AZért az 1m-es falaknak csak van valami hőkapacitása.

"A számok nyilván hülyeségek" - Nagyon nem túlzás.
"hogy a padlónál kb. semmi hőszigetelés nincs" - Gondolom, nem olvastad végig a kommentem.. Szigetelés, aljzatbeton (szerelőbeton) hőtükör/lépésálló szigetelés - ahol éppen van padlófűtés, ott az, majd a záróréteg beton. 6.970,-ft a gáz átalányom havonta. Tűzhely villany, a HMV meg az év nagy részében javában a tetőre rakott elemekkel termelődik. A kazánom a teleken naponta 2x kapcsol be, felfűt és ennyi.

" ez egyáltalán nem a vályog jó hőszigetelő voltálról szól (mert a vályog nem az)"
-1m vastagon pedig elhiheted, hogy működik.

[ Szerkesztve ]

...Ez azt is előrevetíti, hogy télen is ilyen jó a hőszigetelése....

Nem vetít elő semmi effélét, sajnos. Nyáron a nagy hőtehetetlenség és a vályog (a példaként felhozott esetben: vert föld, ami NEM vályog) vízháztartásának közös eredménye egy elfogadható hőmérséklet, ami leginkább a napi középpel áll szoros kapcsolatban.
Télen a napi közép alapból jobban eltér a komfortzónától. És télen ha nincs bent nyílt tűzterű fűtés, akkor a fal nedvesedik.

...ha olyan helyen van, ahol alacsonyan van a talajvíz, akkor felázik. Ezt utólagosan is lehet korrigálni...

A megfelelő alap hiányát alapvetően nem lehet korrigálni. Szigetelőlemezekkel sem. Nem véletlen, hogy alap nélküli vert földfalakkal leginkább skanzenben találkozni ma már.

"A megfelelő alap hiányát alapvetően nem lehet korrigálni. Szigetelőlemezekkel sem"
-Azért remélem, hogy átment, hogy ezt nem arra értettem, hogy azon javít, hogy van alap, vagy nincs, hanem a vízszigetelésen, felázáson. Gondolom, hogy átment, csak kötözködni jobb..

Van, de azért az egy idő után elfogy.

A vályog/föld halála a víz. Mindegy, hogy föntebb tud-e terjedni, vagy bezárod alulra.

Vizesedésre hajlamos területen az egyetlen, ami a vályogot 'életben' tudja tartani az egy olyan alap, ami nem veszíti el a szilárdságát víz hatására. Ha ez van, akkor lehet utólagos (víz)szigetelésről beszélni. Ha nincs, akkor utólagos vízszigetelés az a döglött ló s*ggébe a szívószál.

Vagy törvényileg szabályozni kellene, hogy a régi gépek amelyek On/Off rendszerűek, már ne lehessenek javíthatóak, hanem korszerűbb inverteres gépre kelljen váltani. Mint ahogy a kazánoknál is van jó ideje.
Sok esetben ha most elromlik, akkor kap egy új kompresszort, R22 helyett korszerűbb gázzal, de ugyanúgy On/Off rendszerű marad.
Ez energiafogyasztás, és hatásfok tekintetében is elmarad egy mai inverteres géptől.
[link]
A régi gépek kb E F G osztályba esnek, ma már gazdaságtalan az üzemeltetésük, és indokolatlanul fűtik a közterületet. Egy mai korszerűbb gép már jellemzően annyira szabályozza vissza magát, hogy elő tudja állítani a kívánt komfortot. Ez egy terület hőntartásánál sokkal gazdaságosabb, és emellett tartósabb komfortérzetet ad, mint a régi készülékek esetén.

A legtöbb családnak, akinek ilyen van, az egyetlen még megfizethető megoldás, ha kilemezelik, mert így legalább a falak nem vizesednek. Csináltunk jónéhány helyen épületgépészeti melót, ahol ezt alkalmazták, előtte másfél méterig vizesek voltak a falak, a nyár végére semmi. És nem is jöt vissza. Szóval, akiknek ilyen van, azoknak ez az egyetlen megoldás, mivel nincs 50 millájuk egy dózer+új ház kombóra, hanem sokszor azt a másfél millás vályogházat is hitelből veszik meg... Ha valaki hétvégi háznak vesz ilyet vidéken - mert olcsó, az mindenképpen kora tavasszal nézze meg és ha szárazak a falak, akkor ok. Sajnos a pénz hiánya sok embert kompromisszumokra kényszerít, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egy ilyen ház jó. Van egy másik családi házam is egy másik településen, két éve vettem. Az első az lesz, hogy rakni kell rá legalább 10 cm-es szigetelést, mert a hőszigetelése konvergál a nullához. 1970-ben épült. Tégla. És még csak nem is a szar B30-ból..

Magyarul; szeméttermelés.
Bocs.

Magyarul; szeméttermelés.

Másrészről a további üzemeltetése szintén szeméttermelés.

Így van.
Pont mint átülni egy Ladából, egy mai korszerű Mazdába.
Alacsonyabb károsanyagkibocsájtás, alacsonyabb üzemeltetési költségek, nagyobb komfort, naagyobb bekerülési költség.
A régi Ladát pedig vagy leadod a bontóba-> szemetet termelsz, vagy pedig valakinek eladod, aki záros időn belül leadja a bontóba-> szemetet termeltél, de kerestél rajta.
Vagy van még amikor nem ülsz át, de a Mazda árát elköltöd a koros jármű életbentartására, üzemeltetésére.

