Hát úgy látszik a példázat amit leírtam, nem volt elég szemléletes.

Tehát:

Adva van egy lelkében segítőkész, jó szándékú ember.
Meglátja a filmben szereplő kismacskát, természetesen a valóságban.
Jó szándékú, ezért a kismacska valósága mellett Ő lát egy filmet is, amely valamikor egy híradás volt a TV-n.

A híradás tartalma: Bandukol "Kismacskafalván", Magyarország északi csücskében egy 6 év körüli gyermek a 8 km-re lévő általános iskolába. Gyomra korog, ma is csak 1 dl tej és félszelet kenyér jutott az "asztalára".
A híradás egy alapítvány számlaszámát is megadta a segíthetőség lehetősége -képpen.

Most látható egyszerre a valóság és a "valóság".

Mit teszel?

Megmondom én mit teszek.
Elfordulok a kismacskától, (én nem szerepelnék a kismacskás filmben) és ha már a kismacska felélesztette a tenni akarásomat, befizetek a segítséget szervező alapítvány számlájára. (fontos !!! ha lehet anonimként)

Ezt javaslom a Tűzoltó parancsnoknak is. (mert nem hiszem, hogy ezért hozták létre közpénzen a tűzoltóság szervezetét)

Természetesen a szívem fájna a kismacska sorsa miatt. (mindenkinek egy kérdés: hogyan is jutott erre a "sorsra" a kismacska?)

Persze ez csak egy példázat és utólagos spekuláció a lehetséges kimenetekre az "embernek lenni" téma körben.

[ Szerkesztve ]