Szia,
Az írásod nagyon is megindító. Az ötlet kivitelezése alapos. Régóta szemezgetek a mikrokontrollerekkel én is és a Te cikked is közelebb vitt a lépéshez, hogy beszerezzek egyet. A LED-es világ valóban látványos, teljesen megértelek, hogy erre indultál. Gratulálok!
nalam a pir bizonytalan mukodeset a kornyezo wifi halozat okozta, viszont biztonsagtechnikai / riasztokhoz szant / PIR tokeletesen mukodik. Elojohet ez a problema esp32 hasznalatanal is.
Gratulalok, nagyon tetszett a cikk! Kulonosen koszonom a reszletes magyarazatot a kodhoz, sokat segithet a magamfajta kezdoknek!!!! Es nem utolso sorban azt is, hogy kozzetetted!
[ Szerkesztve ]
Nincs elhallgatva, a linken is látható az ára! 
Meg ezt csak így proof of concept kerestem gyorsan, lehet vannak ennél olcsóbbak vagy jobbak. Meg általában nem Adafruits-ról szoktam vásárolni, hanem kínaitól.
Árakról amúgy nem esett szó, csak magán a szenzoron filózunk. Szerintem jelenlét érzékelőhöz ez kompromisszum mentes lehet: meg tudom különböztetni az embert a tárgyaktól és nem szükséges mozgás a jel fenntartásához.
Járulékos funkció lehet a tűz riasztás, mivel specifikációtól függően a hőmérséklet leolvasásához is jó egy adott tartományban. Egy jól elhelyezett hőkamera volna a non plusz ultra jelenlét érzékelő. Szerintem. Nem kell hozzá képfelismerő algoritmus sem - és így számítási teljesítmény sem -, mint egy hagyományos CMOS/CCD érzékelőnél.
Ártól függően lehet méretezni a látószöget és felbontást. Ehhez képest az ultrahang és lézer szerintem gagyi. Mindkettő erősen kompromisszumos és szűk látómezőjű. Helyesbítek mielőtt vki megint besérül: gagyi = erre a feladatra nem való. Azt egyébként nem értem miért kerültek szóba irányított szenzorok, amikor omnidirekcionális érzékelésre volt szükségem ebben a felhasználásban. Arduino világban senkit nem láttam még ultrahangot használni egy szoba monitorozására, általában mindenki tereptárgyakhoz használja. Lézert is csak távolságmérésre, vagy max fénykapuhoz (de ehhez meg az optikai fényfüggöny sokkal jobb).
Amúgy köszönöm a támogatást! 
Valószínűleg nem is foglalkozom a továbbiakban a kötekedő hozzászólásokkal.
Tiszteletből meg szoktam kérdezni mi volna akkor a javaslat, de egyelőre még Aprósólyom sem érvelt érdemben ellene. Pedig kíváncsi lennék ő hogy oldaná meg a feladatot. 
Csak azután tudunk érdemben vitázni előnyökről és hátrányokról, vitázni pedig szeretek ha tanulságos.
És nem, nem kendőzöm el a véleményem a továbbiakban sem, még ha ez sérti is vki önérzetét. 
Kicsit furcsállom amúgy, hogy ennyire magára vette villásdugó. Egyrészt nem a munkáját becsméreltem, másrészt nem is hozzá intéztem a válaszom.
Hanem:
(#57) macilaci78
Most már tudjuk, hogy van belőle hálózati feszültségű. Csak még azt nem tudjuk miről van szó. Engem megöl a kíváncsiság, így ha volnál olyan kedves megosztani velünk...
[ Szerkesztve ]
Szüleim hideg fehéret szerettek volna eredetileg. Mert csak. Eredetileg azt is kaptak, de ilyeneket vásároltam most.
Ez még csak nem is a "cool white", hanem "neutral white".
