üzenetek

hozzászólások


bambano
(titán)
Blog

ha nem látszott rendesen, hogy mit gondolok erről, akkor megpróbálom kevésbé burkoltan:
ha nagyon hagyományos eszközöket akarunk bevetni, akkor azt kell megoldani, hogy ne legyen lehetőség adóbefizetéssel trükközni. tehát a triviális megoldás az, ha megszüntetjük az adóparadicsomokat.

de ez a triviális megoldás akár rossz megoldás is lehet, ha nagyon közgazdász szemmel nézünk rá. ha ráhúznánk pár liberális és/vagy szabadpiaci elvet a témára, lehet, hogy jobb megoldás lenne az, ha maradna minden így, ahogy van. most ugyanis arról szól a történet, hogy a globalizáció eredménye az, hogy nagyjából bárki bárhol fizethet adót, így az országok elkezdtek az adófizetés, mint egy lehetséges termék, piacán versenyezni a vevőkért, vagyis az adófizetőkért. tehát lehetne piaci szemszögből nézni. vagyis akinél sok az adó, attól elmennek. tehát ez egy nyomás az államra nézve, hogy kevesebb adót szedjen, mert ha túl nagy a különbség, akkor sokan távoznak az országból. kevesebb adót pedig úgy lehet szedni, ha racionalizálja (hosszabb távon csökkenti) a kiadásait. vagyis a távozó adófizető cég az én nézőpontom szerint nyomást gyakorol a kormányra a rosszul működtetett állam javítása irányába. ha megszüntetjük az adóparadicsomot, akkor ez a nyomás megszűnik. tehát nem lesz semmiféle erő, ami az államot, mint egy pszeudo-vállalatot, a hatékonyságának javítására kényszerítene.

tehát:
1. a céget büntetni azért, mert jogszerűen optimalizál, tévedés
2. közepes megoldás, ha egységesítjük az adószabályokat, így nem lesz értelme, lehetősége több országot egymás ellen kijátszani
3. jobb megoldás, ha marad minden a régiben, és a picsogó államok elfogadják, hogy kaptak a fejükre egyfajta felügyeletet, ami elvárja a hatékonyság növelését.

jobban belegondolva nem annyira meredek, pláne nem is újszerű ez a gondolat. ha azt vesszük, hogy mi kell egy termékhez: alapanyag, emberi munka, költségek, adó. az emberi munkánál már több évtizede divat, hogy oda telepítik az adott munkafolyamatot, ahol olcsóbb a munkaerő. miért lepett meg bárkit is, hogy oda telepítik az adófizetés feliratú munkafolyamatot, ahol ez olcsóbb?

szerk: a magánszemélyek ingatlanadóját mindig is utáltam, ki is fejtettem ezirányú véleményemet, mert azt gondolom, hogy az, hogy a múltban egy pillanatban olyan gazdasági helyzetben volt egy ember, hogy tudott venni egy ingatlant, semmit nem mond arról, hogy a jelenben vagy a jövőben a közteherviseléssel szembeni teherbíró képessége milyen. például tudott venni egy lakást, majd 20 év munka után elbocsájtják, akkor miért alapértelmezett, hogy ki tudja fizetni az ingatlanadót? az ingatlanadó is egy kétségbeesett kísérlet arra, hogy rosszul gazdálkodó önkormányzatok további harácshoz jussanak.

[ Szerkesztve ]


vicze
(félisten)

"mikor fognak a tökükre lépni"
"Soha" (soha se mond, hogy soha)

Léptek már szimbolikusan. De azon egyszerű oknál fogva, hogy a pénzzel rendelkezők diktálják/lobbizzák a törvények, így saját tökükre nem fognak lépni. Olyan politikai balratolódás eléggé elképezhetetlen a nyugati világban, ami ezen változtatna.

Meg lehet nézni, hogy a hatalomra került(vagy próbálkozó) populista vezetőket ki pénzeli.

[ Szerkesztve ]


hcl
(félisten)
Blog

Az "eltüntetést" ne vedd szó szerint. Nyilván nem adócsalásról van szó (vagy nem mindig :D ) hanem eltüntetés az is, amikor olyan helyen tartod a bevételt, hogy abból ne részesüljön az az ország, akinek valójában adózni kéne belőle.
Amúgy ez morálisan sem elfogadható dolog, függetlenül attól, hogy nem törvényes.
S mint fentebb írták : állampolgárként lehet többszörösen adózni, cégként miért ne lehetne...


bambano
(titán)
Blog

állampolgárként sem lehet többszörösen adózni. a kettős adóztatás elkerüléséről szóló törvény arról szól, hogy ugyanazon jogcímen egy ember csak egyszer adózzon.

arról nincs jogszabály, hogy ugyanazon ember különböző jogcímeken ne adózhatna többször. de a cégek is többféle adót és hozzájárulást fizetnek, tehát ez rájuk is igaz.

