Nah, mondjad csak hogy melyik település ez, hol kell nekem házat vennem??? )))

szuperszonikus sebesség fölött sok minden alakul ki a gép körül, konkrétan hangrobbanás az egyáltalán nem.

Az a baj szakirodalmat próbáltam keresni, de nem találtam... ahogy olvastam a gép "körül" keltett örvények okozhatnak hangrobbanásokat....

Ezt ha valaki ki tudná nekem fejteni mi történik szuperszonikus repülés közben, annak tudnék örülni , a vadászgépeket ismerem, elég nagy rajongó volta egy időben. Sőt műszaki végzettségem is van, áramlástanból rémlik a Mach szám stb... De ezt valahogy nehezen látom át, azt is tudom hogy egy időben áttörhetetlennek hitték stb.

Krugszvele: Dél-Borsod

[ Szerkesztve ]

Azért nem tudták átlépni az elején, mert nem csak a sebesség a lényeg, hanem az aerodinamika is fontos... A hanghatár átlépésekor megváltoznak a gép aerodinamikai jellemzői, ezért amíg ezt a tervezésnél nem vették figyelembe, nem jártak sikerrel. Egy dolog elérni, átlépni, és másik dolog szuperszonikusan repülni.
Tulajdonképpen a wikipédia cikk jól összefoglalja, hogy mi történik ilyenkor.

[ Szerkesztve ]

De kecskemétről odamennek? Azt hittem valami Nagykőrös, vagy Kocsord, vagy kevésbé mulatságos.
Itt ma és tegnap délelőtt is köröztek, de mire kiérsz a panelből, hogy lássál valamit, már messze vannak.

Kecskemétre kell menni, vagy a reptérre néző tízemeletes sor, azért onnan csak látni valamit!

De, csak a sebesség lényeg. Az aerodinamikai kialakítás azt befolyásolja, hogy képes lesz-e az adott konstrukció egyáltalán átlépni a kritikus sebességet. Ha átlépte, akkor már szuperszónikus.

A wiki-s szócikkben azért vannak hülyeségek. Pl: "Az üzemanyagtartály hőszigetelést igényel, hogy a mozgás okozta hő nem melegítse túlságosan"

Ez azért hülyeség, mert a legtöbb gép esetén az üzemanyag 30-60%-át a szárnyakban tárolják. És mindenféel hőszigetelés nélkül, mivel maga a szárny borítása adja a tartályt. Ezt nevezik integráltartálynak. A szigeteletlenségre a legjobb példát pont a valaha sorozatban gyártott leggyorsabb gépcsalád (A-12, SR-71, M-21, YF-12) adja. Annál annyira nem volt szigetelve semmilyen szinten sem a tartály, hogy amíg a szerkezet fen nem melegedett 200°C felé folyamatosan szivárgott belőle az üzemanyag. Földön állva meg egyenesen folyt belőle.

"A súrlódás csökkentése érdekében a gépnek nagy magasságban (20 km fölött) célszerű repülnie"

Ehhez képest 20km felé csak pár típus képes egyáltalán felemelkedni, ott tartósan repülni meg még kevesebb.

Cikkhez: éles forduló közben biztosan nem lépi át, mert akkor a legtöbb gép elég durván lassul. A Gripen is, mivel durván alulmotorizált. Fordulóban jobban veszti a sebességét, mint mondjuk egy F-16, F/A-18 vagy akár MiG-29. (De pl az F-22 és a Typhoon nem lassul fordulóban sem, a Raptor meg akár gyorsulni is tud közben.)

Hangrobbanás pedi akkor keletkezik, amikor a szuperszonikusan repülő test nyomáskúpja eléri a felszínt (legyen az föld vagy víz felett). Az, hogy milyen erejű lesz a hagrobbanás függ pár dologtól. Pl a repülési magasságtól, a repülőeszköz méretétől, aerodinamikai kialakításától.

Amíg a szovjet csapatok ideiglenesen itt állomásoztak teljesen mindennapos volt a hangrobbanás, a többség fel sem kapta rá a fejét.

[ Szerkesztve ]

Szerintem igen, mert havi szintem legalább 10 napot itt vannak.... mondjuk van hogy idegesítő már számomra is, ugyanis ha a hajtóműve pont az irányunkba néz, és pont ráadja a kakaót akkor remeg az ablak rendesen...

