Ok, ismét felhívnám a figyelmet, hogy egy ország a hír kiadásának idején a túlzott klímahasználat miatt az energiaválság peremére került.
A rekciókat olvasva elkerüli szerintem pár embernél a figyelmet, hogy a CO2 lábnyom irányába a haszon nagyobb egy új gépnél, mint egy réginél. Még az újrahasznosítás részét nézve is. A régi gépekben sok esetben Freon alapú R22 gáz van, ami erősíti az üvegházhatást ha egy ilyen gép úgy meg tönkre, hogy ereszt.
Egy ma működő valamivel korszerűbb használt gépben 407C, 410A, R32 van. Ezek sem gyermekjátékok, az R32 pl gyúlékony, ezzel lehet megvásárni a legújabb gépeket. De ha elszivárog is kissebb kárt okoz, mint a régi R22.
A régi gépek SCOP értéke (fűtési hatásfok jellemző) alacsony, míg egy mai géphez igényelhetsz a fűtési szezonra kedvezményes villanyórát, amivel olcsóbban csinálsz meleget mint a gáz.
Van hűtési hatásfok jellemző is, ezen is elvéreznek a régi gépek.
Görögben kell a klíma minden apartmanba, de a tulaj ezek takarítására sem költ.
Nem fog magától újat venni, csak a CO2 lábnyom miatt.
Voltam olyan helyen, tizenpár éve ahol még dízelboyler volt. Olajkályha elven csinált melegvizet.

Mennyivel jobb a szénerőműves áram az olajkályhánál?

A szénerőmű nem az elit negyedben okádja a füstöt.

Pontosan!
Ezzel ki is veséztük az elektromos autókat is.

Ez a kérdés hogy kerül kapcsolatba a klímák miatt öszeomlani készülő görög energiapiaccal?

Viszont, az is helyben szennyez.

Kötekszünk, igen??
Gyűjtöm a hsz-t, hogy Isten legyek, azért nem tettem OFF-ba...

[ Szerkesztve ]

"...az árammal viszont olyan 300-400%-os hatásfokkal lehet fűteni...

Feltaláltad az örökmozgót.
Azt azért remélem, nem műszaki végzettséged van.

nem az örökmozgót találta fel, hanem a hőszivattyút.

Senki sem érthet mindenhez. Te ehhez nagyon nem értesz.
Erről ad tanúbizonyságot a "...az árammal viszont olyan 300-400%-os hatásfokkal lehet fűteni..". kijelentésed. A hőszivattyú más kategória, de az is 100% alatti hatásfokú.
Fejezd be a témát. Csak bohócot csinálsz magadból.
Ha nem tetszik nyugodtan kérj moderációt!

Az elektromos KW versus hőtermelési KW.
A SEER, és a SCOP érték amit visszább linkeltem, az mutatja meg, hogy 1KW befektetett elektromos energiából hány KW hűtési/fűtési energi jön ki.

Ettől függetlenül az elektromos áram előállításába és az abból keletkező hőenergia hatásfoka alacsonyabb 100%-nál.
Ha nem így lenne, akkor végtelenített körfolyamatot lehetne csinálni. A hőből elektromos energiát gyártani, amiből a befektetett elektromos áramnál több hőt produkálni, végtelen számú folyamat ismétléssel.

A hőtermelés a legjobb esetben is 99,99% hatásfokú, mivel a hőtermelés mellékterméke hő, ami a vezetékekben keletkezik. A hőből elektromos áramot készíteni legfeljebb 60% hatásfokkal lehet. Ez esetben az összes trükköt be kell vetni az energia maximális visszanyerésére. hétvége van, legyen 70% a hatásfok.

gyengébbek kedvéért:
a hőszivattyú nem arról szól, hogy a belevezetett árammal fűtesz, hanem arról, hogy a belevezetett árammal rábeszéled az entrópiát, hogy a szokásos iránnyal szembe mozogjon.

ezért meg lehet csinálni, hogy beleviszel 100W teljesítményt a hőszivattyúba, amivel rábeszélsz 300J energiát, hogy menjen be a falon.

De nem a hőszivattyúról beszélgettünk. Ne terelj!

Idézet tőled. Ha már elfelejtetted, akkor segítek, van ez így.
"... ha az ember hozzáteszi, hogy az árammal viszont olyan 300-400%-os hatásfokkal lehet fűteni.."

Hatalmas baromságot írtál.

gyengébbek kedvéért: nem tőlem idéztél, hanem dabadabtól.
lásd #232.

OK
Ez akkor is terelés.
Hőszivattyúval sem lehet a hatásfokot 100% fölé emelni.
Ha bizonyítod hogy lehet, garantált a következő öt év összevont fizikai Nobel díja.

Az első hűtőszekrényünk abszorpciós volt. Teljesen csöndes, de nem túl jó hatásfokú hűtőszekrény. Sokáig maradt üzemképes, ami némileg kompenzálta a hatásfok problémát.

A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke. Ez sohasem éri el a 100%-t. És fölé nem emelkedhet.
Csak ez az egy hatásfok meghatározás tekinthető megalapozottnak.

Ha ülsz egy autóban. amely egyenletes sebességgel halad és megnyomod a gázt a gyorsításhoz. Akkor nem a gázpedálba fektetett energiát vagy munkát kell összehasonlítani a jármű gyorsítására felhasznált energiával vagy munkával. A művelethez elhasznált üzemanyag mennyiség energia tartalma a hatásfok számítás alapja.

Az elektromos áram energiájának hőenergiává alakítása nagyon magas hatásfokú folyamat, de még ekkor sem érhető a 100%. Veszteségnek tekintjük a elektromágneses energiára és az esetleges mechanikai mozgásra fordított energia részt.

Fizikus vagyok.
Viszont 6 komment megírásának idejéből megnézhetnéd, hogyan definiálták az SOC-t hőszívattyűkra. Igenis lehet >100%.

Megnéztem.
De ez esetben a hő szállításába fektetünk munkát.és nem melegítésbe.
Mivel informatikai fórumon vagyunk kiválóan érthető példa a processzor hűtés.
Egy nagyon kis teljesítményű ventilátorral viszonylag nagy hőmennyiséget tudunk elszállítani.
Például 5 watt befektetés árán 120 wattnyi meleget tolhatunk ki a gépből. Teljes félreértés, ha valaki azt gondolná, hogy 24 szeres a ventilátor hatásfoka. A ventilátor légszállítást végez, ehhez értelmezhető a hatásfok.
A ventilátor hatásfoka továbbra is 100% alatt marad. A súrlódási ellenállás, a vezetékben/tekercsben keletkező hő és a lapátokon keletkező nem kívánatos légmozgások, ... csökkentik a hatásfokot.

Megtévesztő, hogy hatásfoknak hívják, de ennyi. Más fogalom. Definíció szerint ez >1, míg a "hagyományos" hatásfok meg <=1.