"hanem eltüntetés az is, amikor olyan helyen tartod a bevételt": oké, ha ennyire nem akarjátok érteni a szemantikai különbséget, akkor fogalmazzuk át: nem a bevételt tüntetik el, hanem az adót.

ezt azért lenne fontos megérteni, mert ha a bevételt nem tüntetik el, akkor felesleges olyan új szabályokat hozni, amivel a bevételt nem lehet eltüntetni. ilyen irányú új szabály nemlétező problémát oldana meg. ha az adót tüntetik el, és ez valakinek probléma (ezt nem vitatom, mert ez magánügy), akkor az adó eltüntetését kizáró szabályt kell hozni, nem a bevételét.


wody21
(tag)

"A tőkeadóhoz hasonlóan én olyasmit gondoltam, hogy minden cég megosztja az összes ország adóhivatalával, hogy melyik országból mennyi volt a bevétel, s arányosan adózik. Na most ezt maguktól nem fogják, tehát csak muszáj lenne az a nemzetközi szabályozás."

Sajnos sok esetben ez sem lenne jó megoldás, köszönhetően a globalizációnak - példa:
- Az Amazon e-commerce szektora, Europa; a Prága melletti, hatalmas raktárból a cuccok 90+%-a Németországban talál gazdára, de mielőtt kézbesíthetnék a csomagot Jürgennek, Jeff bácsiék Csehországban is használják az úthálózatot, közműveket, munkáerőt stb. Mennyit "tesz hozzá" 100 EUR-nyi eladott termékhez a német állam, és mennyit a cseh? És ez még az egyszerűbb szituáció, mert ha az AWS termékeiből merítenénk, és azon szektorból származó bevételeket vizsgálnánk, ott még összetettebb lenne a kép.

Hogyan lehet meghatározni / kiszámítani, hogy mely nemzetállamok milyen mértékben részesüljenek a vállalatok bevételéből származó adókból egy igen komoly mértékben globalizált környezetben, úgy, hogy azt ne lehessen immorális hozzáállásként elkönyvelni?

[ Szerkesztve ]


vicze
(félisten)

"AWS termékeiből merítenénk, és azon szektorból származó bevételeket vizsgálnánk"
Microsoft Azure és Office365-ös szolgáltatásokra konkrétan áfa nélkül fizetünk mindent(MS írország). Minden számla áfa nélküli amit kapunk, amennyiben ugyan ezt UK-n belül vásárolnánk egy viszonteladótól, egyből +20% rájön.

[ Szerkesztve ]


hcl
(félisten)
Blog

A vámszabadterület jelenleg is létező fogalom, ráadásul az úthálózat használatáért sok esetben pl. útdíj van szedve.

@bambano :
"állampolgárként sem lehet többszörösen adózni. a kettős adóztatás elkerüléséről szóló törvény arról szól, hogy ugyanazon jogcímen egy ember csak egyszer adózzon."
Adózott jövedelmeedből megveszed a benszint, amin még van 3 adó.
Ráadásul ugye itthon a benzinárban levő adók is érdekesen épülnek fel.

Eltüntetés : jogos, csak hát itt azt is figyelembe kell venni, hogy az eltüntetés csak lokálisan zajlik. Ott van az a bevétel, csak máshol, ahol nincs adó. Sajnos ez rossz, mert a cég nem használja fel (nem tudja hazavinni), az államok meg nem részesülnek belőle.

" akkor az adó eltüntetését kizáró szabályt kell hozni, nem a bevételét."
Ha neked az jobban hangzik, akkor ám legyen így. A végeredmény úgyis az, hogy éehetőleg a globális cégek globálisan is adózzanak, mindegy, hogyan.


bambano
(titán)
Blog

mégegyszer: nincs olyan törvény, hogy ne adózhass többször. se te, se a cég. a cég pont ugyanúgy kismillió formában adózik a jövedelme után, mint te. nincs különbség. amikor a drága benzint veszed, akkor nem szja-t fizetsz, meg nem tao-t, hanem jövedéki adót meg készletezési adót.