Mintha egy mélyláda lenne az ablakod alatt

Egyébként itt a google térkép: [link]

Errefelé van egy "Lyuk" a települések közt,

Szabad szemmel kiszúrni őket meg marha nehéz, mert ha a falu felett elhúznak az ok... de ha 2-3kmel arréb vannak és alacsonyan repkednek, akkor nagyon a látóhatár alján vannak, és csak a zúgást hallod...

Ha pedig el is kapod szemmel, ez a matt szürke fényezés teljesen beleolvad az égbe.... max a cockpiten csillan meg a fény.... éjszaka csak 1x hallottam repülni őket, akkor viszont faszán kivehető volt az utánégető mikor bekapcsolták , kár hogy nem úgy repkednek állandóan... (7 percre elég akkor benya )

Én azt olvastam, ha szuperszonikus sebességnél jól irányítható gépet akarnak, akkor szubszonikus irányíthatóság kárár megy.... és a kettő közti egyensúly megtalálása a nehéz.

Ha ezzel hülyeséget mondtam akkor lőjetek le

Ja és igen, a mig 29, annak sokkal durvább hangja van volt... voltam repülőnapon

daa-raa: Tudtommal az SR-71-nél volt valami speckós kerozin am pl sokkal magasabb lobbanásponttal bírt, pont az általad említett "szivárgás" miatt... a hevülést meg pont szárnyakban tárolt üzemanyag keringetésével akadályozták meg, kvázi hűtőfolyadékként működött...

[ Szerkesztve ]

HI!

meg csak most? felink 80as elejeben is mindenaposak voltak az inzultusok, de ugy hogy remegett miden toluk:- (((

udv

neduddki

Szperszonikus sebesség felett nem igazán van olyan, hogy jó irányíthatóság. Ott kb csak arra képes a gép, hogy szép nagy kör (2-3km sugár alapszinten is) mentén forduljon, emelkedjen, süllyedjen a gép. Az irányíthatóságot a 300-800km/h sebességtartományra optimalizálják.

Egyébként Hortobágy felett van kijelölve az elsődleges gyakorlólégtér.

Persze engem meg vadőr leordított, mert a Simsonról leesett a kipufogó... "zavarja az xy madár párzását"

HI!

na kelelt ez nekem most eszembe gyutt a lokalsi hangsebesseg fogalma, dugatjus geppel me nem megyunk hangsebeseg kozleb, prand cso, pitot cso, legkor adiabatikus vlatozasa ehhh flejcsuk el:- )

udv

neduddki

Az a baj a a tudomány ezen ágát annyira rühellem, hogy az már fájdalom , egy peremfeltétel felírásától is összefostam magam...

Már bocs, de egy Simson kipufogó nélkül az emberek párzását is zavarja.

Valami dokumentumfilmből rémlett ez nekem, ezek szerint nem pontosan, bár így vagy úgy, a megfelelő aerodinamika nélkül nem tud egy gép szuperszonikusan repülni...

Két lényeges dolog van, ami szükséges a szuperszonikus repüléshez:

-Stabilizátor. A különálló magassági kormány hangsebesség felett hatástalan. Ennek hiányában vált irányíthatatlanná a kritikus Mach-szám felett minden korábbi repülőgép, és ennek hiányában lépett fel akkora vibráció, amekkora akár a sárkány széteséséhez is vezethetett.

-Területszabály betartása. Ez mondjuk nem teljesen feltétel, enélkül is lehet szuperszonikus gépet építeni, csak irreálisan magas lesz az indukált légellenállás, ami irreálisan nagy hajtóműveket igényelne. Mondjuk nem hátrány szubszonikus gépeknél sem betartani, ott is jelentősen javít a gazdaságosságon.

+1-nek ide lehet írni az utánégetőt, de az nem feltétlenül szükséges.

Egyébként az általad linkelt wiki-s szócikkben szándékosan meg van borítva a kronológia is. Mert ugye ott úgy szerepel, hogy az első sorozatban gyártott szuperszonikus vadászgép a MiG-19. Ehhez képest mind első felszállásban, mind hadrendbeállításban lemaradt az F-100 mögött.

De ne hari, ettől még most sem értem mi a fene változik a "levegőben" ha átlépek egy bizonyos határt... Mi viselkedik másként? és miért? értem én hogy más szemszögből kell megtervezni így egy gépet...

De am félelmetes hogy nincs magyar oldal ami egyáltalán alap szinten foglalkozna ezzel a kéréssel...

Az áramlási viszonyok változnak meg. Olyannyira, hogy az ez eszköz légellenállása drasztikusan megnövekszik. A keletkező lökéshullám pedig elég messze van a törzstől, így a szubszonikus gépeken alkalmazott aránylag rövid vezérsíkok hatástalanná válnak.

