"Nem azért mert depressziós vagyok, hanem a józan esz miatt."

A józan ész is csak egy kulturális keretrendszerben értelmezhető, és pont emiatt ez sem racionális.

Hat kérlek itt a probléma a kulturális keretrendszer változásával a józan esz definíciója is változik, vagyis En nem vagyok normális, de erre büszke vagyok és józan észből sem jutott sok, mert az új definico pont az ellenkezője a régi definíciónak

Ezekhez az agymenésekhez milyen szereket használsz?

"látni rengeteg önpusztító embert, akik nem elég bátrak("Belenevelt" életösztön) meghalni, de az élethez sem tartják jónak magukat. "

Szerintem is így van.

"Ha most megkérdeznének, ezzel a tapasztalattal, azt mondanám, hogy nem szeretnek létezni, nem szeretnek megszületni.
Nem azért mert depressziós vagyok, hanem a józan esz miatt."

Az én józan eszem szerint lehet szuper élmény a létezés, ha nem is mindig az, illetve egyénfüggő, kinél mennyire jön/nem jön ki pozitívra a létezés értéke.

Legjobb tanács szerintem depressziós embereknek a test feljavítása, kondiba hozása. Ha van az embernek egy életre nagyon alkalmas teste, sokkal több az esély arra, hogy élvezni is tudja majd az életét.

Amúgy jók az ilyen bejegyzések, kicsit feldobják az oldalt.

"Az első problémám az, hogy nincs viszonyítási alapom, hiszen nem tudom milyen nem élni(Bár annyira nem lehet rossz hisz senki nem jött meg vissza panaszkodni)."
én még nem ettem lósz@rt, nem is tervezem, bár ha belegondolok annyira nem lehet rossz, nem panaszkodott róla még senki

Hogyne tudnánk, hogy milyen nem élni. Gondoljunk csak a születésünk ellőti időkre. Nem tudunk róla semmit, mert nem is léteztünk. Ilyen a nemlét.
Csak a meghalástól kell félni, azt meg valahogy csak "túléljük".

[ Szerkesztve ]

A sok hülye szipus drogos fasztarisznya miatt lesz lassan 2k egy sima lakkbenzin...
Igaz, inkább az aromás, nitrós dolgokat szeretik inkább. Az milyen fasza, amikor a buszon szlopálják, de mégjobb amikor ott is hagyja az idiótája...

Mondjuk pár éve parkettáztunk, csiszolás után lakkozás, majd száradás, rendesen be lehetett kómázni tőle...

[ Szerkesztve ]

"én még nem ettem lósz@rt, nem is tervezem, bár ha belegondolok annyira nem lehet rossz, nem panaszkodott róla még senki"

Gondolatébresztő gondolat.

Halottnak lenni sem lehet rossz. Még soha senki sem panaszkodott a halála miatt. Bár némi hátránya bizonyosan van. Aki korábban hunyt el, az hosszabban lesz halott.

Valaki írta, hogy a haláltól kell félni. Szerintem nem kell, mindenki meg fog halni egyszer. Ha majd meghalunk, következmények nélkül lehet kipróbálni a halált. Akkor már úgy is mindegy.

Egyesek azt állítják, van mennyország és pokol. Ezt nem gondolom létezni.
Mert mi van akkor ha egyszerre hal meg egy buszvezető és egy pap.
Ugye a papnak szabad jegye van mennyországba, a sofőr meg mindig idegbeteg módjára vezetett.
A nagy szétválasztó központban a buszvezető szabad utat kap a paradicsomba. A papot viszont visszafordítják. Megkérdezte ő miért nem léphet be, a buszos meg miért igen,
A válasz egyszerű volt.
Te pap, te egész életedben úgy prédikáltál a templomban, hogy minden mindenki aludt alatta.
A buszos meg úgy vezetett, hogy a nem hívők is folyamatosan imádkoztak.

