Jól előadod a korlátoltságot. Hangzatos.
Az ember előtt olyan lehetőségek állnak, amik izgalmasabbak még a mikulás szánjánál is, de a gyerek nem fogná fel őket. A mikulás csodája elég közel áll a valósághoz, még ha a mikulás nem is létezik fizikailag. (Egyébként sok minden nem létezik fizikailag, pl. az adott szó stb.)
Egyébként figyelemre méltó, ha egy kitalált történet túléli az évszázadokat. Ekkor illik megérteni.
A tudomány sosem a miért kérdésre ad választ. 
A többi adja magát.
A leglogikusabb dolog amit olvastam, hogy nem zárható ki a teremtés elmélet (nem abban a formában amit az egyház propagál), így annyit mondok, hogy amíg be nem bizonyítják, hogy nincs, addig nem zárható ki a létezése.
Tulajdon képpen a hologram univerzum pont egy bizonyítása SZVSZ hiszen valakinek el kellett készíteni a holohrammot nem? 
Különben lényegtelen kérdés ebben a formában egyenlőre.
+1
Einstein, Bohr és talán mások is arra jutottak, hogy az anyagnak tudati alapja lehet. Innentől a fizika nem szólhat a valóság teljességéről. Arról szól, hogy élettelen anyagi rendszerekben az energiafluktuáció hogyan szűrődik ét az anyagi rendszerek szimmetriáin. Ez adja a fizikai törvények alakját és ezért nem sikerült a szimmetriánál alapvetőbbet találnia a kvantumelméleteknek.
Te miről beszélsz? Tanulj meg értelmezni rövid szövegeket, aztán írj. Köszi.
Nem kell arra a válaszod hogy lássam ki vagy. Egyre kevesebb az értelmes ezen a helyen is, szomorú.
te ilyen dumákkal tudták csajokat felszedni?
nem csak tarisznyás bölcsészeket? 
Tulajdon képpen a hologram univerzum pont egy bizonyítása SZVSZ hiszen valakinek el kellett készíteni a holohrammot nem?
Ugh. Nem.
A hologrammosdi csak annyit mond, hogy a valahány dimenziós izé matematikailag equivalens módon leírható egy valahány-plusz-egy dimenziós térbeli felületen is felületen is.
Mivel a két leírás equivalens, ténynek (de akár: véglegesnek) venni bármelyiket is és hologram-univerzumról beszélni/ezzel érvelni - nos, nem igazán tudományos dolog.
...nem zárható ki a létezése.
Viszont semmi sem indokolja a feltételezését.
#103 bkercso: Einstein, Bohr és talán mások is arra jutottak...
Nem jutottak arra: nem komolyabban, mint én néhány sör után.
Efféle filozofálgatásai lényegében mindenkinek vannak, de ezek nem képezik részét a tudománynak, akkor se, ha keresztény filozófusok szeretik ezeket minél jobban kiaknázni (a tudományos rész félrekezelése/nem ismerete mellett).
A kereszténység (meg a többi vallás) akkor működik legjobban, ha ezeket a tudomány környéki f@szkodásokat szimplán kihagyják a dologból.
"A mikulás csodája elég közel áll a valósághoz, még ha a mikulás nem is létezik fizikailag."
Értem.
És nem akarom elvenni tőled ezt a csodát. Amúgy sem tudnám. Fizikailag nem létezik. 
Azért a sok nem létező dologban való hit, egy olyan virtuális világot teremt, amiben könnyű elszakadni a valóságtól.
Attól, hogy valaminek évezredes hagyománya van még nem feltétlen jó.
A kannibalizmus is tartós hagyományokra épülhetett. Mára civilizáltabbá és keresztényebbeké váltunk. Csak virtuálisan zabáljuk fel egymást.
PS:
Kezdek rájönni, a toleranciám magasabb, mint néhány itt ítélkezőnek. Kevésbé vagyok kannibál.
Van aki már utasítgat is, hogy kik mit csináljanak és mit ne csináljanak.
Ha a Mikulás csodája generálja ezt az arroganciát, akkor nincs okom toleránsnak lenni ez ügyben.
Szerk.
Offba tettem.
[ Szerkesztve ]
Mert meg kell haladni. Mert a kommunikáció 98%-át elvszik a marhaságokkal. azért.
Igazad van, éjfélkor tényleg csak hülyeségek tudok írni, a szimuláció elmélettel keverem, ott ugye valakinek létre kellett hozni a szimulációt és a szimulacioban lévőknek tulajdonképpen így tűnhet, hogy ....
Az hogy mi miért Történik nem megmagyarázható ezen a szinten vagyis akkor megkérdőjelezhető mi szükség van az univerzumra? Ezért nem lehet kizárni semmit sem addig míg 100% nem vagyunk benne biztosak, hogy nem úgy van.
Ez nem azt jelenti, hogy léteznie kell, hanem azt hogy nem tudjuk, és lehet sosem fogjuk megtudni.
Nekem tök mindegy, ha van ha nincs, a lényeg akkor derülne ki ha bebizonyítani lehetne bármelyik állítást.
