Elég sekélyes filozófia ez.

majdnem mondtam valamit

nevemfel
ha szted az, szíved joga, én mindenesetre úgy alakítottam az életemet, hogy az itt eltöltött idő nagy részében azt csinálhassak amit akarok, mivel a legértékesebb dolog az életünkben az idő, munkára annyit pazarlok amennyi kell, de egy perccel sem többet már, nem érdekel hogy nincs 3 autóm meg 5 házam, de van időm élni, nekem tökéletes és ha veszek valamit magamnak, van időm használni ( :

mi értelme van az életnek?
élni...

Erre reagáltam. Ez egy hűtőmágnesre való életbölcsesség. Kellően semmitmondó. Mindenki azt lát bele, amit akar, de irányt nem ad. Nem nyújt segítséget. Márpedig én azt látom, hogy sokan mintha nem találnák az irányt.

tisztában vagyok vele mire reagáltál
iránymutatás ahhoz, h valaki h éljen? ne vicceljünk már mindenkinek van egy útja, úgy tapossa magának ahogy akarja, egyedi képességek, egyedi körülmények, nincs rá recept, de ha valaki azon gondolkozik mi értelme is van az életnek, az már elég egyértelmű jel arra, h rosszul tapossa azt az utat

de ha valaki azon gondolkozik mi értelme is van az életnek, az már elég egyértelmű jel arra, h rosszul tapossa azt az utat

Szóval nem lehet megmondani, hogyan kell jól csinálni, de vannak rossz utak, rossz módok. Na de ha vannak olyan életutak, amikről ki lehet jelenteni, hogy rosszak, akkor kell hogy legyenek olyanok is, amik kevésbé rosszak, nem? A rossz az valamihez képest viszonyítva rossz.

És miért lenne rossz, "régen rossz" az, ha valaki az élet értelmét kutatja? És főleg: Mi az, ami nem minősül rossznak?

[ Szerkesztve ]

ha valaki nem tudja mért él, akkor nem él, ezért
ha eljön a kaszás bácsi és magával visz egyszer, nem az fog felvillani utoljára, mennyi mindent hagytam ki, hanem mennyi mindent csináltam
nekem mióta az eszemet tudom a szabadság jelentette az életet, ezért úgy is tapostam az utat, h lehetőség szerint szabad lehessek, amihez eleinte persze fel kellett áldoznom a szabadságom, de így legalább sokkal jobban értékelem, h milyen jó szabadnak lenni
valaki visszasírja a gyerekkorát, milyen jó volt gondtalanul élni, mások pedig felnőttként is próbálnak annyira gondtalanul élni, nekem hellyel-közzel sikerül is, de el kellett ehhez jutni

nekem mióta az eszemet tudom a szabadság jelentette az életet, ezért úgy is tapostam az utat, h lehetőség szerint szabad lehessek, amihez eleinte persze fel kellett áldoznom a szabadságom, de így legalább sokkal jobban értékelem, h milyen jó szabadnak lenni

Én úgy látom, hogy a szabadság önmagában sokaknak, nagyon sokaknak kevés. (nem degradálva a szabadság fontosságát, és örülök, hogy végre egy konkrét dolog elhangzott). A szabadság is lehet cél, főleg ha valaki úgy éli meg az életet, hogy fojtogatják kötelességek, kötelezettségek.

De viszont ennek ellentmond az, hogy a szabadság megteremtésének módja pl. az, ha valaki senkihez és semmihez nem kötődik, semmilyen szinten. Ez az állapot azonban az emberek túlnyomó többsége számára kibírhatatlan, főleg hosszú távon. Szóval ha a többséget a korlátlan szabadság nem elégíti ki, akkor kell, hogy legyen valami más is, ami szükséges a boldog élethez.

Remélem, abban egyetértünk, hogy a depressziós ember nem boldog, még akkor sem, ha mondjuk időnként mániás epizódjai is akadnak. És sok depressziós ember van. Nekik általában kevés az, hogy azt mondja nekik valaki, hogy "ahelyett, hogy depressziós vagy, legyél nemdepressziós! É voilá!"

[ Szerkesztve ]

Sokan nem megfontolás útján választanak életutat, hanem pszichológiai (és társadalmi) kényszerek mentén.