Van egy, a halálnál sokkal fenyegetőbb probléma. Miért írják ki a temető bejáratára, hogy Feltámadunk?
Ez fenyegetőbben hangzik, mint The Walking Dead legdurvább részei. A még inkább aggasztó, hogy ezt csak a magyar temetők bejárata fölött olvasható. Mi vagyunk a kiválasztott nép vagy mi?

Úgy gondolom, semmi fenyegető sincsen a “Feltámadunk” feliratban. Inkább utalás arra, hogy az Ítélet napján Krisztus fel fog támasztani mindenkit.

Nem, mi sem vagyunk kiválasztott nép. Olyan már nincsen kétezer éve. Semmi különös jelentősége nincs annak, ha máshol nem találkoztál ezzel a felirattal - annyi, hogy ez itthon hagyomány. Nem érdemes túlgondolnod.

Kiegészítés: önmagában az a tény, hogy valaki pap, még nem jelent “szabad jegyet” a Mennyországba.

Egy dologban határozottan egyetértünk: a haláltól nem kell félni. Legyen valaki hívő vagy sem, ebben sokan egyetértenek mindkét részről.

[ Szerkesztve ]

Engem inkább az foglalkoztat, hogy maga a halál előtti pillanatok milyenek lehetnek. Átmenet élet és halál között. Mennyire lehet fájdalmas egy egyszerű békés halál?
Mindenki azt hiszi, hogy ez csak egy sima elalvás, de erre sincs semmi bizonyíték.
Nyilvánvalóan egy szenvedő betegnek megváltás a halál, legyen az bármilyen fájdalmas is.

Oxitocint és egyéb endorfinok

Tudod elég érdekes belegondolni, hogy Ti nem tudtok más módot elgondolni arra hogy boldogok legyetek mint külső serkentőszerek használatát

En nem azt írtam, hogy meg akarok, halni, vagy nem szeretek élni, hanem azt, hogy nincs más választásom, a kezdetektől fogva, így azért egy kicsit különbözik a jelentése.

Az emberi szervezet sokkal komolyabb annál minthogy leegyszerűsítsük ilyen primitíve módon.

Ha tudni akarod, nem véletlenül nem tart sokáig a fajdalom a szádban, ha például megharapod magad.

A haláltól nem felek nincs mitől, az életem 1/3 részét kb öntudatlan állapotban töltöm el, mitől különbözne ettől maga a halál?

Igazad van, nagyon sokat számít a testi egészség, nekem nincs ilyen bajom, hogy gyúrnom kéne, mert nincs mire(67kg vagyok és mostanra értem el hogy van egy kis pocakom).

A létezés szuper dolog addig amíg egy kis szerelőnyilason keresztül tekintünk ki a világra, bele nem gondolva, milyen hatásunk van a saját környezetünkre. Egyfajta bűntudatom van, mert nem teszek semmit ellene.
Sajnos kb minden időmet felemészti a tény, hogy a fenntartsam létezésem.

Persze van ami boldoggá tesz csak kicsit ambivalens talán ez lenne a legfontosabb az egészből

"A haláltól nem felek nincs mitől, az életem 1/3 részét kb öntudatlan állapotban töltöm el, mitől különbözne ettől maga a halál?"

Meghalni, – elszunyadni, – és alunni!
Talán álmodni: – ez a bökkenő;
Mert hogy mi álmok jönnek a halálban,
Ha majd leráztuk mind e földi bajt,
Ez visszadöbbent.

"Mennyire lehet fájdalmas egy egyszerű békés halál?
Mindenki azt hiszi, hogy ez csak egy sima elalvás, de erre sincs semmi bizonyíték."

Nyilván a "természetes" halálról beszélgethetünk.
Én azt gondolom, ez egy hosszú folyamat. Napokig tarthat amíg az agy levezényli a belső szervek és funkciók lekapcsolását. Ha van mennyország vagy pokol akkor ebben az időszakban érezheted magad ott. Attól függően, hogy akarod, elfogadod vagy ellenállsz a folyamatnak.

