Ha élne még a feleségem, biztos rávenném, hogy ezt az írást olvassa el, és rittyentsen valamit, amiben ilyen fűszerek vannak.
A konyhámban csak alapfűszerek vannak, nem cifrázom a főzést.
Jó kis írás, éhes lettem tőle.
Ha élne még a feleségem, biztos rávenném, hogy ezt az írást olvassa el, és rittyentsen valamit, amiben ilyen fűszerek vannak.
A konyhámban csak alapfűszerek vannak, nem cifrázom a főzést.
Jó kis írás, éhes lettem tőle.
Jó kis írás.
Mondjuk fontos megjegyezni, mert csak megemlítetted, hogy a magyar ízlésben valahol Mátyás király után bekövetkezett egy váltás, amikor a legtöbb ételünk a paprikás csípős irányba mozdult el, és kis túlzással egyformák lettek.
A borókabogyót kiegészíteném annyival, hogy a vadpörköltek faggyús ízét teljesen elveszi, többnyire ezért vadasokhoz használják,íze annyira nem erőteljes.
[ Szerkesztve ]
Ennek minimum tegnap kellett volna megjelennie, hogy a vasárnapi ebédhez be lehessen vásárolni a hozzávalókat.
"Jó kis írás, éhes lettem tőle."
Az a jó! Az volt a cél!
(#2) daninet: Az a váltás jóval később következett be. Az 1600-as években valamikor. Európa-szerte akkor kezdték használni az amerikai jövevényeket.
Amúgy meg örülök, hogy tetszett!
(#3) Tutu7030: Így legalább legy 1 heted fűszert vásárolni!
Azért a török hódoltság alatt is volt változás bőven, például a disznó hús széles körű elterjedése
Nagyon jó írás, Köszönöm!
Cserébe én is közre adom az egyik kedvencem:
Tárkonyos, tejfölös krumplileves
Körülbelül 30 dkg darált húst egy kevés vajon megpirítok annyira, hogy egy kis színt kapjon. Majd lereszelek 3 sárgarépát bele, és azt is megdínsztelem kicsit, kevés sóval, és egy pici kakukkfűvel ízesítem. Ha kész, felengedem vízzel, és beleteszem a kockára vágott krumplit. amikor felfő, teszek bele szárított tárkonyt. Ezzel nem spórolok, finom íze van, csak nem szabad túlzásba vinni(egy jó teáskanálnyi azért belemegy). amikor a krumpi megpuhul, egy doboz tejfölt összekeverek egy kanál liszttel, kis vízzel és belekeverem a levesbe. Még pár percig fő, és kész is.
A barátnőm imádja...
[ Szerkesztve ]
Igen, mert a törökök azt nem zabálták fel!
(#6) kisi: Köszönöm a receptet! Jól hangzik! Gyanítom, hogy ki fogom próbálni!
[ Szerkesztve ]
Hopp, éreztem, hogy valami hiányzik. A sáfrány!
A sáfrány inkább a középkorban volt népszerű Magyarországon. A fűszerként használt változat inkább a mediterrán térségben őshonos, de az is igaz, hogy más változatok a Kárpát-medencében is.
Mivel volt szerencsém napokkal ezelőtt olvasni, illetve korrektül túrázni a cikket, én már tegnapelőtt össze-vissza tárkonyoztam a zöldségkrémlevest. Nagyon fincsi lett, ha valakit érdekel a receptje (egyszerű, kezdőknek való), szívesen leírom.
Geri Bátyó, gratula!
A tárkonyt, borókát rendszeresen használjuk.
Ezúton is köszönöm a korrektor korrekt korrektúrázását!
A recept jöhet! Mindenki jól jár vele.
(#11) Tutu7030: Ezt örömmel hallom!
Szerencsére Apám sok fűszert használ, mivel erdésznek tanult és abban az időben főzni is megtanították őket. Csupa ilyen fűszerrel, amit erdőn-mezőn szedhettek.
[ Szerkesztve ]
A sáfrány egy nagyon drága fűszer mai napig, nincs is esélye elterjedni. Régen is csak a gazdagok ették. Amiket boltokban lehet kapni az többnyire sáfrányos sziklice (1-2% sáfrány tartalommal).
3500-4000ft/g az ára
...hozzátéve azt, hogy legtöbbjük gyógynövény.
A "magyaros" hagymalesütés, szárított pirospaprika (izgató, élénkítő hatású), só, szárított bors (izgató, élénkítő hatású) alap erős gasztronómiai hanyatlás a friss ízekkel teli hagyományos konyhakultúra után.
Fűben, fában orvosság. Ami napi szinten a tányérunkra is kerülhet.
Bizony! Említettem is a cikkben, hogy gyógynövények, de most nem az volt a fő csapásirány.
Amúgy a legtöbb az árvacsalánfélék családjába tartozik. Talán ezért jellemző, hogy gyógyhatásúak.
(#13) daninet: Nem is nagyon használok sáfrányt!
Ráadásul a "nagyobb" mennyiségű sáfrány nem csak a pénztárcánkra van rossz hatással, hanem az egészségünkre is. Nem véletlenül adják meg a receptekben szálanként a mennyiséget.
Remek cikk... sajnos a "magyar konyhának" csúfolt "Kádár-konyha" azokat a konyhaművészeti tradíciókat is taccsra vágta, amelyek 100-150 éve még működtek.
A Kádár-konyha korszakának jellemző találmánya a hortobácsi húsos palacsinta nevű junk-food, az előző napi húsmaradványok újrahasznosítására.
Korianderrel csak ovatosan, a korriander maggal semmi baj nincs, de genetikailag kodolt, ki milyen izunek erzi a levelet.
En pl. szappanos, mosogatoszeresnek, es kinek van kedve mosogatoszeres kajat enni???
Jó magyarosan ráúszunk a politikára is még az első húsz hsz-en belül, aztán határozottabban, napi aktualitásokkal.
Nyugi csak viccelek. Ilyenek vagyunk "mink".
Peace: Eastman
[ Szerkesztve ]
Igazából elég sokmindent megeszünk, ami nagyobb mennyiségben, vagy nem megfelelően elkészítve mérgező. Az is "megérne egy misét", hogy ez miért lehet.
(#17) Alchemist: Nem kell idekeverni Kádárt. Már jóval korábban elkezdődött a folyamat.
A maradékok felhasználása meg szerintem kifejezetten hasznos. Kár lenne kidobni a kaját, ha valami jót is csinálhatunk belőle. Például a maradék sültcsirkéből egy jó cézár-salátát.
(#18) tildy: Ez nekem új, de mindenképpen hasznos infó! Köszönöm!
Szerencsére nekem nincs bajom vele.