Egy ideje már van egy kevés rálátásom a témára nem csak világítás de fényképezés kapcsán is, de bevallom először hallok arról, hogy a tiszta égbolton a déli nap színhőmérséklete "hideg". Ez most zavarba ejt, mert én abban a hitben voltam idáig, hogy ez az ember számára a természetes fehér fény, és ez a referencia színhőmérséklet. Minden amiben a vörös dominál, az ennél melegebb és minden amiben a kék, az ennél hidegebb.
Fényképezőgépek is 5500-6000K közöttire teszik a napos fehéregyensúlyt. Led szalagoknál is 6000K általában semleges fehérként van feltüntetve.
Az általam is használt Kelvin2RGB konverter algoritmus is - amihez hasonlókat használnak képszerkesztő programokban is - 6500K körülire számolja a semleges fehér fényt.
Felmerül akkor a kérdés, hogy mindenki hülye? A világítástechnikai és digitális fényképezőgép gyártókat is beleértve? A linkelt írásban található referenciákon szereplő képletek kitalálói is? 
Ez kicsit... mi is a pszichológiai fogalma annak, amikor egy állítás nem összeegyeztethető a világról alkotott képünkkel és szükségszerűen elutasítja az ember a személyiségének integritása megőrzése céljából? 
szerk: konyhapult világítás létezik már évtized óta, vmiért még sincs minden háztartásban.
[ Szerkesztve ]
vagy én vagyok tájékozatlan, vagy az összes gyártó, akinél 6000k felett már csak hideg fehér ledet lehet kapni kínai esetleg árulhat 6000k-s természetes fehéret, de ő árulhat 20000k-s meleg fehéret is ((( :
a régi izzószálas égők vannak kb 2800k körül, az egy erős meleg fény, 4500k ahhoz képest már ég és föld, 4000k-s paneljeim vannak, az a természetes fehér "közepe" talán, bár már az is hajlik a hidegbe
itt egy wiki
Néhány színhőmérsékleti adat:
Gyertya: 1900 K
Háztartási izzólámpa: 2800 K
Stúdióvilágítás: 3200 K
Reggeli, délutáni alacsony napállás: 4800 K
Átlagos napfény, vaku: 5600 K
Napos idő, árnyékban: 6000 K
Nappal, kissé felhős égbolt: 8000 K
Borult, ködös idő: 10 000 K
Nyílt tengeren, illetve magas hegyekben a színhőmérséklet 10-20 ezer K-t is elérheti.
a természetes fehér sztem nem is helyes, mivel elég nagy skálát lefed a napsütés, inkább középfehérnek hívnám, ha már van meleg és hideg elnevezés - langyos meg hülyén hangzana ( : -
kismillió kép van neten a színskálákról, ezek elég szemléletesek persze nem atom pontosak meg nem szentírás, pl:
hideg meg sok szempontból nem jó lakásba
elhiszem h sok ledes témához értesz, de aki azt kérdezi h minek magas cri értékű led konyhába és hideg fehéret rak be, annak kellene olvasgatni kicsit a témában, a hideg akár káros is lehet, és ha fényforrásról beszélünk 6000k már erősen hideg
szerk:
egyébként kérdeztem pár kínai eladót, mit is takar náluk a "semleges fehér", hát mondtak érdekeseket..kb annyit takar, ahogy sikerül...( :
[ Szerkesztve ]
hideg meg sok szempontból nem jó lakásba
elhiszem h sok ledes témához értesz, de aki azt kérdezi h minek magas cri értékű led konyhába és hideg fehéret rak be, annak kellene olvasgatni kicsit a témában, a hideg akár káros is lehet, és ha fényforrásról beszélünk 6000k már erősen hideg
Ilyen állítás nem hangzott el. 
Technikai oldalról tájékozódtam csak. User oldalról alig van csak némi halvány fogalmam a világítástechnikáról.
Ezért is érdekel milyen fiziológiai jelentősége van a magas CRI-nek.
Én eddig abban voltam, hogy az "csak" professzionális felhasználásra indokolt.