"Sajnos ez rossz, mert a cég nem használja fel ": nem tudjuk, hogy mit csinál vele. azok a cégek, akiket ilyenért cseszegetni szoktak, akkora készpénzhalmokon ülnek, hogy egyszerűen nincs rá szükségük. se arra, hogy hazavigyék, se arra, hogy befektessék, semmire. van, oszt jónapot. az almának is mondták már, hogy kap egyszeri mentességet az adózás alól, ha hazaviszi a pénzét. nem vitte.

"Ha neked az jobban hangzik, akkor ám legyen így.": jobban hangzik, de nem hangzás kérdése. olyan változásokat óhajtsunk meg, amik problémákra reflektálnak, mert ha álproblémák megoldását erőltetjük, akkor jutunk el oda, hogy egy söralátéten elférő bevallásod lesz, ami 200 oldal és csak adószakértő tudja megcsinálni.


UnA
(Korrektor)
Blog

"jobb megoldás, ha marad minden a régiben, és a picsogó államok elfogadják, hogy kaptak a fejükre egyfajta felügyeletet, ami elvárja a hatékonyság növelését."

Érdekes felfogás, amikor a cégek egyik oldalról elvárják az állami hatékonyság növelését (értsd: kevesebb szociális kiadás), másik oldalról pedig be akarnak kerülni az állami beszállítói körbe (értsd: nagy volumenű beruházások, hadsereg).

És mivel én már sokat dolgoztam nagyvállalatnál, már biztosan ki tudom jelenteni, hogy ugyanolyan rossz hatékonyságú egy mamut méretű szervezet, legyen az magán vagy állami – természetesen máshol vannak a hülyeségek súlypontjai, de ez nem sokat segít...


joysefke
(veterán)
Blog

Komoly cikk, csak így tovább :)


hcl
(félisten)
Blog

Na, mondok mást : te hoztad az ingatlanadót, amiben ugye ugyanazon ingatlan után fizetsz többször ;)
A benzin esetén inkább az a baj, ha jól emlékszem, hogy nem az egyes adókkal csökkentett összeg után adózod a többit, hanem a teljes összeg után mind az összeset.

" nem tudjuk, hogy mit csinál vele. azok a cégek, akiket ilyenért cseszegetni szoktak, akkora készpénzhalmokon ülnek, hogy egyszerűen nincs rá szükségük."
Tudjuk : parkoltatja, amíg haza nem viheti, vagy kis cégeket vásárol fel, hogy ne legyen konkurrencia. Csak megint nem találom az ide vonatkozó cikkeket.
Amúgy hazavinnék ezek, mert nekik sem jó, hogy valami kis sziget bankjaiban van, csak nem viszik, mert sok lenne az adó.

" jobban hangzik, de nem hangzás kérdése."
Szerintem itt jelentősen egszerűsítetten tárgyaljuk a dolgot, és kb. mindenki értette a javaslatot :)

@UnA : Hajjajj, nem kis mutyikat láttam (látok) én is multicégeknél :D Csak az amúgy senkit nem zavar, mert nem közpénz.

[ Szerkesztve ]


bambano
(titán)
Blog

de normális esetben az állami beszállítók között verseny van, tehát feltételezhető bizonyos költségcsökkentési tényező.
ez összhangban van azzal, hogy hatékonyabbá teszik az államot.

oké, ha azt mondod, hogy ebből a szempontból nézve egy állam se normális, elhiszem :)


bambano
(titán)
Blog

én is mondok mást: NEM ÉN hoztam az ingatlanadót :P

"A benzin esetén inkább az a baj, ha jól emlékszem, hogy nem az egyes adókkal csökkentett összeg után adózod a többit, hanem a teljes összeg után mind az összeset.": a benzinnek konkrétan az a helyzet, hogy az adókat a benzin nagyker ára alapján számolják, kivéve egyet, az áfát a többi adóval emelt árra teszik rá. tehát ha 100 forint a benzin nagyker ára a mol dunai finomítójában, akkor erre jön x százalék jövedéki adó, y százalék készletezési díj, z kisker árrés, meg nem tommégmi, majd így kiszámolják a benzin adózott árát, és arra teszik rá az áfát. vagyis áfát fizetsz a jövedéki adóra. ezen a ponton szokott elkezdeni tikkelni a honpolgár szeme.

a javaslatnál ahhoz ragaszkodnék erősen, hogy célhoz kötött legyen a megoldás. a többi már személyes vérmérséklet kérdése.

szerk: mutyikat én is láttam több helyen is, olyankor valahogy mindig gyorsan felmondanak nekem...

[ Szerkesztve ]


hcl
(félisten)
Blog

Ingatlanadó a 21-es hsz-ban.

