Akinek nincs baja vele, az altalaban kisse citromosnak erzi az izet, de amugy tenyleg nagyon megoszto noveny. [link]
En, mikor eloszor ettem, azt hittem rosszul volt elmosva a doboz, amibe adtak. De nem.Rettenetesen rossz ize van szamomra, nem az orrom, az izlelesem szurta ki.
Jó cikk lett, gratula!
Nekem ezek közül a koriander a kedvencem. Csirkemell grillezéshez szoktam használni:
- 1 nagyobb pohár joghurt
- 2-3 kávéskanál koriandermag (jobb a frissen őrölt)
- 1 gerezd fokhagym áttörve, átnyomva
- pici só
Ezeket összekeverve 1 órán át kell pácolni hűtőben. Utána mehet is a grillre. A maradék pácban meg szoktam forgatni egy kis zöldséget. Cukkinit, gombát, stb..
Köszönöm a linkeket! Jól el is olvastam. 
Nem gondoltam volna, hogy ilyesminek genetikai oka is lehet. 
Ez nagyon érdekes. Mindig mondtam, hogy az ízlésről nem lehet vitatkozni és nem lehet meggyőzni senkit, hogy amit nem szeret, az márpedig jó, de ez teljesen megdöbbentő. Ezután kíváncsi vagyok, hogy ez más fűszereknél is előfordulhat-e.
(#22) r0by: Köszönöm!
És persze a receptet is! Jól hangzik!
[ Szerkesztve ]
+1 szavazat a tarkonyra es a csomborra. Tarkonyos levesek, szoszok es a miccs megunhatatlan 
.
szerk: en erdelybol hoztam szaritott csombort, elfogyott, vettem borsikafuvet valamelyik aruhazban. Nem mondanam hogy tul igenyes vagyok, de nagyon-nagyon nem ugyanolyanok voltak, se illatra, se izre.
[ Szerkesztve ]
Sok függ attól, hogy hol terem az adott növény. Az sem mindegy, hogy házilag szárított, vagy bolti fűszert használsz. A boltinak sosem lesz olyan íze, főleg ha őrölt. Az a legrosszabb!
Volt egy kis upgrade!
Egyrészt belevettem tildy infóját a korianderről, másrészt kibővítettem az olvasói receptekkel, ahol egyelőre kisi levese és r0by grillezett csirkéje szerepel.
Köszönöm mindenkinek! 
Ezért kell otthon termeszteni.
Ahogy én is teszem így nem kell kifizetem és gyönyörű színe lessz a levesemnek tőle.
Nagyon jó írás!
Nekem szerencsére egyik sem ismeretlen, a borokabogyó és a mustár kivételével mindegyiket nevelem itthon a teraszon cserépben és nincs is jobb, mint letépni egy adagot az ételhez és frissen egész más ízhatásuk van, mint szárítva. A kakukkfű zseniális, ahányszor meglocsolom, végighúzom rajta az ujjaimat, hogy szagolgathassam. De a rozmaring is egészen elképesztő dolgokat művel a sültekkel.
Az meg igaz, hogy az "újmagyar fűszerekkel" is kompatibilisek. Én a pörköltbe, lecsóba, gulyásba is beledolgozom őket módjával és még sosem volt rá panasz.
Márciusi fotók:
Bár nem ennyire ősi magyar, de a levendula is jól felhasználható a konyhában. Egy dolog, hogy a levendulás-mentás fagyi a kedvencem, de süteményeknél is beválik. Idén először már levendulát is nevelek a teraszon, következő hónap végére már virágot is hajt. Eddig csak étteremben ettem vele ízesített süteményeket, most végre ki is próbálom. Persze hagyom virágozni, majd ha már lejár az ideje, akkor fogom leszárítani és bedobozolom a többi fűszer közé.
Emellett mindenképpen érdemes még mentát és bazsalikomot is nevelni. Nekem utóbbi a kedvencem a valamennyi fűszer közül.
[ Szerkesztve ]
Mi bajod van vele ízletes étel.
Azért mert "maradékból" készül még akkor is izgalmas és változatos étel.
A kakukkfű zseniális, ahányszor meglocsolom, végighúzom rajta az ujjaimat, hogy szagolgathassam.
Én a citromfűvel vagyok így imádom az illatát.
Köszönöm!
Nekem nagy szívfájdalom, hogy semmi sem marad meg az erkélyen. Panelház, legfelső szint. Hiába nagy az erkély és férne el sok cserép, vagy virágláda, minden kiég.
A levendula tűri a szárazságot, a nehezebb viszonyokat. De pl. építhetsz ejtős-csepegtetős rendszert egy fejreállitott 10-20 literes kannából + perforált (kiszúrkált) slagokból, az majd adagolja napközben a vizet nekik. Nyilván árnyékkedvelő és érzékenyebb növényekkel nehezebb ott, de ha életet szeretnél az erkélyedre, az aloe vera bírja a kiképzést, én havonta egyszer locsolom és gyönyörű.