én se vagyok pro, sőt az látszik h értesz hozzá, csak az alapjait hagytad ki, én automatizálásig még nem jutottam, egyelőre elég amit a programozható szalag drivere tud ( : mindenesetre ez érdekes, ha egyszer odajutok majd foglalkozom vele
több összetevős a hideg-nem jó fogalma, egyrészt adott fényerőhöz adott színhőmérséklet passzol, hideghez nagy fényerő a jó, meleghez kevesebb, másrészt valószínűleg biológia mért reagál jól a meleg fényre a szemünk/rendszerünk, és mért rosszabbul a hidegre
van itt fórumon led világítás topik, ott is többektől elhangzott, azt tapasztalják kesebb fényerejű meleg fehérnél is többet látnak mint nagyobb fényerejű hidegnél, én is tapasztaltam, van egy 6000k-s reflektorom, és többet látok a kisebb fényerejű wolfram szálas izzóval - na meg amellett nem fárad el a szemem - , valószínűleg sokkal könnyebben dolgozzuk fel a meleg fényből jövő információt, de mélyebbre ebbe nem ástam
az lenne a cél, h a természeteshez minél közelebbi fényt tudjunk produkálni, bármit is csinálsz, ahhoz van szokva a szemed, ha bármilyen munka, akkor már dolgozik a szem, nem kell hozzá professzionális munka, egy főzés is simán ilyen, gyanítom nem sűrűn főzöl, az alapanyagon sok múlik, néha minden, ha nem látod mivel dolgozol akkor a végeredmény is kétes
rengeteg helyen lehet olvasni ezekről, ezt pl most találtam pár kattintással
A cikk maga jó, tanulságos.
Fényes felületű tükröző pulthoz, nem szalagot választottam volna, mert hiába van rejtve, a visszatükröződő fénypontok vakítanak/zavaróak.
Sok-sok méter vezetéknek van induktivitása, egymás mellett vezetve kapacitása is lesz, a szalagnak is.
Ezt a komplex rendszert több MHz-es PWM-el meghajtva, egyszer szétsugározza a kapcsolófrekvenciát mint egy adó antenna, és működik úgy s mint egy vevő antenna.
Ezeket meg szabad próbálni debugolásra, lehetőleg egyszerre:
-Alul áteresztő fokozat a PWM után, időben folyamatos DC-vel egyszerűbb bánni.
-PWM fokozat-ot minél rövidebb kábellel kösd a 12V-os tápegységhez és a vezérlőhöz.
-PWM fokozat-nál a fetek tövében legyen a tápfeszültségen hidegítés, és LOWESR puffer.
-Az sem baj, ha egy fém dobozba bekerülnek.
Szabad rátenni szkópot a tápfeszültségre/kimenetre, ha valami oda nem illőt látsz azt ki kell kergetni.
Ha jol ertem ez csak tavos dolognal okozhat zavart, dimmer mentes fix kapcsolos - 230v-ot kapcsolja - rendszerrel nem?
Köszönöm a tanácsokat!
Pontosítsunk! Mit értesz PWM fokozat alatt?
A mikrovezérlőt vagy a mosfet meghajtót?
Úgy sejtem utóbbit, mert az a meghajtó chip csak négyszögjellel működőképes.
Módosítottam a NYÁK terven, raktam egy RC szűrőt a meghajtó bemeneteire, és kapott Gate ellenállásokat is. Mondjuk a múlt idő itt csak a tervezésre vonatkozik, mire megépítem és eljön az ideje a karbantartásnak, az majd csak nyár vége lesz.
A FET-ek tövében pufferkondi? Miért? Ez egy low-side vezérlés, a szalagot kapcsolják GND-re. Miért kellene ide pufferkondi? Ha vhova, akkor azt a szalag elé kellene tenni, nem? Nem mögé.
A hidegítés kifejezés sem annyira világos még egy gyors Google után sem. Angol zsargonnal vagyok csak képben, így élek a feltételezéssel, hogy bypass kondiról van szó?
