persze,de azert meg ez sem magyarazat arra,hogy vannak testverek,ahol az egyik voroskersztes,a masik meg gyilkos.
sok elveszett embernel a neveltetest hibaztatjak,mintha minden eseten lehetne szarbol varat epiteni.

" A szégyenlősség az lényegében félelem, vagy szégyenérzet."

Szerintem egyik sem. Minta alapján elsajátított viselkedésmód. Nem lehet egyértelműen azonosítani a félelemmel. A szégyenérzettel sem igazán azonosítanám, az extrém esetektől eltekintve.

Amúgy, az keresztény, zsidó és iszlám vallások közös jellemzője a szégyen érzet megkövetelése.
Keletnémet találmány volt az FKK, a nyugati oldalra nem volt jellemző. Az ókori Rómában ismeretlen fogalom volt. Az eszkimók nem sem viseltek ruházatot otthon. Külön jelzésrendszer volt arra, ha valaki akart valamit a másiktól. Polinéziában sem volt öltöztek túl magukat a lakósok.

Azt gondolom, értelmet tudok adni a szabad akaratnak.
A szabad akarat azt jelenti, hogy felül tudod vizsgálni az eddig megszerzett ismereteidet és feltételezéseidet.
A vizsgálat után képes vagy a véleményed/szokásod megváltoztatására.
Az, hogy élsz ezzel vagy sem a szabad akaratod döntése.

Ez is abból következik aki vagy, akivé váltál...és így tovább, vagyis igen értem, de lehet egyet lepni és önmagát magyarázni önmagával....Ezert írtam mindig megrekedek egy körkörös gondolatban ilyen dolgok terén.

De latod mi a problémám, ezek a dolgok amiket nem lehet egyértelműen logikai oldalról megmagyarázni, ahogy írtad csak nagyon leszűkítve, de tulajdonképpen úgy sem ad választ.

De a kérdés maga, magában hordozza a fejlődést, mert minél több magyarázatot olvasok annál többet megértek belőle.

Igen, végtelen változós kb. Ezert nem is érdemes ezen kérdést neurológiai szempontból vizsgálni, mert egyenlőre túl keveset tudunk.

Hogy mi adja magát a szabad akaratot? Maga a szabad akarat... Hülyén hangzik de mindig ide jutok...

Vagy mar egysejtű lényként is predesztinált sorsunk volt, évmilliókkal ezelőtt?

Ez a legkomolyabb kérdés, és igen, az ősrobbanás óta eltelt időben megtörtént események ide vezettek.

Innen mar csak a miért kérdés maradna....Az viszont vallás téma... egyenlőre...Pedig vannak jó elképzelések...

igazabol ezzel inkabb arra akartam utalni,hogy szerintem letezik egy nalunk joval magasabb szinten levo letforma,ami akar isten is lehet.
viszont a foldi vallasokkal ellentetben ez az isten nem kulonbozteti meg az embereket az allatoktol.
szamara az,hogy egy oroszlan ol meg egy baby oroszlant,hogy parosodhasson,vagy egy sorozatgyilkos egy csecsemot,ugyanaz.
o ezekre a piti ugyekre teljesen kozombos, ahogy te se erzel semmit,ha eltaposol egy csotanyt,vagy lecsapsz egy szunyogot.
ezert nincs predesztinacionk sem,mert az univerzumban mi jelentektelenek vagyunk,mint 1 szunyog az orosz tundran.

[ Szerkesztve ]

Ha feltesszük isten létét, akkor feltehetjük azt is, hogy bár az emberiség (jelenlegi ismereteink szerint) egy porszem az univerzumban, istennek mégis direkt velük van célja. Lásd még, hogy procedurálisan generálsz egy virtuális világot, de annak csak egy kis részét használod, hogy tesztelj valamit (pl. hogy milyen indulófeltételek és szabályok mellett alakul ki a legösszetetteb élőlény). Nem állítom, hogy ez a helyzet, de szerintem kizárni se lehet

Az nem körkörös folyamat. Sőt fejlődésnek is csak kivételes esetekben lehet tekinteni.
A szabad akarat, a születés pillanatában korlátozódik. Nem mindegy, hogy kenguru tenyésztő családba vagy tanár házaspár gyerekének születik valaki. A lehetőségeit ez már bekorlátozza.

Három éves korban kialakul a személyiség. A szabad akaratod erősen bekorlátozódik. Az első gyerek megszületése, sínre teszi a szabad akaratot. Ezek után, az emberek elkezdik pörgetni a hibáikat. Új házasság, azonos véggel. 40-50 éves korba elérkezik a csúcs. Aztán irány a második gyerekkor.

Szólj, ha nagyívű fejlődést látsz. Szerintem egyetlen célja van a természetnek/teremtőnek vagy hívd annak, aminek akarod. Kismértékű mutációval hozz létre utódokat. Ezzel segítve az élet fejlődését.