Benzin : na, ezt kerestem. Nekem ez elég többszörösnek tűnik.

"a javaslatnál ahhoz ragaszkodnék erősen, hogy célhoz kötött legyen a megoldás. a többi már személyes vérmérséklet kérdése."
Célhoz kötött az : a cégek vegyék ki részüket a közteherviseléből, semmi komolyabb.

Mutyit meg nem kel észrevenni. Én csak röhögök rajta.
Mondjuk addig nem érdekelnek a cég ügyei sem, amíg fizetnek, és megfelelő a meló, itt meg most ez utóbbi bajos. Nem mintha nehéz lenne, csak nem szeretek felesleges dolgokat csinálni, azaz ennyiért nem :D


bambano
(titán)
Blog

"Ingatlanadó a 21-es hsz-ban.": 19-esben.
"Nekem ez elég többszörösnek tűnik.": nézőpont kérdése. a többszörös adózás a jogban azt jelenti, hogy ugyanolyan jogcím alatt többször. tehát pl. kimész külföldre dolgozni, ott is és itthon is fizetsz szja-t. az nem többszörös, hogy úgy veszed meg a benzint, hogy adózott jövedelmedből fizetsz rá jövedéki adót is, meg áfát is. három külön adónem, mindegyikben egyszer adózol.

"Célhoz kötött az : a cégek vegyék ki részüket a közteherviseléből, semmi komolyabb.": nekem a célhoz kötött itt azt jelenti, hogyha változtatnak egy jogszabályon, akkor az oldja meg azt a problémát, amit kamuztak, hogy meg kell oldani, ne pedig új problémákat okozzon helyette. például amikor kiderült, hogy külföldi terroristák magyar dominó kártyákkal kommunikáltak, akkor arra az lett volna a megoldás, hogy szolgáltató szinten szűrik a nyilvánvalóan jogtalanul eladott kártyákat, nem pedig az, ami lett, hogy akkor most mindenki évente menjen zarándoklatra a szolgáltatójához. mert ez utóbbi egy @-ság szerintem. ha a problémát az okozza, hogy ismert bevétel után nem adóznak, akkor nem azon kell agyalni, hogy mindenki másnál szigorítsák a bevétel elszámolását, hanem azon, hogy mekkora az adósáv.

a mutyinál akkor adtam fel, amikor igazoló jelentést kellett írnom arról, hogy miért a legolcsóbbat akarom megvenni.


tha_answer
(őstag)

Járadék - a globális egyenlőtlenségek forrása

"Mit jelent a szabad piac valójában?
Az e tanulmányban javasolt szakpolitikai megoldások némelyike talán újszerűnek tűnik. Ha újraolvassuk a klasszikus közgazdászok gondolatait, akik egyébként szintén olyan korban éltek, amikor talán még elviselhetetlenebbnek tűnő egyenlőt-lenségekkel szembesültek, akkor ráébredhetünk, hogy e gondolatok szellemisége nem is annyira új. A klasszikus szabadpiaci közgazdászok fel akarták szabadítani a gazdaságot a meg nem keresett, meg nem érdemelt járadéktól, számukra ezt jelentette a „szabad piac”. John Stuart Mill nem tartotta gazdaságilag hatékonynak, sem méltányosnak, hogy a földtulajdont koncentráló monopolisták még akkor is óriási vagyonokat keresnek, miközben éjszakai álmukat alusszák. Ezért kívánták közösségi tulajdonnal vagy adóztatással elvenni e járadékokat, és szétosztani a dolgozó és fogyasztó állampolgárok között. A természetes monopóliumok nemzeti tulajdonban való működtetése szintén e programba illeszkedik. A járadékvadászat ellenpontja tehát a munka és a tőke egyensúlyára épülő tár sadalom, amelyben termelő munka, kockázatvállalás és aktivitás nélkül nem szerezhetők jelentős jövedelmek. Ez az a program, amely egyensúlyt igyekszik teremteni a tőke és a munka, a külföldi és a hazai tőke között, miközben nemzeti tulajdonba vonja a természetes monopóliumokat, a közgazdaságtan klasszikus alapító atyáinak szellemiségét követve, a 21. századi kihívásokhoz igazítva.Tanulmányunk szakpolitikai konklúziója, hogy a 2018-ban a globális világgaz-daságra jellemző tőke- és munkajövedelmi viszonyok között a világ jövedelmének vagy precízebben a bruttó világtermékének (Gross World Product, GWP) 7 szá-zaléka átcsoportosítható a tőkétől a munka irányába. E jövedelemátcsoportosítás nem veszélyeztetné az innovációt, a tőkejavak újratermelését (vagyis az amor-tizáció fedezetét), a vállalkozói kockázatok méltányos elismerését, ugyanakkor hozzájárulna a széles munkavállalói rétegek emberhez méltó életkörülményeinek javulásához a magasabb jövedelmeken és a magasabb költségvetési bevételeken és a gazdaságpolitika nagy elosztórendszereibe (képzés, kultúra, egészségügy) történő nagyobb arányú befektetéseken keresztül."

