Nekem kifejezetten tetszik ez a drámai, melankolikus hangulat. A dél-amerikaiak eredendő nagy örömködésével pl. abszolút nem tudok azonosulni, és Andersen eredeti meséi is jobban tetszenek a Disney-változatok forgatókönyvénél. Kicsit olyan, mintha itt sokkal többen látnák ebből a merengő, művészibb szempontból a világot. Láttam egy dokumentumfilmet a kommunizmus-béli Balatonról, ahol az egyik német turista azt mondta, azért szerettek Magyarországra jönni nyaralni, mert valami különlegeset éreztek: sok ember szemében mélyről jövő szomorúságot láttak, ami rendkívül romantikusan hatott. Lehet benne valami.

[ Szerkesztve ]