Az első alkalom amikor rájöttem, hogy a halál nem az ismert klisék szerint történik, a szomszéd néni este volt.
Időnként segítettem neki vásárolni ezt-azt. Felvittem a postáját, ... Egyszer csak azt mondta, nincs értelme tovább élnie. Már nem lát (jól), mozogni nehéz és több baja is van amivel nem tudnak mit kezdeni az orvosok.
Minden nap hoztak neki ebédet. Aznap azt mondta, nem kell kicsomagolni, Ő már nem eszik többet. A házi gondozó mentőt hívott, mert biztosan beteg. Másnap a kórházban már nem is ivott. A harmadik napon elaludt.
A kívánságának megfelelően nem próbálták életben tartani. Ő a mennyországon keresztül jutott a halálba.
Tavaly halt meg 94 évesen egy rokonunk. Érdekes életet élt, de ez egy másik történek.
Az élete utolsó éveit zárt osztályon töltötte. Egyszerűen megbolondult. Azóta van van fogalmam a szó valódi jelentéséről. Az utolsó látogatásunkkor már tudtuk, nem sok ideje maradt már neki. Ő sem evett már. Haragos volt. Neki a poklon keresztül kellett eljutnia a halálba. Az utolsó három éve gyakorlatilag pokol lehetett, amit saját magának teremtett.

Ha félek valamitől az nem a halál. Éveket tölteni ágyhoz kötve betegen sokkal félelmetesebbnek hangzik.

Nem a konkrét mondanivalóra céloztám (bár persze nyilván viccből írtam a kérdést is), hanem hogy ilyeneken gondolkodsz. Lehet én vagyok csak kicsit egyszerűbb lélek, de véletlenül sem szoktam ilyesmiken filozofálgatni. Az életed 1/3 része öntudatlanként hogy jön ki? 4-5-6 évesen a gyerek már "tudatánál van", később emlékszünk is ebből a korból származó emlékekre. Idősen meg nem gondolom, hogy 25-30+ évet öntudatlanul töltenénk el.

[ Szerkesztve ]

Így van, nem a halál a félelmetes, hanem a meghalás - és akkor még nem beszéltünk az orvosilag éveken át életben (?) tartott emberekről.

Az alvással töltött időre gondol (véleményem szerint).

'...és akkor még nem beszéltünk az orvosilag éveken át életben (?) tartott emberekről. "

Én igen, csak nem mondtam ki. A 60+ korban az egészségügy fejőstehenei az idősek. Addig lehet operálni őket, amíg bele nem halnak. A németeknél 10-16 simán belefér. Gyomorszondás etetéssel még 1-2 évig félholt állapotban lehet tarthatóak. Egészen addig amíg a szív izomzata már képtelen a következő adag vért továbbítani. Ekkor már már a legmagasabb gondozási szinten vannak. Havi 4-5 ezer euró költséget jelent, luxus ellátás nélkül. Miután nem elég a nyugdíj, a maradék megtakarításokat felélve, az állam fizeti a költséget.

Ó, na erre nem gondoltam.

Hát ha lehetne választani már most azt mondanám 65-70 ev nekem bőven elég ebből a tébolydából.

Ha azt sikerül megélni relatíve egyben azzal már megelégszek.

Ami a legfontosabb számomra, amit eddig tapasztaltam a jót és rosszat, tudom mindig lehet más,és semmit sem tudok ahhoz képest amit tudni lehetne, de valahogy mar-mar immunis vagyok a negatív kilengésekre.

Ez a fajta érzéketlenség zavar, mert kiterjed mindkét irányba, de tudom, semmivel sem jobb az ellenkező állapot sem.
Egyfajta önámításnak elem meg ami nem biztos hogy jó

én több vagyok, és ilyen gondjaim sincsenek, mégsem szeretnék túllépni az ötvenen, remélem a jóisten' gondoskodik róla ( : az én fajtámnak nem való az öregség bár kár lenne értem...