Kicsit felreerted, esetemben a szabadsag nem cel, hanem eszkoz, igy tudok sok mindent megvalositani, ami egyebkent nem menne, mondhatni hol az egyik katalizator, hol a masik
Sok mindenhez kotodom, amiket mindenhol megtalalok, az eg, a fak, a szep epuletek, egy tengerpart, egy folyo... Emberbol keves, sajnos a legtobbje csak papiron ember, az engem nem vonz, baratom keves van, viszont rajuk szamithatok barmikor es viszont
Parkapcsolatok teren pont addig volt gond, amig ra nem jottem, h engem birtokolni nem lehet, amit a legtobb no szeretne ( : akad azert koztuk, aki ezt megerti, es nem akar szamon kerni 10 percenkent mit csinalok, sem orankent, sem ket orankent, sem fel naponkent ( : ha egyedul akarok lenni akkor kozlom h egyedul akarok lenni, nem mert (i)-kat hajtok, hanem mert egyedul akarok lenni, es virtualis maganelet nem kell, koszonom, ha virtualis elet kell van forum es ugyfelek, boven eleg
Ossze lehet ezt egyeztetni "normalis" emberek eletvitelevel is, persze sokan nem ertik, megszoktak a "beklyot", nekem nem.menne, probaltam, addig vagyok hatekony amig az nincs, utana mar csak kinlodom
Reszint szerencsem volt, h ezt meg tudtam valositani, reszint oldschool gyerek vagyok, aki.ismeri a tisztesseg es becsulet fogalmat, ami hosszitavon kifizetodo, de legfokepp kitarto vagyok, ha valamit akarok elerem, nem a kifogasokat keresem mert nem tudom elerni

Sokaknak pl a fozes kenyszer, en kimondottan szeretek fozni, ehetnek minden nap innen-onnan rendelgetve, v beulve, de azt szeretem legjobban amit en csinalok, en vasarolom meg az alapanyagot, kivalogatom, en dolgozom fel es en fozom meg
Van ra idom es kikapcsol, meg jokat is eszek...win-win ( :

Nekem manapság, ebben a korban az a feltűnő, hogy a szabadság nem egyenlő a boldogsággal.

Persze.
Inkább azt állítom, hogy más útja van a megoldásnak, ha nincs szabdság: előbb azt kell visszanyerni az adott területen.

Magyarul, szükséges de nem elégséges feltétel a szabadság.

Érdekes téma ez. Én szeretek élni, minden szar ellenére. Furán hangozhat, de én úgy vagyok vele hogy a fájdalmas létezés is jobb annál mintha nem léteznék. Az elmúlt 14 hónapom néhány szóban: válás, diagnosztizált mélydepresszió és pánikbetegség, gyógyszerfüggőség, hallucinációk, szülői halál, temetés másnapján szakítás, baráti csalódás/árulás, megcsalás, éhezés. Körülöttem már sokan féltek töle hogy öngyilkos leszek, nekem pedig eszembe sem jutott.
Szerencsére már mind a múlté, viszont miközben benne voltam is megbecsültem az életemet. Jobb rosszat tapasztalni, mint semmit. Lehet hogy ez a gyakran feltámadó halálfélelmemből ered, de egyszerűen csak úgy minden ok nélkül hálás vagyok az életemért. Tehát szeretem.

[ Szerkesztve ]

Láttad a Monty Python Az élet értelme C. művet

One: People aren’t wearing enough hats. Two: Matter is energy. In the universe there are many energy fields which we cannot normally perceive. Some energies have a spiritual source which act upon a person’s soul. However, this “soul” does not exist ab initio as orthodox Christianity teaches; it has to be brought into existence by a process of guided self-observation. However, this is rarely achieved owing to man’s unique ability to be distracted from spiritual matters by everyday trivia.

De valahogy mindig erre emlékszünk:What was that about hats again?

Erre akartam utalni, a részletekben elveszik az ember

Egy idő után igen, mármint pont ez a lényege, egyetlen területe van az életnek amit nem tudtak szabályokkal az unalomba kényszeríteni, de ez nem az autózás.
Vagyis megpróbálták ilyen olyan módon, de a szerencsések talán pont itt beszélgetnek akik ezt felismertek

Szerintem pont erről beszélgetünk, igen lehet látni igen is érdekes tájakat, de nem maga az autó vezetése ami az örömet okozza, hanem amit látványban megtapasztalsz közben

A leánynak mindig mondom, én csinálom a majom munkát, Te Élvezd a látványt
Az agyam mindig máshol jár vezetés közben, szinte nem köti le egyáltalán a figyelmemet többé, és volt idő amikor igen is szerettem vezetni, de változtam.