A többit meg mi bonyolítjuk meg saját magunknak, ahelyett, hogy kihasználnák és élveznénk lehetőségeinket.

Szerintem egyetlen célja van a természetnek/teremtőnek vagy hívd annak, aminek akarod. Kismértékű mutációval hozz létre utódokat.

Ez nem cél: sokkal inkább működési mechanizmus. Cél az vagy van, vagy nincs. Szerintem utóbbi. Egész egyszerűen, ahol megvannak a szükséges, meglehetősen összetett feltételek, ott kialakul az élet. Ahol további feltételek is adottak, ott fejlődik is. Mindenféle cél nélkül.

Én azt gondolom, hogy ha van teremtő és eltekintünk az "ember = isten fő műve" vonaltól, akkor ha van cél, akkor az élet annak legjobb esetben is csak része, de az se kizárt, hogy mellékterméke.

en maskent latom.
minden ami emberi,ami intelligens,ami elo, az energia mozgasanak, az univerzum rezgesenek egyfajta mellektermeke. nincs celja, csak kialakult.
az altalad csodalatosnak tartott zene ,vagy festmeny egy masik eloleny szamara ertelmezhetetlen,jelentektelen dolog. a legtobb egitesten nem is lehet latni,mert nincs feny,vagy hallani,mert nincs legkor.

Szerintem fejlődök Igaz nem tudom milyen irányba jelenleg Erre vonatkozott a fejlődés. Tulajdonképen a szabad akarat mint kifejezés, pont emiatt jöhetett létre, hiszen valahogy meg kell magyaráznunk a tetteinket. Ez is mentális szükséglet lehetett, mint Isten, ahogy egyre jobban kezdtük felismerni önmagunkat.

A célok ahogy írtad, csak saját agyszüleményünk, bonyolítás. A jelenlegi állapot szerint ha az egésznek van is valami célja arról halvány lila gőzünk sincs

Akkor érted talán miért is gondolom ezeket dolgokat, és miért érdeklődök róla ilyen lelkesen. Nem dogmákat akarok hallani, hanem gondolatokat, mert bárki elgondolása, van olyan jó mint bárki másé/enyém.
Ezert érdekel, hogy valójában ez a behatároltság mennyire szűkíti le azt amit mi szabad akaratnak hívunk, vagy fordítva. Vagyis ha nem azt jelenti a szabad akarat mint amit maga a szó jelent akkor mit is jelent valójában.

Ahogy írtad, értem, egyfajta lehetőség...De vajon ezeket a lehetőségeket minden ember latja? Ha nem akkor egyáltalán szükséges szabad akarat? Vagy akkor ugye minek van, ha mégsem lehet élni vele?

A kettő nem függ össze, SZVSZ, mármint Isten(spagettiszörny) létezése, és a predesztináció kérdése.
Bar lehet tévedek ez ügyben, de nem kell Isten ahhoz, hogy mi itt legyünk, csak kb végtelen számú lehetőség, ha úgy nézzük, és igen ennek az eseménysornak lényegtelen, hogy az adott éntudatú egyen hogyan miként éli az Életét, leli halálát csak az interakciók kimenete a lényeg. Az is igaz minden gondolatnak, ilyen olyan lenyomata van a fizikai rétegben, vagyis az is egy interakciónak tekinthető. Ergo ennek a betűhalmaznak amit írok, valószínű nem lesz semmilyen következménye, az elkövetkezendő századokban, de egyszer lesz kimutatható hatása(akar szemmel látható is). Na de most ez azért történt mert milliárd évekkel ezelőtt pont úgy ütközött 2 atom, ahogy és a gravitáció hatására olyan pályára álltak és így tovább addig míg el nem jutunk a jelenlegi gondolatsorhoz, vagyis ezek szerint predesztinált, de mivel tudom, hogy predesztinált, így tudom azt is ha nem írom le akkor mar nem predesztinált, de mivel számomra 1 kimenetele létezik az eseményeknek, így mindig is predesztináltnak fogom gondolni, ami igaz is akkor ha 1-et választhatok, és kivitelezhetek. SZVSZ ez mint a fizikai/kémiai okra vezethetők vissza.

"Tulajdonképen a szabad akarat mint kifejezés, pont emiatt jöhetett létre, hiszen valahogy meg kell magyaráznunk a tetteinket. Ez is mentális szükséglet lehetett, mint Isten, ahogy egyre jobban kezdtük felismerni önmagunkat."
Ha gonosz lennék azt mondanám, hogy a "szabad akarat"-ot azért találta fel az ember, hogy a másik emberen elkövetett megtörlés / büntetés indokolható legyen Ha nincs szabad akarat, akkor nem mondhatod azt, hogy nyugodtan legyilkolhatjuk a szomszéd törzset, mert ők gonoszak. Hiszen szabad akarat nélkül a gonoszságnak nincs értelme.