A cikkbe talán nem írtam bele, de ha szkópot rakok a mosfet meghajtóra, akkor a vibráció megszűnik.
Nem tudom mérni a jelenséget, mert a szondával teljesen tiszta PWM jelet látok csak. Tudom, ez már egy igen erős utalás arra, hogy szűrni kell a bemenetet, ezért is terveztem RC szűrőt a második verzióra. Viszont sima 0,1u bypass kondikat raktam a bemeneti jumper-ekre ideiglenes megoldásnak, de ezek önmagukban nem oldották meg a problémát. Gondolom kell az ellenállás is, hogy működjön a szűrő. (Mondjuk ezt amúgy is illő lett volna raknom a mikrovezérlő GPIO portjaira. Bár attól nem félek, hogy túlterhelne a GPIO kimenet.)
[ Szerkesztve ]
A cikkbe talán nem írtam bele, de ha szkópot rakok a mosfet meghajtóra, akkor a vibráció megszűnik.
A vibrálás nyilván az összeszedett 50 Hz zajtól van. Ezek a nagyimpedanciás bemenetek, FET-ek érzékenyek az ilyesmire. Még az se lehetetlen, hogy a Kossuth-rádió is bejön rajta.
Viccesnek hangzik, de fogadok komolyan mondod! 
Extrém hosszú >20m vezeték esetben ott is lehetnek furcsaságok, de egy átlagos 5-6m-es csíkkal 1-2m körüli betáplálással nem szabad gond legyen.
(#72) Teasüti:
Ami a DC12V-ból PWM jelt követve meghajtja a led-csíkjaidat teljesítménnyel.
Ennek a kimenetére kellene méretezni egy L-C tagot.
A puffer+hidegítés a teljesítmény fokozat tövében azért lenne ildomos, mert mindkét terhelésen időben egyszerre történik a be-kikapcsolás. Ekkor keletkező áramugrások (0A->12A->0A->12A) és a táp és a "PWM fokozat" közti vezeték induktivitása, (ha csak a földet kapcsolod az jó sok méter vezetékről van szó!) ne okozzon tápfeszültségen csillapítatlan lengéseket, ami a kapcsolóüzemű táp feszültségszabályzását simán behülyíti, amitől már a fix értékű PWM-el hajtott led csík is vibrálni látszik.
GPIO:
Az 330Ohm+1uF 3Khz alatt fog dolgozni, ezzel azt éred el (0-5V-os meghajtást feltételezve), hogy 40%-os PWM-nél be fogja kapcsolni 20%-osnál ki fogja kapcsolni a fet-et/led csíkodat a fet-meghajtó, ha csak nem mész 3Khz alá a PWM-el.
A gate ellenállás rendben van, akár 50Ohm-nál sem kellene gondnak lennie.
Ha azt írja, hogy max. 50mA-el lehet terhelni, akkor az min. 100Ohm lezárást jelent. A betervezett 330Ohm mögött te ha rövidzárat csinálsz föld felé, akkor sem tudod 15mA fölé vinni a terhelését.
Ha ennyire érzékeny a meghajtó bemenete, nagy a távolság, lehet árnyékolt kábellel vinni a PWM-et oda. És a meghajtó és a uPC GND-jét jó alaposan átgondolni, hogy ne tudjon az árnyékoláson zavar áram folyni.
Milyen frekvenciájú PWM-et használsz? A cikkben csak annyi szerepelt hogy a 20Mhz nem vált be.(A kódot nem néztem át bocs)
[ Szerkesztve ]
Még mindig nem beszélünk egy nyelvet.
Pontosan melyik pontba is gondolod a puffert?
3 Khz az nekem jó, 2Khz-re méreteztem az RC-t. A Nano PWM kimenete alapból 1 Khz körül dolgozik, Azt hiszem a programban sincs beállítva Fast PWM. De ez csak részletkérdés.
Ami felkeltette a figyelmem az a tápfesz. megrángatása és a csillapítatlan lengések.
