Az átváltás azért nem olyan bonyolult. 
Szerintem a legegyszerűbb, ha a mért áramot (mA-ben) mindig hozzáadod egy számlálóhoz, majd a mérés végén leosztod 3600-zal, így megkapod rögtön mAh-ban az értéket. Ah = Amper x idő [h], ha pedig az időt másodpercben adod meg, akkor gyakorlatilag a töltésmennyiséget kapod meg. (Coulomb)
Szerk: Bocs, most nézem, hogy Te is így oldottad meg végül. 
[ Szerkesztve ]
Igen, ez történik 
Az átváltó inkább ahhoz kellett, hogy az ellenőrzésbe ne kerüljön human error.
Holnap melóhelyen átolvasom rendesen, hátha tanulhatok belőle.(nem pont ezt de nekem is hasonló dolgot kellene arduinoval összehoznom.)
Nagyon hasonló cipőben járunk.
Nekem is van egy rakat bontott cellám, ami nagyon jól jön mindenféle projektekben, és a szükség jellegétől függően jó azt is tudni, hogy melyik milyen állapotban van.
Én is dolgozom egy ilyen ketyerén, ami talán extra, hogy én töltést is integrálok bele töltőáram méréssel, hogy még automatizálhatóbb legyen a tesztelés. Csak be kelljen pattintani a cellát, és a teszter eltöltögeti-merítgeti, különös tekintettel az önmerülés tesztelésére, és a töltési energia kinyerhető energiához hasonlítására.
A max471-re meg a Hobby Elektronika topikra rajtad keresztül találtam rá, ezekért külön köszönet!
A relével kapcsolatban: Hamlin 712 ezzel megtrükköztél, mert kerestem, és nem találtam. A képről jöttem rá, hogy Hamlin 721
Hej, akkor azt elgépeltem.
De szerintem nem sokaknak van ilyen
A töltő-merülő teszter nem rossz, bár a töltés inkább kényelmi funkció, gondolom
Az viszont igaz, hogy ennyi erővel egy 18650 foglalatot én is felbökhettem volna a cucc tetejére, és ha nagyon egyedi cellát kell mérni, akkor párhuzamosan lehetne rajta sorkapocs is.
Jó kis írás, egyszerű áramkör, gratulálok hozzá!
Viszont valami nem hagy nyugodni: a kapcsolási rajzon a relé tekercsével párhuzamos diódát nem fordítva rajzoltad be véletlenül? Tartok tőle, hogy ha valaki így építi meg a diódának hamar melege lenne, illetve az Ardu kimenete se nagyon díjazná ezt a megvalósítást.
Nálam épp most van tervezés alatt egy hasonló kapacitásmérő áramkör. Kicsit összetettebb a kapcsolás, több alkatrészt tartalmaz és nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezek mennyit hoznak majd a konyhára pontosságban.
Hm, lehet, odaírtam, hogy nem jó (Ja, ez rövidzárná a relét... ) Köszi!
A relé típusát is javítottam, bár nem hiszem, hogy bárki pont ezt venné, ha utánépíti.
[ Szerkesztve ]
Nem egészen értem, hogy miért van szükség az állandó áramra. Egy ugyanilyen Nano-val csináltam egy akkutesztert, amivel elég pontosan tudom mérni közvetlenül a sönt ellenállás (egyben az akku) feszültségét, amiből már tudok teljesítményt számolni, amit pedig lehet integrálni, hogy meglegyen a munka. Aztán ha eléri a minimális feszültséget, lekapcsolja a sönt ellenállást és a beépített led kivillogja mWh-ban az eredményt.
Sokkal egyszerűbb és pontosabb a mérés.
Először én sem éreztem szükségét, de miután sehogy nem lett annyi, mint a kínaival, hát csináltam egy állandó áramú terhelést is, és ha már megvolt...
[ Szerkesztve ]
Szuper cikk volt, köszi! Bekerül a tervezett projektek egyre növekvő listájába
Azért lehet még célszerű a konstans terhelés, mert más terheléssel más a kapacitása az akkuknak. Ezért szokták megadni, hogy hány C (nem coulomb hanem 1h alatt leadott áram az akkun) vagy hány (m)A mellett akkora a kapacitása.
Csupán ellenállással terhelve a terhelő áram 30%-al csökken a ciklus végére (4.2V-ról 3V-ra merítve).
Alacsonyabb terheléssel tesztelve ez a 30% nem túl sok, de 2C indulónál a végére 200mAh-t is csalhat egy újszerű cellán.
Persze ez a különbség semmi, ha egyesével vannak a cellák használva, de ha párhuzamosan vannak pakkba rendezve, akkor sokat számíthat.
Ugyanazzal a módszerrel mérve közeli értéket kapva nem biztos, hogy közeli a valós kapacitás. Egy nagyobb belső ellenállású akkun a feszültség ugyanazzal a fix ellenállással mérve hamarabb leesik (discharge capacity 0 értéknél lehet látni, hogy , tehát a váltás gyorsabb 2C-ről 1.4C-re, így kicsit plusszba csal. Az erősebb akkun pedig minuszba fog.
Persze megint mondom, normál DIY körülményeknél ez ritkán számít, inkább csak érdekességként vetettem fel. Ha valaki tudja, hogy számolnia kell vele, akkor azt is tudja hogyan tegye.
