Nagyon érdekes cikk, várom a folytatását.

+1, ilyeneket én is szívesen olvasnék még

Egyet nem értek. Holdraszállás óta majd eltelt 40 év. Előtte jóformán 1-2 évtized alatt találtak ki mindent.
El is értük a holdat. Azóta?
Most 40 múltával még a környékére se mentünk a hold nak.
Valami bibi van itt. Kérem.
Technologiai ugrás volt nem kicsi, űrtechnikailag meg kőbalta mindig.
Elon Musk gyerek meg magának csinál lassan holdkeringőt.

[ Szerkesztve ]

Sajnos az emberiség szegénységi bizonyítványa, hogy a tudományos haladás helyett itt a Földön van elfoglalva a saját, pitiáner gondjaival. A Holdra szállás is csak azért valósulhatott meg, mert verseny volt a szovjetekkel. A politika és a háborús verseny volt a hajóerő. Ha az nincs, talán még ma sem járt volna senki ott. Azóta nincs ilyen veszély, látszik is, hogy nem jutunk egyről a kettőre. "Költséges", ezzel el is van kaszálva minden.

Hogy egy nagyszerű film szövegéből idézzek: "Régen az égre néztünk és azon töprengtünk, hogy hol a helyünk a csillagok között. Most lefelé nézünk, és csak fészkelődünk a porban."

Hű nem semmi cikk volt, köszönjük szépen. Sajnos ahogy a cikk szerint most állnak, finanszírozási és emberélet-fontossági szempontok miatt a mi életünkben még nem lesznek komoly űrhajók, Hold-kirándulások és Mars missziók

Nembaj, a gyerekekkel és unokákkal sokszor fogjuk megnézetni a Star Wars 4-5-6-ot, hogy ők is kedvet kapjanak hozzá

Egyet nem értek. Holdraszállás óta majd eltelt 40 év. Előtte jóformán 1-2 évtized alatt találtak ki mindent.

Először is lassan már 50 éve szállt le az Apollo-11 út keretében az első ember a Holdra (1969 július 20.).

Másodszor, ahogy a cikkben is szerepelt, amit "kitaláltak", az részben a hadseregtől jött, hiszen a ballisztikus rakétákat a hadseregek stratégiai csapásmérő fegyvernek szánták. Az első hordozórakéták mind-mind ballisztikus rakétaként kezdték az életüket, R7 'Szemjorka' orrán indult a Szputnyik, Vosztok, Voszhod és Szojuz is a világűrbe, a túloldalon a Thor / Delta, Atlas, Titan voltak a meghatározó hordozórakéták. De még a mai napig van "összefonódás", például az Orbital ATK Minotaur IV. / V. rakéták a Peacekeeper ballisztikus rakéták leszármazottai.

Most 40 múltával még a környékére se mentünk a hold nak.
Valami bibi van itt. Kérem.
Technologiai ugrás volt nem kicsi, űrtechnikailag meg kőbalta mindig.

Ajánlom az első oldalon az első képet figyelmedbe. A NASA anno több, mint 4%-át kapta meg az amerikai költségvetésnek. Ez mai szinten szinte felfoghatatlan mennyiségű pénz. Gyakorlatilag államilag úgy felpörgették a rakéta- és űrtechnológia fejlesztését, hogy ezen nem lehet csodálkozni.

Csakhogy mivel a gyorsaság, és nem az olcsóság volt a cél, így aztán méregdrága volt a Gemini / Apollo rendszer minden eleme. Egyetlen Saturn V. rakéta mai áron cirka 600-700 millió dollár lenne.

Ezért indult az STS program is, hogy letörje az árakat, mert a NASA-nál is hamar rájöttek, hogy az indítás ára az, ami félelmetes kihatással van az egész hatékonyságra. Hogy ezek után ma ott tartunk, hogy az SLS hordozórakéta mindössze a két szilárd hajtóanyagú rakétatestet hasznosíthatja újra, pont ezt ássa alá.

Ha nincs a SpaceX és a Blue Origin talán még évtizedekig nem áll neki senki az újrahasznosítható űrrakéták / űrhajók irányába elmozdulni...

Nekem nagy kedvencem a cikkben is említett X-33 / Venture Star projekt, előremutató és 100%-osan újrafelhasználható lehetett volna, de 1999/2000 környékén cirka 2-3 milliárd dollárt senki sem akart kockáztatni (ahogy írtam is, gyakorlatilag az Űrsikló pár hibás döntésnek hála inkább annak az ikonja lett sokak szemében, hogy az újrafelhasználhatóság inkább kockázat, mint erény...).

Most is vannak előre mutató technológiák, talán a brit Reaction Engines cég Skylon koncepciója a legígéretesebb, de évekig alig-alig sikerült pénzt összekaparni bármiféle fejlesztésre is. Nemrég a BAe bevásárolta magát a cégbe, remélhetőleg sikerül pénzügyileg úgy megtámogatni, hogy meg is valósuljon...