[ Szerkesztve ]
Egy bölcsészt szedtem fel, de nem kifejezetten ez volt a téma. Azóta nem jött szóba csaj - ez van. 
De nem baj, ha nem érdekel a fizika. Elég, ha engem érdekel.
ne aggódj, a fizika érdekel. az ilyen ordas nagy kamu linkelések nem.
Persze, hogy nem tudomány. De nem részeg filózás volt a részükről. A fizika két nagy területének alapítói erre a személyes nézetre jutottak.
Egyébként az AdS holografikus, de a mi univerzumunk dS geometriájú, amiről még nem sikerült belátni, hogy holografikus-e vagy sem. Mindenesetre kísérletileg is bizonyított, hogy a téridő nemlokális, ezért is lenne érdekes, hogy vajon holografikus-e.
A kereszténység (meg a többi vallás) akkor működik legjobban, ha ezeket a tudomány környéki f@szkodásokat szimplán kihagyják a dologból.
A vallásos tanításhoz szerintem szimplán nincs köze a tudománynak; diszjunktak. A szembeállítás épp olyan nevetséges, mint az összekeverés.
[ Szerkesztve ]
Az hogy mi miért Történik
Ezt a kérdést csak mi, emberek tudjuk feltenni és mintha ezen kívül nem is létezne. Nem férünk hozzá közelebb a valóságot kutatva. 
Azért merülhet fel, mert mi célt tudunk adni a cselekedeteinknek. Az élővilág többi részét viszont bajos a "miért?" mentén vizsgálni. Egy szorosan csatolt rendszer, kölcsönhatásokkal.
A fizikai világ is egy szorosan csatolt ok-okozati rendszer, amiben mégis nyitott a jövő, de ennél többet nem látok benne.
Ha meg vannak nálunk intelligensebb lények, valószínűleg annyit érthetnénk meg a gondolataikból, mint egy csimpánz a mieinkből.
Azt is mondják, hogy az Univerzum keletkezéséhez azért nem férünk közelebb, mert feltehetően nem képezhető le lineáris ok-okozati lánccal, ahogyan mi gondolkodunk. (A Big Bang utántól tudjuk, mi hogyan történt.)
Elgondolkodtató az is, hogy a Big Bang előtt minden bizonnyal nem volt a fizikai Univerzumban másolható állapot, vagyis nem volt "objektív". (Meg persze megfigyelők sem voltak benne. )
[ Szerkesztve ]
Életmódot kell váltanunk és ez nem jövő karácsonyra fog megváltozni, hanem kb. olyan 70-100 év múlva. Ki kell építeni az elektromos töltőknek a hálózatot illetve, ha lesznek alternatív üzemanyaggal hajtott járművek, pl. hidrogén, akkor azt is ki kéne építeni. Fejleszteni kell a szélerőművek és napelemek hatékonyságát, az energiatárolást és olyan fúziós erőműveket kell építenünk, mint amilyen az ITER lesz, reményeink szerint. Ezenfelül fokozni kell erősen az újrahasznosítási ipart és a szemétkérdést is meg kéne oldani. Szóval rövidtávon biztos nem lesz könnyű, de szerintem, ha hosszabb távba (pl. nem a mi életünkbe történik) gondolkozunk, akkor jobban kitárulnak a lehetőségeink.
Hát majd kiderül mit hoz a jövő. Reméljük a legjobbakat.
Probléma kipipálva.
Ja, nem. Ennél sokkal sokrétűbb és mélyebb problémáink vannak.
A hidrogén előállítása nem túl környezetbarát vagy túl sok energiabefektetést igényel.
Szállítani nem nagyon lehet, mert robbanás veszélyes, de legalább csak nagyon magas nyomáson lehet csak tárolni. Még így is folyamatosan csökken a mennyisége a tartályban, használat nélkül is. Lelép a tartály falán keresztül a hidrogén. Az autókban több kis méretű tartályban tárolják. Alacsonyabb a robbanásveszély mértéke és az esetleges kár. Illetve a kisebb felületen, kevesebb hidrogén tud lelépni.
Robbanó motorban amúgy sem érhető el a nulla emisszió kibocsájtás, mivel valamennyi olaj mindig bekerül az égéstérbe.
A fúziós erőmű nagyon jó gondolat.
Kettő aprósággal azért még baj van. Ez az a fejlesztés, folyamatosan képes tartani a még a fejlesztésére fordítandó évek számát. A fontosabb az, hogy senki sem képes pontosan meghatározni az önfenntartó működéshez szükséges méretnagyságot. A Napban a nyomás és hőmérséklet adott valamint elképzelhetetlen mennyiségű üzemanyag van felhalmozva. Mégsem robban fel a Nap. Nagyon jó önszabályzó a folyamat.
Ezért is írtam, hogy 70-100 év, tehát az én életemben már biztos nem következik be ez. Elektromos autót nyomatnak jobban, hidrogénesből meg 1-1 feltűnik néha, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy ne lenne egy vagy több töltőállomás és ilyen autó az utakon. Az se kizárt, hogy benzinkút is lesz még.
Az ITER-ből majd 2030-35 fele lesz valami, talán. De legalább vannak tervek, ez is több, mint a semmi.