Én abban a hitben voltam, hogy egy ATX tápban ezért vannak azok a bazi nagy pufferkondik a szekunder oldalon. (Vagy primer oldalon? Idáig nem terjednek ki az ismereteim...)
Igaz mondjuk ez nem gátol meg abban, hogy a digitális szalagok elé pufferkondikat rakjak az ajánlás szerint.
Analóg szalagnál még nem láttam erre utalást.
És a meghajtó és a uPC GND-jét jó alaposan átgondolni, hogy ne tudjon az árnyékoláson zavar áram folyni.
Milyen frekvenciájú PWM-et használsz? A cikkben csak annyi szerepelt hogy a 20Mhz nem vált be.(A kódot nem néztem át bocs)
Uhm, lehet szakmabelieknek ez triviális dolog, de nekem fogalmam sincs mi jár a fejedben, mikor azt írod "alaposan átgondolni".
Szerintem 20 Mhz-ről nem írtam a cikkben. Azt hiszem azt írtam, hogy "akár Mhz-es tartományban is képes kapcsolni" az a meghajtó.
[ Szerkesztve ]
Akartam még kérdezni, hogy mit értesz ez alatt:
mert mindkét terhelésen időben egyszerre történik a be-kikapcsolás?
A táp szempontjából melyik az egyik "terhelés" és melyik a másik? Amennyire én látom csak egy "terhelés" van, hisz csak egy 12V-os kör van befogva a tápon. Minden fogyasztó egyszerre kapcsol be és némi eltéréssel ki (eltérő kitöltési tényező alul és felül).
Vagy nem értem, definiáld kérlek a terhelés szót, ha nem erről van szó!
[ Szerkesztve ]
1. és 6. pont közé.
Kapcsoló üzemű tápegység 0 terhelésnél 0 kitöltéssel hajtja a tranzisztorokat, 0 energia kerül a szekunder oldali pufferkondenzátorokba. lassan esik a kimeneten a feszültség, erre a komparátor úgy dönt, hogy alacsonyabb a kimenet feszültség mint a beállított. Mivel kicsi a különbség, ezért a legkisebb beállítható kitöltést adja a tranzisztoroknak 1 ciklusig, ami átvisz valamekkora mennyiségű töltést a kondenzátorokba. Ha ez a töltés mennyiség nem elég kicsi, akkor a kimeneti feszültség túllő a beállított értéken, amire a komparátornak nincs megoldása, csak az hogy több ciklusra 0 kitöltést állít be, szélsőséges esetben aktiválódik az OVP ami leállítja-újraindítja a tápegységet.
Ez a folyamat a kimeneti feszültség libegésével jár.
Ha erre az instabil állapotra meredek felfutással névleges terhelésének 50%-át nyakába kapja, puffer kondenzátor ellenére is eltart pár kapcsolási ciklusig amíg beáll a névlegesre kimeneti feszültség.
0 terhelésre váltásnál szintén lesz egy túllövés mert nem 0 ideig tart 50%-os kitöltésről 0 kitöltésre váltani.
2% alapterhelés-t illik adni a tápnak.
Azt a 20MHz-et nem tudom honnan vettem. 2KHz-hez használhatsz optocsatolót a teljes galvanikus leválasztáshoz. A bajhoz elég annyi ha az árnyékoláson keresztül folyik a uPC tápárama, vagy a mosfet rángatja a GND-t a túloldalon.
(#77): Itt az látszik, hogy két csatornát használsz, erre a két terhelésre gondoltam. Ha ezeknél meg lehet tenni, hogy időben ne egyszerre kapják a PWM jel felfutó élét, hanem eltolva, akkor a kapcsoló üzemű táp szabályzása is kényelmesebben követi le a terhelésváltozást.
Digitális (pixelenként címezhető) szalagból ha 5m-ert egyenesre szétterítesz, bekötöd a strip és jel árnyékolása nélkül és van a közelben mondjuk tűzjelző rendszer, borítékolható hogy villogni fog.
Na, így már teljesen érthető még számomra is!
