Az inaktivak az egyszerűbb eset. Szimplán fel kell állitani egy kellemesen indokolható célértéket a foglalkoztatottsági mutatókra, majd kivonni belőle a tényleges értékeket -> voilá. Az inaktivak kérdéskörének másik oldaláról meg a költségvetési számok regélnek.

A mutyi viszont tárgyalása előtt kemény definiciós kényszer alá esik. Miféle mutyi? A szürke/feketegazdaságról (elmaradt befizetések, szociális oldalon többlet-kifizetések) van szó, a korrupcióról, illetve a korrupció által okozott tényleges többlet-kifizetésekről, elmaradt befizetésekről? Nagyon nem mindegy.

A szürke/feketegazdaság hatalmas méretű, lényegében a népesség nagyrésze érintett valamilyen formában. A korrupció igazából az állami/céges/önkormányzati felsővezetői kör homokozója, szóval ez csak limitált népességről szól. A korrupció által okozott kár nehéz dió, arra csak találgatásokat ismerek. Az állami/önkormányzati finanszirozású munkák jellemző túlszámlázása pedig legalább kétharmadrészt egy harmadik témakör Szóval?

#80: Mennyire reális pl. az, hogy a külföldi cégek aránytalanul nagy pénzeket vonnak ki?
Sajna: ez eléggé reális. Annak, hogy ezek a cégek idejöttek és a kockázatok ellenére működésben tartják a gazdaságot, ára van, nagy. Jellemző, hogy a sokallt 40% ellenére új bank nem képes megtelepedni! Ennek okáról érdemes elgondolkodni picit, mielőtt az arányokat sokalljuk.

A tőkével/munkával kapcsolatban: most akkor legyen tőkevonzó képességünk, versenyképességünk, vagy ne legyen? Ha növeljük a tőkére/munkára pakolt terheket, akkor a tőke/munka elmegy a szomszédba. Megteheti. Szóval ezen terhek dolgában érdemes szimplán a régiós átlagot célértékként elfogadni.

[ Szerkesztve ]

"Én korrupciónak hívom azt is, amikor baráti cégek nyúlnak le százmilliókat vagy éppen milliárdokat szinte minden projekten keresztül."

Ez sajnos igaz. Tapasztalatból tudom, hogy a legkisebb cégek is minden pénzt lenyúlnak amit csak tudnak. Főleg ugye az EUs támogatásokat.
Már itt is milliókról van szó, pedig ez a rész ( a kisebb cégek, vállalkozások) csak egy csepp a tengerben.

Ha mindent összeadnánk, nem lenne fekete-szürke munka, plusz a pályázati pénzeket is oda költenék ahova kell, akkor olyan szép országunk lenne, hogy rá sem ismernénk. Szerintem megszorításra se lenne szükség.
Elég belegondolni, hogy a BKV mennyi pénz, hány milliárdot költött tanácsadókra! Tanácsadókra(!) Röhej. És ez még csak az a rész ami nyilvánosságra került.
Ott a Metro project is ami lehet hamarosan teljesen leáll. Hála a nagyszerű szervezésnek, előkészületeknek és úgy összeségében mindennek aki/ami ezt így 'eltervezte'.

Hihetetlen összegek folynak így el kamu megbízásokra, pályázati pénz lenyúlásra, jutalomosztásra... (ugye van olyan vezető, aki 10x akkora jutalmat kap egyösszegben, mint amennyi 10 átlagember egy év alatt megkeres...)
Sz.tem a pénz egy része a fekete-szükre gazdaság miatt folyik el /illetve okoz hiányt/ másik fele pedig az ilyen pályázati pénz lenyúlások, és egyéb kamu meló kiadások miatt.

Maguk a foglalkoztatási mutatók sem a valóságot tükrözik. Egyrészt mert a munkanélküliségi adatok nem tartalmaznak egy csomó embert, akik nem dolgoznak, vagy csak alkalmi fekete munkából élnek, másrészt beleszámítunk egy csomó élősködőt, akik valójában inkább hátráltatják a munkafolyamatokat. Ne mondja nekem senki, hogy Ausztriához viszonyítva nálunk 2,5-szeres létszámra van szükség a közszférában. Ez a típusú fals foglalkoztatottság rosszabb, mint a munkanlküliség. Egy államigazgatásban bújtatott káder kerül mondjuk havi fél millába a köznek, míg ha keres 200 bruttót a versenyszférában, akkor ő és a munkáltatója befizet kb. 120-130e Ft-ot a közösbe. A különbség több mint 600e Ft havonta!