Az 50 csak akkor öregség, ha úgy élsz

Vannak ilyen fijatalítáó krémek a tévében, miért nem veszel olyat akkor?

Élni szerintem mindenki szeret, ami sz.r az a lassú halál, pl. ha lebénulsz és gondozásra szorulsz, nyilván ennek is különböző szintjei vannak de én nem szeretnék senkire se utalva lenni ilyen szinten. Az már nekem szenvedés lenne és akkor már inkább a gyors halál, ugyanez igaz a fiatalabb évekre is, ha valaki azért vállal egy sz.r munkát, hogy a számlákat fizetni tudja amit azért fizet, hogy dolgozni tudjon na az borzalmas, amellé kell valami cél vagy megőrül az ember, tanulás egy jobb munkáért vagy elköltözni egy jobb országban ahol hasonló munkával több szabadidőd marad stb. Érdemes ezt a videót megnézni, nagyon fején találta a szöget [link]

Élni szerintem mindenki szeret, ami sz.r az a lassú halál, pl. ha lebénulsz és gondozásra szorulsz, nyilván ennek is különböző szintjei vannak de én nem szeretnék senkire se utalva lenni ilyen szinten

Ezt gondold tovább amíg élsz minden fizikai szellemi korlátozás nélkül, akkor is a másokra vagy utalva nem kicsit
Amikor körülnézel, és egy gumis nem tud jó forgásirányba felrakni 2-2 gumit, vagy az autószerelő nem képes meghúzni a leeresztő csavart, a villanyszerelő nem érti az alternatív kapcsolást, és így tovább, akkor MINDENT magadnak kell megcsinálni.
Ezert nincs idom semmire és ezert tébolyda az egész(Hiba keresek annyit hogy megélek belőle kényelmesen sőt, nem merek belevágni pl egy ház építésébe, de megvételébe sem, mert tudom mit kapnék), mert amit nem csinálhatok meg ilyen olyan oknál fogva, azt le kell ellenőriznem, és tépni kell a hajam.

Es csak rosszabb lesz.(Leonard Cohen majdnem el találta az I'm Your man c. albumán, nem Democracy hanem Idiocracy is coming to the USA)

... akkor is a másokra vagy utalva nem kicsit

De ez miért baj? Az ember mindig csak csoportban létezett, ennek a mérete persze változó lehet. Sőt még az úgynevezett magányos hős is a létező társadalom perifériáján él, használva annak lehetőségeit és előnyeit.

Ezzel tisztában vagyok de ez nem ugyanaz mint amikor valaki más köti be a cipőfűződ vagy törli ki a feneked mert te már nem vagy képes rá.

Nincsenek eu-i problemaim, velem szuletetteken kivul amik eletkorra nem feltetlen vannak kihatassal, meg a fogaimon kivul amivel megajandekoztak a geneim ( :
Addig erzem jol magam, amig 6 kan nemnaponbarnult' egyen kozt is ugy megyek el, h ok allnak felre, ha mar nekem kell, az nekem nem elet egyebkent is tul sokat lattam mar ebbol a vilagbol, es sajnos jobb nem lesz, de amig itt vagyok elni szeretek, nagyon is

Dr. Romano
Nekem vodkat mondott az orvos, azzal kenegessem a nyelocsovet ( :

Sokaknal ott a legnagyobb gond, h elfelejtik a lenyeget, van egy kerdes, amire ugy tapasztaltam a valaszadok 95%-a nem tud valaszolni, igy-ugy korulirja, bizonyos aspektusbol megkozeliti, csak a lenyeg marad ki
Anno en sem tudtam megfogalmazni a valaszt, egy holgyemeny vezett ra, es mosolyogtam magamon, h nelkule nem tudtam volna megfogalmazni
Mi ertelme van az eletnek?