++
Az nekem is feltűnt, hogy 4 és 8 ohm terhelést használva más értékeket kapok...
[ Szerkesztve ]
Én is mérem folyamatosan a csökkenő feszültséget a műterhelésen (rosszul írtam, nem sönt az), amiből tudom egyből az áramot is, meg sem kell mérni. Pl. ha egy 2.5Ohm-os terhelésen van 1.35V (NiHM), akkor az áram=U/R=0.54A, a teljesítmény pedig=U*I=0.729W. Ha ezt egy órán keresztül tartaná, akkor a leadott energia 0.729Wh lenne, de mivel folyamatosan csökken a feszültség ezért 15 másodpercenként integrálni kell. Ezért ha 1 másodpercről beszélünk, akkor az elvégzett munka=0.729/3600=0.0002025Ws(Joule). De mivel én 15 másodpercenként integrálok, megszorzom az egészet 15-tel (nem 3600-zal osztok, hanem 240-el). A végső képlet: W(float) = W + (U^2/R)/240. Ha az Ah-ra vagy kíváncsi, akkor csak azt kell integrálni de engem direkt a munka(energia) érdekelt, mert így különböző feszültségű akksiknál (NiMH, Li-Ion...) nem kell még a feszültséggel is szorozgatni az összehasonlításhoz. Többszöri mérés után is ugyanazt kapom. Sokkal többet számít az, hogy mivel töltöm fel az elemet és töltés után mennyi idő után állok neki tesztelni. Két különböző értékű műterheléssel pedig az akksi belső ellenállását is egész jól meg tudom állapíteni egy pillanat alatt, ami az akksi állapotára utal (persze ez a töltöttségtől is függ). Pl. ha 1A-ről felmegy az áram 2.5A-re és közben 70mV-ot csökken a feszültség, akkor az akksi belső ellenállása: Rb=Udiff/Idiff = 0.07/1.5 = 0.0467Ohm = 46.7mOhm (terheletlen állapot és terhelt közötti mérésnél nagyobb szórást kapok, két különböző nagyobb terheléssel pontosabbnak tűnik a mérés). Amúgy gratulálok, én 3-4 éve Arduinózok, hihetetlen jó dolgokat lehet vele csinálni fillérekből.
[ Szerkesztve ]
Ez már csak eltérő filoztófia. Én inkább mérek, mert sokszor okoz meglepetést a számított érték
Én talán 2015-ben építettem az első Arduino klónom, de sok időm nem szokott lenni fejleszteni.
Ez világos, viszont az állandó de különböző árammal terhelt akksik is más és más értékűek lesznek. Ez nem azon múlik, hogy állandó árammal vagy állandó ellenállással merítjük, hanem az akksi belső ellenállásán, amin különböző áramok különböző feszültségesést okoznak, így romlik a hatásfok vagyis más értékűnek tűnik az akksi (és a végén is hamarabb kapcsol le a jobban terhelt akksi, ez is igaz) Viszont én folyamatosan integrálok és mérem a feszültség csökkenést, nem csak a végén csinálok egy szorzást az idővel, így pontos értéket kapok. Akksik összehasonlítása céljából természetesen ugyanakkora terhelést használok. 0.3-0.5C közötti áramra lövöm be a terhelést, ez nem nyírja ki, de azért meg is mozgatja az akksit.
Leginkább akkor lehet gond, ha a műterhelés túlterhelődik, megfő és megváltozik az ellenállása. Ha ezzel nincs gond, akkor működnek a képletek. 15-20 évvel ezelőtt én egy oszcilloszkópot is ráépítettem volna az elemre, de ma már jobban szeretem az egyszerűbb dolgokat
Én 4db LiitoKala Li-500-at használok cella mérésre. Közel 2000db-on vagyok túl, meg vagyok velük elégedve. De nagyon elterjedt még erre a munkára a nagyobb árama miatt (1A/Cell) az Opus BT-C3100. Igaz ezek nem tudnak fileba logolni.
Ügyes vagy, gratula.
Az egyszerűség nem baj, de mérni jobban szeretek valamit, mint számolni. S a MAX471 meg pont leméri helyettem...
@vamzi : A file-ba loggolás nem érdekes, a kijelzőt akartam megspórolni vele Magából az Arduino IDE-ből is megy. De lehet ráakasztok majd egy, a hibás cuccokból bontott kijelzőt, úgy néz ki, van rá library.
[ Szerkesztve ]
viszont az állandó de különböző árammal terhelt akksik is más és más értékűek
Persze, pont ezért van az, hogy a kapacitásukat több konstans terhelés mellett adják meg. A kép amit linkeltem nem több akksi volt, hanem egy akksi több árammal terhelve. Illetve általam berajzolva a változó árammal terheléssel.
Viszont én folyamatosan integrálok és mérem a feszültség csökkenést, nem csak a végén csinálok egy szorzást az idővel, így pontos értéket kapok.
Ezzel csak annyi a bibi, hogy nem folyamatosan integrálsz, hanem integrál közelítést végzel egy nemlineáris függvényen 15sec szélességű téglalapokkal. Ennek csak infinitezimálisan kicsi szélességű ablakokkal nem lenne hibája. A konstans függvény integráljával viszont nincs ilyen probléma, mert ahogy mondtad is, csak a végén egy szorzás.
