Bár ez kimaradt az írásból, pedig beszéltük, hogy bele kéne rakni, csak nem igazán illett bele.

Nekem nagyon kellemes csalódás volt, hogy a közlekedési morál messze a mienk felett áll. Nem egyszer fékezett mögöttünk közel állóra nehézpótossal valaki, mert látta, hogy nem fog elférni és akár egy húzósabb emelkedővel 10km/h-val döcögött mögöttünk, míg nem nyílt lehetőség előzésre(sok helyen nem volt annyi hely a szalagkorlátig, hogy el tudtuk volna engedni). A közlekedők többsége pozitív volt irányunkban, integettek, fényképeztek, dudáltak. Magyarországon kb. 80km-t kellett volna megtennünk hazáig, cuccok nélkül, de erre inkább nem vállalkoztam, mert itt tudom veszélyes.

Az utak állapota is érdekes, mert azon az összesen kb. 15km-en kívül, ami felújítás alatt állt és rosszabb esetben csak murva borította, meglepően jó minőségű aszfalton tekertünk. Kátyúkkal talán 1-2 helyen találkoztunk és a fedőréteg is normális.

Én személy szerint Horvátország nagy részét bejártam már, vannak fenséges részek, amik nem sorbafűzve, de önmagukban is megérnek egy túrát. Sajnos most az idő és a pénz volt, ami határok közé szorított minket