Az Amd a jó példa rá, hogy 130nm-en nagyon messzire el lehetett volna menni egész 2-2,3GHz-ig

A SIS gyártott DDR-es Északi hidat, nagyon jó eredményeket hoz a P3-S vele Főleg 1750MHz-re tuningolva.
Súlyos hiba volt a P4-re váltani az intelnek. A P3-at kellett volna 166Mhz FSB-re tervezni és tolni még 1-2 kört. Átlépni DDR-re. Majd váltani 110nm vagy 90 nm-re.
Mint ahogy a lapotop prociknál ez be is jött masszív 21W-os fogyasztás mellett.
A pentium D vége is az lett, mikor Pentium M(aka pentium3) a 533/677FSB-vel feltuningolva 3-3,5GHz-re (gondolom intel labor)
Lazán hozta a pentium D presler vagy a P4 Cedarmill szintjét ...csak kb felét fogyasztotta azoknak.
Hupsz 21-ről 45-55W-lett talán jó lesz asztaliba is..., ki is hozták gyorsan a Yonah magos Core duo/solo procikat laptopba 65nm-en, majd Core2-vel asztaliba.

A P4-et pedig elkaszálták, pedig a Cedarmill és a D0 reviziós Pentium D 945, 950 960 már egészen jó volt fogyasztás terén is.
Így elkaszálták olyan procikat, mint Pentium 4 HT 671 3,8GHz-el és Pentium D 970 3,8GHz 65nm-en (mi lett volna 45nm-en?)
Elvileg lett volna P5 is Tejas és Nehelem project, de olyan szinten fogyasztott 140+W, hogy a 90 65nm se volt elég a piacra dobáshoz. A 90nm Prescott 2M Smithfield és 65nm-es cedar mill Presler mentette meg a seggét az Intelnek 2005/6-ban

Végül a Nehelem visszjött a core 2 után miután a core 2 és a P4 dolgait összegyúrták, fűtött is, de ment is. i7-920-975 130W
Akkor indult végképp lejtmenetnek az AMD.

https://en.wikipedia.org/wiki/Template:Intel_processor_roadmap
https://en.wikipedia.org/wiki/Tejas_and_Jayhawk
[link]
[link]

[ Szerkesztve ]