HI!

itt keresgelj, de amiont latom Rohacs anyagpknincsennek fent raadsul osszevonas ota kutakodhacc

udv

neduddki

Így már kezd összeállni a kép, a területszabályt még nem hallottam eddig. Egyébként, ha a wiki helytelenül írja, akkor nem lenne érdemes valahogy kijavítani (egy hozzáértőnek)? Mert így mégiscsak félretájékoztat, pedig nem ez lenne a feladata...

A cikkhez visszatérve, még az jutott eszembe, hogy este a (rtl) híradóban szóba jöttek a Gripenek a stadion mizéria kapcsán, és említették, hogy 1-2 napja valamikor kaptak egy éles riasztást a gépek valami légtérsértés miatt, esetleg akkor lehetett hallani a jelenséget, gondolom "kapkodták a lábukat", lehet, hogy akkor sikerült átlépni a hangsebességet, de ez csak feltételezés.

Rátaláltam egy az angol Wikis cikkre, ott amit kihámoztam az az volt, hogy kb 4 félé tervezési módozatot használnak...

De a fontos az az, hogy a hagyományos "áramlástan" alkalmazva csak Szubszonikus gépek tervezhetők... mert ideális súrlódásmentes közeggel számolnak, ami összenyomható stb...

De arra már az 1930-as években rádöbbentek, hogy egy zuhanó gép felületén (kialakítása miatt), egyes helyeken már átlépheti a hangsebességet a kavargó levegő.... De ahogy közelítettek ehhez a határhoz, valamilyen nyomásesés keletkezik, és ezt valamilyen falnak nevezik, mert e fölött nem lehet alkalmazni az ideális áramlási képleteket stb... és összenyomhatatlan közeggel kell számolni.... ezért van az hogy a légcsavaros gépek propellereivel nem lehet már "előre" vinni a gépet, ugyanis a határ közelében hatástalan a lapátok működése... ekkor került előtérbe a sugárhajtómű.

Valaki írta, hogy hangrobbanás már nincs szuperszonikus repülés közben.... de van, méghozzá azért mert olyan gépet még nem sikerült tervezni, ami nem kavarná meg a levegőt, így folyamatosan azt a "mély" zörgő hangot adja, és még a hajtóművekből kiáramló gázokról nem is beszéltünk, ami szubszonikus sebességnél is hangsebességgel távozó gázokat produkál. Ezeket a hangokat/áramlásokat lehet optimalizálni, de nem lehet elkerülni. Többek közt ezért is mocsok drága a nagysebességű repülés, mert ezek a turbulenciák visszatartják a gépet rendesen...

A hiperszonikus repülés, meg a keletkező hő miatt akadályozott, nem lehet huzamosabb ideig ilyen sebességgel haladni mert nemes egyszerűséggel elolvad a gép , persze 2-3 Mach-ig oké, de pl 5 Mach, a felső légrétegekben is korlátozott ideig fenntartható...

Az viszont érdekes, hogy ezt az egész áramlástani problémát megoldaná ha ionizálni tudnák a levegőt, közvetlenül a gép felületén, ugyanis akkor nem lépnek fel ilyesmi problémák, sem a súrlódás, az üzemanyag fogyasztás is kb 3/4ével csökkenne... kb mintha egy kamion szélárnyékában mennél autóval

HI!

na megprobalom osszeszedni az emleeik habar nagyon regen volt...
szoval a hangsebesseg az egy hatarsebesseg ami nem lepheto at, akkor hogyhogy letezik ~340m/s-nel nagyobb sebesseg, ugy hogy a hangsebesseg nem konstans a homerseglettol fugg /meg meg mastol is de azok olegel elanyagolhatok/, azaz ahogy emelkedik a sebesseg ugy lesz egyre magasabb a homerseglet es igy lesz nekunk abban a pontban magasabb a lokalis hangsebessegunk es ffeloldottuk az ellentmondast

udv

neduddki

Am ma meg is tegnap is, itt rendetlenkedtek...

két perce pukkantottak itt is. 100%, hogy nem tartják be a magassági előírásokat. Bőven 5000m alatt voltak most is.

Egyébként megfelelő aerodinamikai kialakítással jelentősen csökkenthető a hangrobbanás kialakulásának esélye. Az utóbbi 10 évben elég komolyan kutatják a témát.

neduddki: Az, hogy a repülő test közvetlen közelében felmelegedik a levegő nem számít semmit. Max 1-2m vastag ez a légréteg, nagyobb távolságban már megint a légköri viszonyok által meghatározott helyi hangsebesség lesz a mérvadó, amit már csak a test körül áramló levegő önmagában is átlép.

