milyen az élet úgy, hogy ennyi felesleges energia megy el a rosszon agyalni?

Köszönöm érdeklődésed, nem túl jó igazából. Jobb lenne ignorálni ezeket a dolgokat, valóban boldogabb lenne az élet. De nem megy. Mi a recept? "Isten útjai kifürkészhetetlenek" meg "megvolt rá az oka Istennek" és ilyen magic mondatok tudom, hogy sokaknak működnek és menedéket nyújtanak, de így kívülről nézve elég nehéz már ebbe belekezdeni, know what I mean?