"a Mazda árát elköltöd a koros jármű életbentartására, üzemeltetésére."
Ahhoz az új Mazdához egy biszbasz többe kerül, mint a Ladán egy komplett motorgenerál, amit ráadásul a szomszéd Béla is meg tud csinálni, míg a Mazdán bármilyen hozzányúláshoz horror rezsióradíjú márkaszervíz kell.

[ Szerkesztve ]

+ egy fél raklap új műanyag biszbasz is.

Tehát műa. biszbaszok szor kettő.

[ Szerkesztve ]

Nyilván elkerülhetetlen a szeméttermelés. Az a kérdés, hogy megéri a cserét megcsinálni vagy kitolható a csere egy javítással.
Ha csak 15%-al csökkenne a fogyasztás és a következő öt évben még életben tartható a rendszer évi 5% költségnövekedésre elosztott felújítási költséggel, akkor semmi sem indokolja a teljes cserét. Majd öt év múlva, amikor már végképp nem éri meg a további javítás.

A 30 éves Lada esetében nincs már olyan sebesség, aminél még biztonságosnak tekinthető a jármű.
A fogyasztása feléből elvan egy modern 3 hengeres 1-1,2 literes motor. Minimum 20 lóerő többlettel és jelentősen nagyobb Nm értékkel.
Nem kérdés, cserélni kell.
Egy olyan autót, amiben már minden fontosabb biztonsági megoldás be van építve, nem fogyaszt jelentősen többet, mint egy mai hasonló autó, nem kell cserélni.

Nagyvárosban SUV-t használni, korától függetlenül környezetszennyezés.
Nehezebb vele parkolni, mint egy kisebb autóval és több helyet foglal az úton. Nehezebb, több üzemanyagot igényel a mozgatása. Nem terepjáró, szóval nem kell nagy reményeket fűzni a terepképességeihez.
Télen azért az 1-2 napi előnyért, amikor a havas jégen jobban tud gyorsulni és kanyarodni nem éri meg tartani. De fékezni már nem tud jobban, a nagyobb t9mege miatt.

Így van, cserébe folytathatod nyugodtan a környezetkárosítást, és az erőforráspazarlást amikor tankolsz...

"Ha csak 15%-al csökkenne a fogyasztás és a következő öt évben még életben tartható a rendszer évi 5% költségnövekedésre elosztott felújítási költséggel, akkor semmi sem indokolja a teljes cserét"

Ez is igaz, de sok esetben az új eszköz energiahatékonysága többet "termel" mint a régi eszköz felújításával járó pillanatnyi spórolás.
Itt a nyitóban az hangzott el, hogy baj van, összeomlott a görög energiarendszer a hősèg okozta nagyfokú klímahasználat miatt.
Ott, azon az éghajlaton van klímahasználat. Főleg a túristák által látogatott részen. Akik apartmanokat adnak ki, azokat sok esetben a bevétel érdekli, nem a környezettudatosság. Addig fogják használni az öreg klímákat amíg azokat csak lehet használni, mert profitmaximalizálás van. Ezek jelentősebben emelik meg a települések hőmérsékletét, ezért többet kell őket járatni.... Ez egy idő után öngerjesztő folyamat lesz.

A visszább feszegetett kérdés jó. Megjavítjuk a règit, és direktben teszünk utána a globális felmelegedésért, vagy veszünk újat, és kevesebbet melegítünk a környezetünkön, de a régi géppel (aminek nagy része újrahasznosítható) "szemetet" termelünk.

Ezt úgy írod, mintha egy az egyben lenne választható opció egyik, vagy másik. Nálunk, a 300 ezres átlagfizuhoz ugyanannyiba kerül a Mazda, mint Németországban a másfél millás átlagfizuhoz. Másfélből telik ökora. 300 -ból csak közlekedésre.

[ Szerkesztve ]

Nagyon jó tud lenni a vályog is, magam is abban élek. A nagyvárosi betondzsungelből kimenekülve tudatosan direkt vályogházat akartam vásárolni de nagyon-nagyon meg kell nézni mibe ugrik bele az ember mert rendesen be lehet vele szaladni tátott szájjal abba a bizonyos erdőbe.
"Egy tömés/vályog házban, ha kint 35-40 fok van, bent akkor is csak ~max 20, vagy kevesebb, ha van redőny. Klíma nélkül. Ez azt is előrevetíti, hogy télen is ilyen jó a hőszigetelése."
Nálam 60cm-es falak vannak de ugyanúgy átmelegszik mint a tégla legfeljebb valamivel lassabban. A vályogtégla amúgy kifejezetten pocsék hőszigetelő de rohadt vastag falakat raktak belőle így mégis jól tartja a hőt (tömegkályha effektus). Egyenesen következik, hogy két heti igazi dögvész kánikulát követően kemencévé változik a ház. Erről nekem valahogy senki sem regélt amikor a vályogházak előnyeit ecsetelte. Éjjel ventilátorral kipörgetem a meleget reggel fél kilenckor bezárkózok leeresztem a redőnyöket és délután négykor már menekülök kifelé a házból olyan rohadt meleg van bent. És amilyen nyarak vannak újabban ez csak rosszabb lesz. Cserébe télen is elég jól megtartja a hőt. Vályognak van előnye is, hátránya is. Én egyáltalán nem bántam meg, hogy nem kádárkockát vásároltam anno pedig itt a környéken minden második ház az.