"Mi ertelme van az eletnek?"

Amilyen értelmet adok neki, amennyiben igénylem ezt az értelem-adást. Legjobb esetben -az nálam sem volt- a legszerencsésebbek eleve értelmetlennek tartják ezt a fajta kérdést, mivel a létezésük mindig egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül nem csak igazolt, de pozitív állapot is számukra. Akkor meg ugye minek is kérdeznének ilyen számukra vett hülyeséget...

Itt nem igenyrol van szo, hanem egy kerdesrol
Kivancsi vagyok milyen valaszok jonnek

Sajnos egyre több, s növekszik az időskori kognitív hanyatlásban érintett szeniorok száma. ("Demencia", de ezt inkább kerülni szoktam.. ). És ott tényleg kérdőjeles: mi értelme is van ennek? Már előrehaladott stádiumban, mikor se a családtagjait nem ismeri fel, a gondviselőt, gondozót megharapja-karmolja az illető, teljesen kifordult emberi mivoltából-korlátaiból. Önellátásra már képtelen, de leterhel magával egy egész családot.

Mennyire érdemes itt feltétlen ragaszkodni az élet minél tovább történő meghosszabításához? Nem lenne mindenkinek jobb 'elengedni'? Vajon az érintett, ki már teljesen másokra van utalva, s nem is tudja, mi történik, hogy éli meg ezt? Annyira "élvezi"? Vagy szenved?

Lehetne-e jogot biztosítani azoknak az előrehaladott korú embereknek, akik a leépülés jeleit érzékelik már magukon (eg.: eltéved, keresi a szavakat, már hátráltatja a mindennapi cselekvéseiben (vásárlás, családdal való interakciók..) . Hogy megválaszthassák, mikor szeretnének búcsút mondani ennek a világnak?

Nem kevés terhet venne le a családokról, ápolókról. Kicsit ingoványos talaj ez, de na. Az öregedő társadalom ezt is felszínre hozza..

Itt nem az a baj, hogy a társadalomra vagy utalva, hanem az, hogy a társadalom egyre kevésbé tudja ellátni a feladatait.
Így az egymásra épülő rendszerek egyre jobban inognak, mert ugye a magasabb értelmi színvonalat kívánó munkák, nem működhetnek az alap pillérek nélkül, de azok létrehozása karbantartása egyre nagyobb probléma, mintha kihúztuk volna az alapot a ház alól

Ez ütközött ki a legjobban, de mint mindig, lehet bennem van a hiba

Valahol ugyan az, persze az egyiknél szegyen érzeted van, mert közvetlenül veled történik a privát szférádban, míg a másik esetben egy körrel távolabb SZVSZ.

Vagyis ha TE (nem személyeskedés) szar munkát csinálsz valakinek, vagy neked csinálnak szar munkát, pénzbeli ellentetézés van, míg amikor elered azt a kort TE már semmit nem ellentételezel személyesen ami ami ugye a másik fele a problémának(Gondolj arra amikor a dokinál végbéltükrözés van, megalázó neked, megalázó a dokinak, de a pénz ezeket a dolgokat elsimítja, és tudod fizettél érte kb ilyen meglátásban értem)

Minden nézőpont kérdése, és sosem ettem rákot, halat, tengeri herkentyűt, de sejtem hogy nem is akarom kipróbálni, és nézd mennyi ember mégis zabálja

Annyira relatíve, hogy mi a jó, vagy rossz mi az ami tetszene, és mi az ami nem, hogy kategorikusan nem tudom kijelenteni

Ez a világ legnagyobb igazsága és a legnagyobb tévedése is egyben:

Az már nekem szenvedés lenne és akkor már inkább a gyors halál, ugyanez igaz a fiatalabb évekre is, ha valaki azért vállal egy sz.r munkát, hogy a számlákat fizetni tudja amit azért fizet, hogy dolgozni tudjon na az borzalmas, amellé kell valami cél vagy megőrül az ember,