Szeretek leülni, elmélázni, pont ezert volt jó MO.-n a kirándulás, sokat mentünk, de volt idő leülni, és tiszta fejjel gondok nélkül elvezni a látványt.

Mondjad bátran, itt nincs Tabu, nem sértődöm meg nincs miért

Szerintem nevemfel félre értette amit írtál, hiszen az élni szó két dolgot jelent, az egyik maga a létezés kifejezése, míg a másik a létezés során megtapasztalható élmények begyűjtése

Gondolom a másodikra gondoltál.

"Az első problémám az, hogy nincs viszonyítási alapom, hiszen nem tudom milyen nem élni(Bár annyira nem lehet rossz hisz senki nem jött meg vissza panaszkodni)."
én még nem ettem lósz@rt, nem is tervezem, bár ha belegondolok annyira nem lehet rossz, nem panaszkodott róla még senki

Egy kicsit ugorjunk vissza az időben, kb 200-300 ev, a kulturált angoloknál, a gazdag emberek ürülékét megvettek a szegény emberek, mert pl a zöldségek egy része amit nem rágott meg a kedves nemes, az ugye meg ehető volt. Meg ki tudja mi egyebet válogattak ki belőle.

Vagyis, igen meg a szart is megettek, és érdekes módon senki sem panaszkodott az íze miatt
Ajánlom a következőt ha érdekel
Nagyon jó sorozat biztos vannak benne hibák, de megmutatja azt amit nem tanítanak

[ Szerkesztve ]

Az endorfin állítólag sok drognál jóval erősebb szer, de a kívülről bevitt morfiumnál is jóval erősebb hatása van. Pszichiátertől azt hallottam egy előadásban, hogy az a baj kívülről bevitt szerekkel, hogy a szervezet el fog szokni attól, hogy a normál esetben pozitív érzelmeket kiváltó cselekedetekre, gondolatokra endorfint termeljen. Ellustul a szervezet és aztán egyre nehezebb lesz elérni, hogy természetes úton endorfinok termelődjenek a tetteink és gondolataink miatt. Elkezd kialakulni a függőség. Végső esetben lehet, hogy már egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen tudjuk majd elérni a természetes jó érzést.
De sajna vannak olyanok, akik vagy születésüktől fogva vagy kisgyermek kori traumák miatt felborul a kémia és folyamatosan szorongnak vagy nem éreznek akkora örömöt mint mások, stb... Ku**ára bonyolult ez. Pont emiatt, sosem szabad szerintem ítélkezni, vagy számon kérni az ilyen betegeket szakmai vizsgálat/segítség hiányában: hogy a drogos miért drogozik más meg bezzeg tiszta, hiába küzdenek hasonló problémával. (Legalább is az első lépésekben biztosan nem. Legfeljebb, ha már kialakult a kölcsönös respect és bizalom a kapcsolatban.) A személyben kialakuló érzelmek függnek az idegrendszerétől, a hormonháztartástól/kémiától, a környezeti behatásoktól és gondolati/mentális egészségtől. Ha valakinek nagyon szerencsétlen ezen paraméterek kombinációja és nem egy pszichiáter/pszichológus segít neki, akkor könnyen oda jut, hogy akkor legalább valamilyen drog ad neki egy kis örömöt, ha már máshonnan nem jut vagy nem tud szerezni.

Egyet értek, bejegyzés eleje. És nem kéne de megteszünk, bejegyzés közepe. Sok dolgot látok a világban amit én nem tudok hova letenni. Hogyan miért minek? Max arra tudok gondolni, hogy az a dolog másnak jó érzés. Ettől kerek a világ, így működik jól a rendszer.
Egy biztos, sztem. Boldognak lenni mindig nem lehet, lehetetlen. Már csak azért sem, mert ami ma boldoggá tesz az másnap unalmas. Kódolva van, ettől megyünk előre.
Az is igaz - kicsit gondoljátok át miért - aki együgyűbb mint más, az is boldogabb. Mert már bocsánat, de hülye, nem feltétlenül, de valahol mégis. Más, kevesebb kell neki ahhoz, hogy az agya a boldogságot élje meg.