https://transparency.hu/wp-content/uploads/2018/09/SZV_88_beliv_nyomda.pdf

[ Szerkesztve ]


hcl
(félisten)
Blog

" az nem többszörös, hogy úgy veszed meg a benzint, hogy adózott jövedelmedből fizetsz rá jövedéki adót is, meg áfát is. három külön adónem, mindegyikben egyszer adózol."
Az adóval növelt értékéből adózni, az nekem pont eléggé annak tűnik. ehet, hogy nem pont ugyanaz a fogalom, de nekem pont elég, ha többször ugyanazért fizetek, nem szeretem, na.
(Pl. ezért nem megyek autópályán, az én adómból épült, és még fizessek érte.)

Amúgy ja, cégek esetében sem lenne többszörös, ha azt vesszük, hogy minden államban annyit adózzanak, amennyi az onnan jövő bevételükből adódna.

"nekem a célhoz kötött itt azt jelenti, hogyha változtatnak egy jogszabályon, akkor az oldja meg azt a problémát"
Amúgy alap lenne, nekem fel sem merült, hogy a megoldási javaslatok ne ezt tennék. Ezek elnagyolt javaslatok, nyilván nem itt fogja senki megalkotni a nemzetközi adótörvényeket.

"például amikor kiderült, hogy külföldi terroristák magyar dominó kártyákkal kommunikáltak, akkor"
Ezen azóta is röhögök, egy bűncselekményt nem nyomozással, megoldani, hanem hozni egy törvényt, amivel megszívatjuk a teljes lakosságot, az a világ legnagyobb trollkodása szerintem :D

Bevétel; azon kívül, hogy tényleg inkább a behajthatatlan adó a gond, azt azért nem sok helyen lehetne jogilag meglépni, hogy az alapján számoljuk ki az adód, hogy mások mennyit fizettek neked. Kicsit több mindentől szokott függni.

"a mutyinál akkor adtam fel, amikor igazoló jelentést kellett írnom arról, hogy miért a legolcsóbbat akarom megvenni."
Az szép :D Mondjuk én nem szoktam ennyi felelősséget vállalni (nem fizetnek annyit), ha jön fentről valami marhaság, akkor 1. közlöm a főnökkel, hogy az marhaság, 2. ha még mindig erőlteti, akkor kérem írásban (ha még nem abban van), és megcsinálom. Általában átnyomják, de volt, hogy a 2. pontnál csönd lett. :D

[ Szerkesztve ]


adamssss
(veterán)
Blog

A vállalatok eltüntetik a jövedelmüket. Ha nem így tennék akkor az adóhatóságok utána tudnának menni. Pontosan erről szól az offshore-ozás, hogy az oda kiutalt jövedelmeket a helyi, nemzeti adóhatóságok már nem tudják kontrollálni, nem tudnak utánuk nyúlni így adóztatni sem tudják. Mi ez ha nem eltüntetés?

A kiskapuk kijátszása a legtöbb esetben már nem csak a legális kereteken belül működött csak egyszerűen lehetetlen felgöngyölíteni a szálakat. Pár esetben sikerült lettek is szép lesittelések.

"A tőke elmúlt idszak profitjából származik, vagyis a fedezet leadózott része. " Ez igaz lenne ha le lenne adózva de ha elolvasod a cikket akkor pont láthatod, hogy nincs leadózva. Na jó. Lehet, hogy 1 százalékos effektív kulccsal amit nem neveznék adózásnak. Így bátran kivethető lenne a tőkeadó, hogy legalább egyszer adózzon.


Lenry
(félisten)
Blog

Lehet, hogy 1 százalékos effektív kulccsal amit nem neveznék adózásnak.

azért lássuk be, hogy ez igencsak vékony jég, hogy "egyszer már adóztál, de szerintem nem eleget" és itt a hangsúly a szerintem-en van. egy közepes képességű jogász is visítva szedné szét ezt az érvelést, nemhogy egy Apple szintű vállalati jogászcsapat

üzenetek