HI!

es ezzel mit szeretnel mondai?

udv

neduddki

Kb azt, hogy a test felmelegedése a kritikus sebességet kb semennyire sem befolyásolja. az a 8-10m/s nem tétel.

HI!

azontama kozleg /levego/ melexik fel annyira hogy lolakisan a hangsebeseg megemelkedik ezert lehet a hangsebesseget "atlepni", amugy nem en mondtam ezt hanem BME Repiulogepk Tsz /anno/

udv

neduddki

HI!

voot idom akkor szamoltam:

°C m/s
0 331
20 335
50 340
100 348
200 365
500 415
1 000 500
1 500 584
2 000 668
3 000 836
4 000 1 005

udv

neduddki

[ Szerkesztve ]

Szép és jó, csakhogy a hangsebesség függ a nyomástól is. (Mert ugye az is befolyásolja az anyag sűrűségét.)

De ez alapján ha azt nézzük, hogy az SR-71 felülete M3,3 környékén meghaladja az 500°C-ot, akkor ott bizony műszer szerint 1369,5m/s sebességgel repülne. Ehhez képest a hitelesített rekord M3,3-nál 980,4m/s, amiből M1-re 297,1m/s adódik. [link]

HI!

Te a repulo feluileterol beszel es nem a levegorol amiben a ugye ertlemzve vna a lokasi hangsebesseg

udv

neduddki

HI!

valamint en ez alpjan nem lato kosszefuggest a nyomassal, hanem a homerseglettel:

valamit: A légnedvesség igen csekély mértékben befolyásolja a hangsebességet, de a légnyomástól nem függ wiki

udv

neduddki

Te írtad eredetileg azt, hogy a gép környezetében megnő a léghőmérséklet, emiatt növekszik a lokális hangsebesség. Ez szép és jó, csak éppen a repülő test valós sebességét (műszer szerinti sebesség, föld feletti sebesség) és a Mach számot egyáltalán nem befolyásolja. A hőmérsékletet a sebességgel összefüggésben említetted, márpedig ezt nehéz máshogy értelmezni, mint a repülő test sebessége.

A grafikon szép és jó, de az állításod nem bizonyítja. Ott a teljes környezet léghőmérséklete szerepel, nem a gép közvetlen közelében tapasztalható. 1-2m-ek nem számítanak.

HI!

lokalsis no meg ahomersegle ez kis kornyezetre is ertheo , hogy ne befojjasolna ott akeplet ott a zabra mind ezt mutaja elhiszem hogy kinai es csunay amit irok, de mit csialjak ha ezt tanitottak es ha megerted es vegiggondood akkro logikusan felepitett a rendszer
az abr ameg semmi mast nem utat int hogy a mach szam "kizarolag" /sic/ a hoerseglettol fugg, de sem a yomashoz sem a surusgez semmi koze

udv

neduddki

Az ábra egy dolgot mutat: hogyan változik a légkörben a magasság függvényében a hőmérséklet, nyomás, sűrűség és a hangsebesség. Semmi relevanciája nincs arra vonatkozóan, amit eddig írtál.

De ha igazad van, akkor miért csak 980,4m/s a valós sebessége az SR-71-nek M3,3-nál, és nem 1369,5m/s? Erre még mindig nem válaszoltál.

HI!

masoccor irom lke: az abra semmi mast ne mmutat mint a hangsebesseg a hotol fugg alloitasoddal ellentetbn "csakhogy a hangsebesség függ a nyomástól is" bof
azt is masoccor irom hogy a levegoben jon letre egy ojan allapot amikor a lokalis hangsebesseg megno /a levegonek no meg a homerseglete/
lassan itt a szeptember, megprobaok Nked keritnei vkit bentrol vkit aki leirja ezekt a dogokat

udv

neduddki

Én azt tudom hogy a hangsebesség képletében van egy szép nagy T betű, mivel áramlásból nem vagyok okos gyerek így hiszek neki , A mach szám pedig a valós sebesség/lokális hangsebesség hányadosa. Lehet valahogy normalizálják ezeket az értékeket, hogy mindenféle gép, mindenféle magasságban 1 féle arányos adatot köpjön.

HI!

a kepletben leginkabb csak az a T a valtozo, jo mutassa az abra is, a mach szamot emg szepenleirja

udv

neduddki