"Különben meg mennyi Ausztrália partvonal hossza?"
Ez méréstechnikai kérdés, nem sok köze van a világegyetem működésének magyarázatához.
Valamennyi azért van.
A hosszat méterben mérjük, ami az a távolság, amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt. A másodperc meghatározása. A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.
Ezen az alapon a világegyetem bármely pontján képesek vagyunk idő és távolságmérő eszközt készíteni.
Az hogy a partvonal hossza nem állandó az nem mérés hibája.
Egyszerűen pontatlanul van feltéve hosszra vonatkozó kérdés, nincs meghatározva a mérés időpontja.
"Sokan nem értik minden matematikai modell csak megkötésekkel, és megegyezéssekkel működik."
A klasszikus mechanika nem igényel sok megkötést és egyezséget. Nem vonatkozik a relativitás elméletek és a kvantummechanika nagyságrendjébe tartozó eseményekre.
De mégis van átjárás mind a két irányba. Az akkumulátorok töltöttségének mértékét képesek vagyunk mérleggel mérni. Az elektronok okozta tömegnövekedés mérhető. Egy ceruzaelemről mérőeszköz nélkül is dönthető új vagy használt. Elegendő néhány centiméterről az asztalra ejteni függőlegesen. Amelyik eldől, az már használt. Ott a fény, ami minden mérettartományban értelmezhető, de minden tartományban különc egy kicsit.
Szóval a newtoni mechanikához újat már nem fogunk tenni és pontosítani sem lehet rajta sokat.
Rendbe tesszük a mértékegységeinket, nagyjából ennyi.
A mi nagyságrendektől eltérő mechanikákban van még bőven tennivalónk.
"Ezért van éppen sötét anyag és sötét energia."
Csak azt sejtjük mert hiányzik a számításaink szerint. Van de nem tapasztalható meg. Ez esetben a teóriák cáfolásának vagy megerősítésének legjobb módszere a mérés, nem működik.
"Mert a modell és matematika leíró képessége pont ott ér véget."
Nem a matematikával van baj. Sőt a modellel a modernebb felállással a szimulációval sincs baj.
Ha úgy tetszik a magát az anyag és energiát, mennyiségileg le tudjuk írni. De a többi tulajdonságról nincs ismeretünk. Ma még.
"Vagyis valahol pontatlanság van, ami implikalja ami rá lett építve az hibás, ergo nem tudunk majd semmit, és az is hibás"
Nem teljesen. A megismert, tehát mért jelenségek magyarázatára lehetséges hibás elméletet alkotni, ami passzol a jelenség eddig megismert részére. Az ismereteink gyarapodásával viszont egyre kevésbé passzol az elmélet.
A tudományos gondolkodás ilyenkor kezd új elméletet gyártani, ami pontosabb a korábbinál. De ebben a folyamatban a mérések értéke vátozatlan, csak a mérések magyarázata hibás.
"Miért is van Hawking sugárzás?"
Lehet, hogy van, csak méréssel jelenleg sem igazolni sem cáfolni nem tudjuk. A fekete lyukak körül annyi más energia kibocsájtás van ami képes eltakarni a Hawking sugárzás fényjelenségét, hogy képtelenek vagyunk felismerni. Majd, ha találunk egy olyan fekete lyukat, ami körül csillagászati léptékkel mérve nincs semmi, tudjuk majd keresni a jelenség látható részét.
Az sem biztos, hogy azonos részecske felel a tömegért és a gravitációs kölcsönhatásért.
Ez esetben sokkal jobb elméletet lehet alkotni, a sötét energia és anyag is magyarázhatóbb lenne.
Az ismert magyarázat kb két sör utáni szintű. Természetesen Hawking érdemeit nem vonom kétségbe és elméletileg nem is lehetetlen a jelenség. De...