[ Szerkesztve ]
Érdekes, mexikói kajában ha kevés a koriander még izlik is, de phoben úgy éreztem mintha belacsavarták volna a mosogatószivacsot
[ Szerkesztve ]
nagyon jó kis írás. én is lelkesen nevelgetem itthon a fűszernövényeket, már el sem tudnám képzelni, hogy pl. bazsalikomból szárítottat használjak.
a személyes kedvencem a rozmaring, szinte minden fajta húshoz illike só, bors és fokhagyma kíséretében, persze leginkább báránysülthöz és tarjához, de tényleg mindenre rá lehet rakni frissen és csodálatos íze lesz. én grillezéskor egy rozmaring ággal szoktam kenegetni a húsokat kiszáradás ellen.
recept terén nekem az egyik nagy kedvencem, ami ráadásul pofon egyszerű a kakukkfüves sült csirke. 15-20dkg vajat az ember egy tálban kirak a konyhába, mikor felpuhult össze kell keverni sóval, borssal, egy gerezd aprított fokhagymával és jó sok kakukkfűvel. az egész csirkét megmossuk, a gyomrába rakunk még kakukkfüvet, és egy fél citromot cikkekre vágva. aztán a vajjal szépen bekenjük az egészet, bele egy sütő tálba, alufólia rá, és 160 fokon 1 órát sütjük. aztán fólia le, hőfok fel (ha van légkeverés, az is bekapcs), és szépen megpirítjuk mindkét oldalát, miközben a leolvadt vajjal locsolgatjuk.
Remek kis összefoglaló , bográcsban én is szeretek kísérletezgetni ezekkel a fűszerekkel, több receptet szívesen olvasnék még.
Junkfood =/= Újrahasznosított maradék
Én mindig attól fogok padlót, mikor valaki leszaroz egy olyan ételt, ami maradékok újrafelhasználásával készül. Valóban sokat ártott a Kádár korszak a magyar gasztronómiai műveltségnek, de erre nem a hortobágyi húsos palacsinta létezése az élő bizonyíték, hanem annak a leszarozása.
Talán csak azért van ennyire bögyében a sok wannabe gasztromágusnak, mert a Kádár korszak egyik szimbóluma.
Az rendben van, hogy az éttermi kínálatból kikopik, tényleg nem oda való. De nem látom be, hogy mitől rosszabb vasárnap így felhasználni a maradékot, mint kifőzni a megmaradt pörkölt mellé egy újabb adag nokedlit. Ezt az ételt nem a fácánraguhoz és a vadnyúl paprikáshoz kell hasonlítani, hanem a zsíroskenyérhez.
A magyar gasztronómiával sokkal inkább ott van probléma, hogy a magyarok többsége egysíkúan étkezik és képes olyan bűncselekményeket elkövetni, mint a liszttel sűrűre kevert vízben úszó zöldség darabok, amire a főzelék nevet akasztja. De ott van a krumplis tészta is, szénhidrát szénhidráttal. Ezek mellett egyáltalán nem az újrahasznosítással van gond, ezek mellett a hortobágyi még mindig inkább értékelhető gasztronómiai teljesítmény.
Jó írás, érdekes volt, köszönöm..
A boróka bogyót, kakukk füvet rendszeresen használom pörköltökhöz, sőt a gyömbért is szoktam használni...
Birka pörköltnél ha kissé faggyús íze van a bográcsban, egy késhegynyi őrölt gyömbér gyengíti, semlegesíti azt...
Vad pörköltökhöz pedig rendszeresen használok még aszalt áfonyát, és aszalt szilvát is..
Persze, a folyamat jóval korábban elkezdődött... a korszak-jelzőzéssel csak arra utaltam, hogy a polgáriasabb, változatosabb kulináris kereslet társadalmi okokból is csökkent.
Maradék felhasználás: ez otthoni viszonylatban még elmegy, viszont a vendéglátóiparban üldözendő jelenség.
Részben egyetértünk (pl. a főzelékek állagával kapcsolatban)... mindössze azt kifogásoltam, hogy az ún. reprezentatív vendéglátásban jelent meg, egy ismeretlen konyha szempontjából gyanús alapanyagokból és "ungarische generálszósz" (ld. hagyma, paprika, tejföl) felhasználásával, jellemzően zöldségek nélkül.
Normális tortillához vagy burrito-hoz - azok variációihoz - képest nagy nulla.
[ Szerkesztve ]
kiválló írás, élvezetes volt olvasni!
Mi a konyhában rendszeresen használunk rozmaringot, zsályát, koriander levelet.
A szüleim kertjében nő borsikafű, lestyán, menta, citromfű.
(az én személyes kedvencem a lestyán, imádom az illatát... )
A hétvégi ebédben most is szerepelt a csirkemellen a rozmaring, a tésztán pedig a zsálya.
Ha sikerül jó nagy cserép rozmaringhoz hozzájutni, a rozmaring lecsupaszított "ágára" szoktuk a saslikot feltűzni.