Ezen én is sokat töprengtem.
De mindig ugyanoda lyukadtam ki.
1. megszűnt a nagy rivalizálás a volt Szovjetunióval
2. Politikailag elfogadhatatlanan ma már hogy annyi pénzt öljön bele az állam az adófizetők pénzéből mint annó költött. Ma már nem akkora presztízs kérdés ez, hogy az emberek torkán le tudják nyomni.
3. Túlontúl veszélyes műveletnek bizonyult a holdra szállás például. Ráadásul teljesen felesleges lenne volna újra visszatérni. Igazából semmi különös felfedezni való nincs már rajta.

Köszönöm a cikket!!! Tényleg nagyon érdekes volt!!

A 3. pont azért nem teljesen állja meg a helyét.

Alapvetően a 'Moon first' (vagyis hogy először a Holdra térjen vissza a NASA) koncepció lényege pont az, hogy a Hold még elég közel van ahhoz, hogy bármikor vissza lehet térni onnan, ha beüt a gebasz (úgy 'The Martian' szinten). Tehát egy Holdbázison ki lehet tapasztalni a huzamos ideig külső égitesten való életet. Itt olyan problémák merülnek fel, mint a finom por által okozott gondok, vagy az alacsonyabb gravitáció, esetleg a sugárterhelés problémája. De akár eleve azt, hogy adott esetben a Földtől jó messzire mennyire problémás évekig jól működő társadalmi rendszert felállítani.

Ha ezeket egy Holdbázison sikerül megoldani, akkor adott esetben a Marsra induló emberes küldetések már sokkal felkészültebbek lehetnek.

Ha egyből a Marsra akarsz menni (lásd a SpaceX terveit), akkor ezekkel a problémákkal a Mars felszínén fogsz szembesülni, márpedig a Marsról nem egy-két nap, hanem inkább több hónap, reálisan akár egy év is lehet az út visszafelé.

[ Szerkesztve ]

Kevés lenne ha ahhoz a 4%-hoz a 150 mrd $. [link]. kb 700-800 mrd $ lenne. Egyébként nagyszerű cikk lett.

[ Szerkesztve ]

Vigyázz, ott a GDP-vel és nem a Federal Budget-el, vagyis az állami költségvetéssel számolnak. A GDP a teljes, országos termelés összesen.

2016-ban az Egyesült Államok költségvetése nem egész 4 billió (4 000 milliárd) dolláros kiadással számol. A NASA költségvetése 19,3 milliárd, vagyis kevesebb, mint fél százaléka ennek...

A GDP pedig hozzávetőleg 18.8 billió (~18 800 milliárd) dollár volt 2016-ban.

[ Szerkesztve ]

Ezt nem tudtam, elnézést . A katonai kiadásokat honnan fizetik, azt lehet tudni? (közben utánanéztem, kösz az infót)

[ Szerkesztve ]

A katonai kiadások is az állami költségvetésből mennek, és igen, az USA költségvetését nézve a védelmi kiadások cirka 14-15%-át adják (valójában többet, hiszen például a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kiadások egy része a energiaügyi minisztérium alá tartozik).

oriic: Én ennek örülök, a munkáltatód fórumán viszont ezt világgá kürtölni talán nem a legbölcsebb döntés, nemde?

[ Szerkesztve ]

Azt lehet tudni, hogy 1 kiló hasznos teher fellövése, hogy alakult az idők során?

[ Szerkesztve ]

Nehéz erre jó választ adni.

Itt találsz hozzávetőleges adatokat, ám az indítások költsége eszméletlen sok mindentől függ. Biztosítás díja, csomagban való értékesítés, kísérleti indítás (ezekről itt írtam korábban), plusz például az állami megrendelők a különféle plusz igényeik miatt további felárat számolhatnak.

Például az Ariane-5 hordozórakéta a Falcon 9 (és Falcon Heavy) által indított árverseny miatt 220 millió eurós árról 150-170 milliósra "olcsósodott", ez azt jelenti, hogy az eredetileg cirka 10 476 euro / kg @ LEO ár csak a versenyhelyzet miatt cirka 7 142 - 8 095 euro per kilogrammra csökkent.

Az Atlas-V és a Delta-IV család 13-15 000 dollár per kilogramm áron juttat fel ma LEO pályára terhet, a Falcon 9 most cirka 3 500 - 5 000 dollár per kilogramm @ LEO környékén dolgozik, függően attól, hogy kihasználod-e a maximális terhelést (amikor nem marad üzemanyag, hogy az első fokozatot visszahozzák), illetve hogy újrafelhasznált első fokozattal indítod-e.

A kisebb teherbírású rakéták (illetve kisebb terhek) esetén viszont simán előfordulnak 20 000 dollár / kg, vagy még magasabb árak is.

Ha ezt a történelmi árakhoz szeretnénk mérni, akkor az Saturn V. hozzávetőleg 7 000 dollár / kg, a Titan II GLV viszont hozzávetőleg 65 000 dollár per kg.

Alapos, szép munka!