

Köszi, hajrá!

Előre is köszönjük!

Szolgálati közlemény:

Kalandor most szólt, hogy július 1-én kerül ki a következő rész!

Ohhhh yess! Addig mar fel labon is.
Koszonjuk!