Szinte minden nagyobb projekt keretében elköltött közpénzen van egy sarc, amit az üzlet "kiosztójának" fizetsz. Autópályánál közel 50 %, máshol kevesebb. Ha ilyenekben "szerencsésen" részt vevő vállalkozások tulajdonosaival vagy vezető alkalmazottaival alkalmad nyílik beszélni, négyszemközt elmondják, nagyjából hogyan bonyolódik a "biznic".
Óvatos becsléseket olvastam, azok szerint a közpénzek minimum 10 %-át elsíbolják így. Ez kb. 1500 milliárd forint évente, 125 milliárd havonta.
Mindegy, minek nevezzük, még ha a klasszikus korrupció definíciót nem is fedik.

Egy 15-20 éve jelen lévő bank esetén nem hiszem, hogy kivonulna a piacról, ha 40 helyett "csak" 20 %-os profitrátával üzemelhetne.

A profitra rakódó terheket kellene valamiféle racionális értéken tartani, nem a befektetésre kivetett sarcokat. Azzal egyetértek, hogy regionális összefogásra is szükség lenne, mert a kockázattal nem arányos, ahogy pl. a Visegrádi országokat kezeli a tőke (persze válságon kívül). Ha nagyobb profitot remélnek kisebb kockázattal Iránban, tőlem mehetnek. Amíg a környéken (inside EU, NATO, stb) durván egymás alá ígérgetünk, csak a saját helyzetünket rontjuk.

A jutalommal önmagában nincs gond, engem még a Tocsik-féle összeg sem zavart nagyon. A gond akkor van, ha irreálisan alacsony szinten meghúzott célok teljesülése (részben ezért problémás a Tocsik-ügy is), vagy akár megfoghatatlan indokokkal kifizetett prémiumokat osztanak. A versenyszférában általában elég jól megfogható célok teljesülése esetén fizetnek meglehetősen jól átgondolt összegeket. Na ez az, ami gyakran nem jellemző állam bácsira, és az én szemem ez szúrja.

Ez tipikusan a "mindenki addig nyújtózzon, ameddig a takarója ér" helyzet; ha valaki idióta, és tovább akar nyúlni, akkor ne csodálkozzon, ha megfázik. Persze a minimális pénzügyi alapismeretek a legtöbb embernél nincsenek meg, így a kiadásaik között is simán lehet rengeteg olyat találni, ami a helyzetükben luxusnak számít

Foglalkoztatás <-> munkanélküliség Ausztriában mi számit bele a közszférába? Bocs, de az efféle keveredés eléggé megakadályozza, hogy ezt az egészet itt komolyan vegyem.

Egy 'államigazgatásban bújtatott káder' kerül valamennyibe a köznek - de ezt a valamennyit hetven százalékban vissza is fizeti a köz a saját zsebébe. Efféle káderből ráadásul relative kevés van, pláne, hogy előbb még a 'közszférában foglalkoztatottak' nagy száma került elő, mostmeg már csak a kozépvezetői szinttől felfele. A közszféra nagyrésze pedig inkább alul-, mint felülfizetett.

Szóval vannak a jól fizetett káderek. Legyenek mondjuk tizezren. Havi 600k. Évi 7e10 HUF. Ha felük fölösleges... Na jó, legyen 5e10 extra költség. Ebből 3e10 visszajön adóban.

A nyugdij- és szociális rendszerbe évi 4-5e12 HUF csorog be. Ennek tükrében biztos vagy benne, hogy a káderek jelentik a legnagyobb problémát?

Szerfölött bosszantóak, az biztos. Nade a fizetésük gazdasági súlya...

Egy 15-20 éve jelen lévő bank esetén nem hiszem, hogy kivonulna a piacról, ha 40 helyett "csak" 20 %-os profitrátával üzemelhetne.
Eléggé átrendezné a piacot és bedöntené a hitelezést. Nem buli. A banki profitot a versenynek kell lenyomnia - azaz a magyar pógárnak ki kell mennie külföldre és ott felvennie hitelt, pölö. Ejrópa, vagy mi a szösz.