A cél nem lehet a létfenntartás, mert ugye az önmagába torkollik, de pont ezt verik mindenki fejébe...
Minden más cél amit kitalálunk ugyan úgy a céltalanságunk fokmérője, csak ugye az idő közben telik, az agyunk meg elfoglalt, és kis örömök érnek közben

A cél nem lehet a létfenntartás, mert ugye az önmagába torkollik, de pont ezt verik mindenki fejébe...
Minden más cél amit kitalálunk ugyan úgy a céltalanságunk fokmérője, csak ugye az idő közben telik, az agyunk meg elfoglalt, és kis örömök érnek közben

A "cél" emberi fogalom. Akár csak az "értelem".

[ Szerkesztve ]

Díjazom az érdekes témát.

"A cél nem lehet a létfenntartás, mert ugye az önmagába torkollik, de pont ezt verik mindenki fejébe..."

Valóban nem cél.

Az élet, evolúció szempontjából csak egyetlen cél létezik, a fajfenntartás. Mellék ágon a másodlagos cél a mutáció. Minden új egyed két felül kap genetikai alapinformációt. Kismértékben, de el fog térni az útod a szüleitől. A DNA kettős spirálba fűzése nem teljesen tökéletes. Ha hiba keletkezik, az utód életképtelen lesz, nagyon nagy eséllyel. Nagyon kicsi eséllyel, de lehet nagyon pozitív hatása a hibának. Az utód új tulajdonságot kap vagy valamely tulajdonsága erőteljes lesz.
Jó példa a Neander-völgyi emberek esete. A kihalásuk csak látszólagos. Az európai emberek többségének van genetikai öröksége tőlük.

Az, hogy veled vagy velem mi történik, senkit és semmit sem érdekel.
Azonnali jutalmat kapunk az utódnemzési kísérletért. Ha valami nagyot alkotunk, az emlékezet jutalmát kapjuk meg. A nagy dolognak nem kell jónak lennie.

Ennyi. Nem szabad nagy ideológiát tekerni a dolog köré.
Ha szenvedni akarsz, szenvedj. ha élvezni akarod az életet, élvezd. Az élet végén nem szabad nagy ajándékra várni, mert nem létezik. Mint ahogyan a büntetéstől is csak a vallásosoknak kell tartania.

Carpe diem (élvezd az életet) vagy legyél csak a jövőnek élő önmegtartóztató, pontosan ugyan úgy fogsz meghalni.

Engem zavar, az hogy latom mi történik körülöttem miattam, de nem tudok/akarok változtatni rajta= Nem szenvedek, csak zavar, és szeretem leírni ami zavar, mert érdekes ahogy mások látják

Az hogy ideológia nincs mögötte részemről, pont abban bontakozik, ki, hogy nem követem a mások által felállítót ideológiaiakat, igaz ez lehet egy új ideológia, de a fene sem akar vallást alakítani rá

"Engem zavar, az hogy latom mi történik körülöttem miattam, de nem tudok/akarok változtatni rajta"

Az ember olyan mint számítógép, ROM-ot lehet benne cserélni. Kezdetben szinte mindenki az AKAROM-ot használja. De ez drága. Sokan az olcsó LESZAROM-ra váltanak idővel. A problémák elemzését és a megoldás keresését az önkéntesekre hagyják.
A világ legtutibb vallása a ZAZEN. Ki kellene próbálnod.

Szted mi az elet ertelme?
Ha mar te inditottad ezt a szeretek-e elni agynenest ( :

Ha másért nem is, de ezert mar érdemes volt kiírnom a kérdést

Köszönöm

Hat milyen ember vagy te ezt sem tudod?

42

Maga a kérdés hibás ezert kaptad ezt a választ, ha tudnád a jó kérdést akkor adtam volna jó választ

Különben számomra az értelme mar beteljesült, így ezert sem félek a haláltól