Már az I. világháború maga egy hiba volt. Már a 19. század végén látható volt, hogy II. Vilmossal lesznek bajok, nagyon viszketett az ujja a ravaszon.
Tisztességes béke nincs. Vannak a győztesek, akik mindenáron akarnak valamit a vesztestől, legyen az pénz, terület, nyersanyag, bármi. Ezzel a vesztes sosem fog egyetérteni. A Monarchia feldarabolásában ott a csavar, hogy épp a hangoztatott etnikai szempont nem valósult. Igazából Erdély elcsatolásában sincs semmi. Kellett a románoknak, az antant meg odaígérte nekik, ha megtámadják saját szövetségeseiket. És megtámadták. Igaz, a háború után a úgy kellett a magyar hadsereget leállítani, mielőtt Ázsiába zavarja a románokat, mert megtartani már nem tudták volna. Csak hát a béke az béke, így hiába győztük le őket, Trianonban ugyanúgy ők kapták Erdélyt hűséges antant szolgálataikért. Bár akkor az már 400 éve úgysem volt a miénk, igazából 1918-ig önálló magyar állam sem létezett 400 éve.