"az adott éntudatú egyen"
Ha predesztináció van, akkor nincs éntudat, és nincs egyén. Az egyén csak illúzió (hiszen úgyis a teljes rendszer határozza meg a történéseket), az éntudat pedig csak az (nem létező) egyén illúziója (az egyén azt gondolja, hogy tudja befolyásolni a tetteit). Megjegyzem pár modern agykutatás ebbe az irányba mutat (hamarabb megtörténik az agyban a döntés, mint hogy a tudat azt gondolná, hogy döntött), illetve a buddhizmus pár ezer éve kb. erről beszél

te is lelkiismertfurdalas nelkul gyilkolnal,ha egy oserdei torzsben elsz,nevelkedsz,es egyszer elindul a csapat.

Ha nem is tudatos, akkor is döntés nem? Csak hat nem mi döntöttünk hanem az agyunk, de ugye a döntési mechanizmusban résztvevő rész fejlődésére hatással voltunk, így valahogy mégis csak mi döntöttünk anélkül hogy tudnánk róla...

Ha elgondolkodsz azokon a dolgokon amikről beszelünk, illetve beszeltünk(felhoztam/tunk) a múltban, rájössz nem kell elolvasni nagyon sok mindent, hanem elég magunknak a megfelelő kérdéseket feltenni, és őszintén válaszolni, és tovább gondolni.
Ezert értem amit írsz a Buddhizmusról is, mert bar nem tanulmányoztam, pontosan megértem a gondolatmenetedet. Miért? Pont azért mert képes vagyok ezekről elgondolkodni, és ez elég nagy átfedést okoz. Ennyi, semmi különleges sincs benne egyszerű önismeret, és ennek kiterjesztése, En úgy gondolom, saját magamnak kell rájönnöm és kigondolnom ezeket a dolgokat, csak így "lehetnek a saját gondolataim". Es megint a kor bezárul, hiszen pont erről szol az egész

Pont ez okozza a problémát is, hiszen egy ilyen kérdésben nem jutsz dűlőre, ehhez szükséges az hogy elfogadjad az "eredményt", de előtte meg kell bizonyosodnom, hogy mindent megtettem az ügy érdekében

De ha sose te döntesz, akkor sose voltál hatással rá. Te továbbra is csak elhiteted magaddal, hogy te döntöttél és hogy így befolyásolni tudtad.

Amúgy igen, buddhizmusban nem nagyon van olyan dolog amire az ember magától ne tudna rájönni (ha az alaptanítást nézzük), igazából én se úgy kezdtem, hogy elolvastam pár buddhista könyvet és nah ezt Buddha mondta akkor tuti igaz, hanem elég sokat gondolkoztam életem során, aztán pár éve kezembe került egy buddhista könyv, és rájöttem hogy mennyire hasonló dolgokat ír, mint amire én magam is jutottam

[ Szerkesztve ]

A "predesztináció" miért zárná ki az éntudatot és egyént?

"Amúgy, az keresztény, zsidó és iszlám vallások közös jellemzője a szégyen érzet megkövetelése."
Még mindig nem tudom, hogy ezt mire alapozod.

A szégyenlősséget pedig összemosod a pucérkodással vagy naturizmussal. Az nem feltétlenül szégyenlősség, ha valaki nem akar pucéron járkálni.

Ókori róma: keress a latin "timidus", "pudens", "verecundus" szavakra
Eszkimók: állítólag csak alváskor nem viseltek ruhát
Polinézek: egész évben alig van 25 foknál hidegebb...

[ Szerkesztve ]

mire alapozod, hogy nem igy van ?
a keresztenyek szerint mar a szuletesed elott bunos voltal.

A kiindulópont.

1 Móz. 2.25
Valának pedig mindketten * mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala.

A bűnbeesés után közvetlenül.
1 Móz. 3.7
És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, * hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.

Az első büntetés, még mielőtt az Úr megszólalt volna nekik, megkapták a szégyenlősséget.
Ebben a pillanatban került párba a meztelenség és a szégyenlősség. Természetesen szégyenlősnek lenni vagy szégyelni, más alapokon is lehet.

Ha valaki kétszer is állít valamit, és számomra új az információ, miért nekem kellene bizonyítanom, hogy nem így van? Azon van a bizonyítás terhe, aki az állítást teszi.
A másik meg:
1 - születésed előtt hogyan lehetnél bűnös, ha még nem is létezel? Esetleg bűnösnek születni lehet, ezért van sok egyháznál a keresztelő nagyon fiatalon, hogy "elmossák a bűneit".
2 - a kereszténységnek rengeteg egyháza van, különböző hittételekkel. Valaki szerint Jézus halála eltörölte az emberi bűnöket, valaki szerint csak azért kellett, hogy ne legyen több zsidó állatáldozás. Valaki szerint csak az "eredendő bűnt" bocsájtotta meg, valaki szerint pedig a bűn örökölhető.

(#61) Hieronymus
Ismerem a bibliai sztorit, de még mindig nem látom hogy következik ebből, hogy a vallás által "megkövetelt" a szégyenérzet.