1. és 6. pont fizikailag messze van egymástól, ezért ha jól sejtem arra célzol, hogy lehetőleg minél közelebb a szalaghoz.
Galvanikus leválasztás érthetetlen még számomra. Hogy lehet galvanikusan leválasztani két alkatrészt egymásról, amikor ugyanazon a tápon vannak és a GND természetesen közösítve van?
A két csatorna szerintem ugyanabban a fázisban működik. Utána nézek lehet-e fordított fázisban működtetni a PWM vezérlőt, bár ilyenre még nem volt példa. Azt hiszem Nano-ban nincs hardveres motor vezérlő, így meglepne ha tudna ilyet.
Ezért a beszélgetésért már megérte cikket írni! Köszönöm!
[ Szerkesztve ]
Koszonom, nekem ennyi a lenyeg, egy helyen lehetne 20m szalag korben, ott taplalas miatt kabelbol is tobb lenne, de sztem az kimarad, leghoaszabb szakasz 6,5m - az igaz h led panelek miatt azok vezetekes is parhuzamosan ptt fut, kb 15cm-re szalagoktol -
"Galvanikus leválasztás érthetetlen még számomra. Hogy lehet galvanikusan leválasztani két alkatrészt egymásról, amikor ugyanazon a tápon vannak és a GND természetesen közösítve van?"
Pl. optocsatolós kapcsolással
Jó lett a prodzsekt. Én egyszerűen oldottam meg az éjszakai bóklászást. Lehet kapni olyan kapcsolókat, amelyikben van kis LED jelzőfény. Ez vörösben dereng a kapcsoló elején és a kapcsoló kontúrját is megvilágítja. Így könnyű megtalálni és felkapcsolni. Ilyen van a szobákban és a kinti előszobában is.
Képzeld el azt az élethelyzetet, amikor félig szar egészséggel (mondjuk időskor, csökkent reflexek és koordinációs képességek) félálomban éppen a feszültségtől duzzadó hólyagodat kell kivinni a WC-re és nem akarsz se zajt csapni, se felnyomni a villanyt a melletted alvó párod szemébe. A sötétben megkeresed a papucsodat valahol az ágy mellett, majd kitapogatod a szobaajtót. Kinyitva az ajtót nem kell elbóklásznod a szemben lévő falig a vörösen derengő villanykapcsolóig és közben nem esel hasra a lábad alatt lévő macskáktól se, ha már a szobaajtón kilépve feljön egy az éjszakai fényhez szokott szemnek kellemes lefojtott világítás, ami tökéletesen megvilágítja a padlót a fürdőig és nem világít a szemedbe.
Na ehhez képest mennyire kényelmes az, ha inkább megkeresed a vörösen derengő villanykapcsolót a sötétben és felb.szod az 1200 lux-ot hajnali háromkor miközben a csípát vakarod az álmos szemeidből?
Garantáltan ébren leszel már az ágyba visszafelé menet. 
Egyébként az éjszakai bóklászás komoly biztonsági kockázat egy háztartásban, főleg idősebb korban. A családban egyik nagyszülő így törte el a medence csontját. Ez nem ismétlődhet meg. Főleg a mai technológiával.
A sötétben minden egyes lépés veszélyes lehet. És a fali kapcsolók elhelyezése se a kényelmet szolgálja általában, hanem a költséghatékonyságot.
[ Szerkesztve ]
Kicsit megkésve, de bepótoltam az alapokat. Már jobb rálátásom van a témára.
Az, hogy mit veszünk semleges fehér fénynek, az relatív.
Számomra a fotózásból és egyéb más grafikai alkalmazásokból kiindulva a semleges fehér fény a CIE szabvány szerinti D65:
Míg a lakossági világítástechnikában elterjedt szokások szerint - amire te is hivatkoztál - pedig így fest az ábra:
Számomra a CIE D65 jelenti a semleges fehéret - ami szobai világításban már erősen hidegnek számít -, de már értem mi okozta a zavart.
