Azért lehet még célszerű a konstans terhelés, mert más terheléssel más a kapacitása az akkuknak. Ezért szokták megadni, hogy hány C (nem coulomb hanem 1h alatt leadott áram az akkun) vagy hány (m)A mellett akkora a kapacitása.

Csupán ellenállással terhelve a terhelő áram 30%-al csökken a ciklus végére (4.2V-ról 3V-ra merítve).
Alacsonyabb terheléssel tesztelve ez a 30% nem túl sok, de 2C indulónál a végére 200mAh-t is csalhat egy újszerű cellán.
Persze ez a különbség semmi, ha egyesével vannak a cellák használva, de ha párhuzamosan vannak pakkba rendezve, akkor sokat számíthat.


Ugyanazzal a módszerrel mérve közeli értéket kapva nem biztos, hogy közeli a valós kapacitás. Egy nagyobb belső ellenállású akkun a feszültség ugyanazzal a fix ellenállással mérve hamarabb leesik (discharge capacity 0 értéknél lehet látni, hogy , tehát a váltás gyorsabb 2C-ről 1.4C-re, így kicsit plusszba csal. Az erősebb akkun pedig minuszba fog.

Persze megint mondom, normál DIY körülményeknél ez ritkán számít, inkább csak érdekességként vetettem fel. Ha valaki tudja, hogy számolnia kell vele, akkor azt is tudja hogyan tegye.