[ Szerkesztve ]

Ha nem léteznél akkor nem tudnál róla, hogy létezhetnél. Abortuszos vitákban kerül ez elő mindig, hogy mi lett volna ha te anyád is megteszi? Mondom semmi, nem élnék és nem tudnék róla, hogy élhettem volna.

A megelégedettséget keverik néha a bolgodsággal. Előbbi lehet tartós.

Endorfin kompetitíve drog

Minden receptorunkra van ilyen, csak ugye más neven
PL Inzulin ugyan ez a helyzet.

Igen, az a baj, minden esetben, nem Ok-Okozatként kezelik a dolgokat, vagyis nem értik miért csinál valaki ilyet amikor egyértelműen mondja törvény is, hogy nem.

Aztán elgondolkodsz azon, hogy miért születik ennyi érdekes irodalmi/zene/képzőművészeti mű, miért van az, hogy valamelyik ki tud belőled érzelmeket váltani, valamelyik nem és egyene válogatja.

Sokan nem értik mar az elején, az hogy DNS az csak egy tervrajz, hiába vagyunk emberek, mar a fejlődés nagyon korai szakaszában elvallnak az ikrek is főleg a központi idegrendszer kialakulása amiben különböznek.
Miért?

Mert minden atomi/molekuláris szintre levetített folyamat végtelen változós.
Hiába ugyan az a terv....

Es ebből kiindulva végig lehet vezetni, miért vagyunk különbözőek, nagyon sok miértre itt a válasz, de ehhez meg kellene érteni.

Nagyon hosszú folyamat ez végiggondolni is nagyon sok, nem hogy leírni

"Már csak azért sem, mert ami ma boldoggá tesz az másnap unalmas."
Ha csak egy pillanatra is, de elönt az öröm és boldogság minden alkalommal, mikor a piszoárnál kiengedhetem a fáradt olajat. Erre azt szoktam mondani, hogy nem lehet megunni és mindig nagyon jó érzés.
Ellenben még a kedvenc zenéimet sem tudom mindig ugyan olyan erős élménnyel élvezni.

Kérdés, hogy mi micsoda. Létezik külön olyan érzés, hogy boldogság? Nem lehet, hogy inkább a jó érzések összessége nevezhető boldog pillanatoknak, időszakoknak? ilyen értelemben azt mondanám, hogy minden pillanatunk, mikor megelégedettek vagyunk, az egy boldog pillanat/időszak, míg nem biztos, hogy épp megelégedettséget érzünk, mikor egy boldog pillanaton/időszakon megyünk át? pl. győzelem sikere, segítünk valakin... Vagy ez hülyeség?

Ezt miért érzed bajos magyarázatnak? Ez csak leírása egy olyan folyamatnak, mikor nem csak szükségből eszünk, hanem úgy étkezünk, hogy az egyben élvezetet vált ki belőlünk. Kb. ezt fogalmazta meg, csak kicsit tudományosan. Szerintem nem baj, ha az ok-okozatot mélyebben látjuk. Valójában azokért az élvezetekért élünk, amik bennünk endorfint és társait kezd el termelni a szervezet, amik a jó érzést keltik a testünkben.
Ezért is esznek a feszült, stresszes állapotban mindenféle édes, jó ízű nasit az emberek, mert kell az általuk kiváltott jó érzés a testben (endorfin, oxitocin stb...).
Szerintem nem baj, ha kicsivel bonyolultabban látjuk az életet és ismerjük a mögöttes ok-okozatot. Ez az ismeret nem vonja el a figyelmemet arról, hogy élvezettel egyem a kedvenc kajám.

A boldogság valami eredményképpen áll elő szerintem (akár helyzetben, amiben passzívak vagyunk, de valami történik), míg az elégedettség egy állapot (ami részben döntés kérdése is).

A bonyodalmak ott kezdődnek, ha valaki valamilyen okból ezektől "el van vágva", vagy nehezebb ezeket elérnie.
Pótcselekvés azonban nem csak ilyen esetekben lehetséges. Viszont a pótcselekvés elvég az elégedettségtől, és az igazi boldogságtól is.
Az embernek van egy ösztönös belső intelligenciája, amivel érzi, hogy pótcselekszik-e vagy igazán él. Ha elcsendesítjük kicsit a zajt, akkor ezt hallani (sokan szerintem ezért kapcsolják be állandóra a TV-t otthonukban).

[ Szerkesztve ]