Óvatos becsléseket olvastam, azok szerint a közpénzek minimum 10 %-át elsíbolják így.
Ja. Ennek is megvan a maga oka. Ez a témakör mindenesetre komolyabban vehető, mint a káderek bére.

A profitra rakódó terheket kellene valamiféle racionális értéken tartani...
Ha a 'profitra rakódó' részt kiszeded, akkor akár egyet is érthetünk...

Én mondjuk állami cégekre gondoltam. Már ami van még. Egyik sem tud mit felmutatni.
Sorra dőlnek be a projectek, alig alig készülnek el, sírnak a veszteség miatt, de a végén azért milliós jutalmakat osztanak, csak tudnánk mire fel... Most ezt így ömlesztve írtam...

Hasonlóra gondolok, mint amikor az Ameriaki autógyárak / bankok hatalmas jutalmat osztottak abból a pénzből, amit azért kaptak, hogy ne menjenek egyből csődbe. Na az is egyfajta pofátlanság volt.

Ez így igaz. És ezzel vissza is kanyarodtunk az oktatási helyzetre itthon. Ami mindenre felkészít csak az életre nem.
Még ha van is gazdaságtan óra olyan dolgokat tanítanak, aminek egy átlag ember soha nem veszi hasznát. A hasznos dolgokról meg alig-alig esik szó.

Mondjuk ezekkel a hitelekkel meg pénzügyi helyzettel kapcsolatban a józan paraszti ész is elég ahhoz, hogyha nem tudok összeszedni 20 ezer Ft.- ot akkor arra nem veszek fel kölcsönt...

Úgy állítod be, mintha az Ausztriával történő összehasonlítást én találtam volna ki, nem pedig átvettem volna valahonnan az adatot. Nyilván nem a hasamat ütögetve hozok fel adatokat, bár nem biztos, hogy mindenre gyorsan megtalálom a forrást.

Továbbra is azt mondom, hogy 3-500e ember összesített juttatásai (juttatás =/= havi bér!) komoly összeget jelentenek, függetlenül attól, hogy milyen eloszlásban számoljuk az átlagbért. Szvsz már nem az igazán alulfizetett oktatásban és egészségügyben dolgozik a léhűtők többsége, így a megspórolható pénz sem csak az alacsonyabb fizetésűekből jönne össze. Nem egyszerűen káderkérdésről van szó, 400e káder kicsit durva lenne. Én bújtatott munkanélküliségnek szeretem titulálni.
Továbbra sem tartom korrektnek az összegek abszolút értéken összehasonlítását. Abból indultam ki, hol lehetne igazságosan kurtítani. A GYES és GYED nem az a hely. Dániában 11 hónap teljes fizetéses "GYED" van, pedig ott az átlag nettó fizetés kb.30e DKK. Magyarországon 24 hónap max. 97e Ft, míg az átlagos nettó fizetés valami 180e Ft. Azaz kb. arányos a jelenlegi rendszer.
A nyugdíj esetében csak visszaállunk a kölcsönből fizetett 13. havi előtti idejére, én azt nem is tartom megszorításnak, inkább racionalitásnak...

Komoly banki verseny nem nagyon van errefelé. Pl. amikor próbáltam olyan szerződést találni, amelyik nem tartalmazza a bank egyoldalú módosításának lehetőségét, valahogy nem találtam. Most meg csodálkozok, hogy nem akar osztozni a megnövekedett kockázaton, és a Svájcban 1 %-os kamat ellenére nekem 9,5-re emel... És te bizonyára vágod, hogy itt nem az árfolyamkockázatról beszélek.

Ha a munkára rakódó terhek csökkenése egyben azt jelenti, hogy a bérek annyivel fölfelé fognak változni, felőlem elvehetjük a "profitra rakódó"-t...

egy "káder" nem a fizetésével okoz kárt az országnak, hanem a több milliárdos síbolásokkal, amiből néhány millió marad neki

mennyibe van most a 4-es metró?
700-800 milliárd?
csak azért hogy páran megkapják a kenőpénzt
most toltak be egy számlát 35 milliárd pluszköltégről

mennyi egy gyalogátkelőhely felfestése?
100.000 ft
akkor hogy lehet 200 db 200 millió?
D.... csak hebegett-habogott
mennyi itt a károkozás? 180 millió
és ez 1 ember 1 piti döntése

[ Szerkesztve ]

Ezzel teljesen egyetértek, sajna én is nap mint nap ezt tapasztalom. A politikusainknak sikerült kettészakítani az országot. Már nem lehet társadalmi dolgokról beszélni, mert egymást gyűlölő oldalak vannak.

Oha, ilyenre én is tudok egy jó példát
Itt nem messze tőlünk bővítik a 8-as főutat. Veszprém és Herend között építenek egy 4-sávosat, hogy eltereljék a forgalmat _2db_falucskáról!
Ezt úgy kell elképzelni, hogy a mostani úttól kb 500 méterre délre lesz az elkerülő. Vagyis a terepviszonyok nagyjából egyformák.
Ehhez képest az új útpályába _3db_ hidat építenek be! 3db 3 pilléres két oszlopos hidat, hogy áthidalják a durván 10-12 méteres szintkülönbséget. Azt a szintkülönbséget, amit az 500 méterrel odébb lévő úton hidak nélkül oldottak meg!
Vajon miért? Mert minél több a híd meg az extra elem az útban, annál többe kerül. És minél több helyre 'költik' a több pénzt, annál többet és több helyről lehet nyúlni!
A ráadás, hogy az első átadás tavaly szeptemberre volt kiírva. Aztán elcsúszott idén májusra, de még mindig csak a földmunkát csinálják, persze a hidak már azért állnak...
Egyszóval röhej ami itt megy. És ez csak egy 'kis' beruházás.

Sanda gyanúm szerint az új útszakasz egy jövőbeli M8-asnak is része lehet; legalábbis amikor arra jártam tegnap, ez volt az érzésem...

ennél már csak az jobb, mikor osztrák cég nyerte a melót, és állítólag osztrákoktól hozta a melósait (állítólag!!)

[ Szerkesztve ]

megvan az elválasztó sáv?
(autópálya jellemzője)

Én azt se bánom, ha valakinek van ötlete, hogyan lehetne ezt felszámolni. A korábban linkelt Hankiss cikk ezen része rettenetesen halovány. Néhány jogi garanciától remélne drasztikus javulást. Ezzel szemben én attól félek, hogy egy gálánsan rendezett pártfinanszírozás után se lennének már képesek a politikusaink megszabadulni a rájuk tapadó piócáktól (túl sok összefonódás és tartozás), mi pedig nehezen tudunk szabadulni a politikusoktól...

Az ingyenélők különböző csoportjait is hiába sorolgatom, mert addig, amíg nincs komoly reform az oktatásban, a munkaerő kínálatban, addig nem lesz több és jobb munkahely sem. Hiába zárnám el a csapokat, nem tudnék mit kezdeni a felszabaduló képzetlen munkaerővel. Ezért emeltem ki a korrupciót (bocs a pongyola definícióként, én ezzel írom le a közpénzek ellopását) és a közszféra potyázóit, rövidebb távon ezek tűnnek könnyebben kezelhetőnek, és az ott elfolyó összeg is elegendő lenne válságkezelésre.
A többi stratégia híján teljesen reménytelen, és ebben osztom Hankiss pesszimista véleményét.

Áh, ezt nem lehet felszámolni sohasem.
Elméletben szerintem úgy lenne lehetséges, ha lenne egy pártatlan döntő / vizsgáló / felügyelőbizottság. Ami természetesen 100%-ig pártatlan. Viszont mindenki megkenhető, és ezzel se mennénk semmire.
Mindenkinek be lehet igérni pár milliót, 1-1 dubaji utazást, aztán senki nem mond nemet...

Hááát, én azért ezt erősen kétlem.
Nagyon nagy átalakítás kéne ahhoz. Ahogy az országot ismerem ha akarnák is, legalább 50 év kéne hozzá.
Eleve a 8-as csatlakozik a Veszprémi körgyűrűhöz. Annak az íve viszont sok helyen túl nagy egy autópályához. Másrészt az egész egy rakás szar. Vp-Fehérvár közötti rész, de inkább csak a veszprém-palota közötti rész egy okádék. Ha nem akarod h szarrá menjen a futómű akkor kénytelen vagy a belső sávban menni. A külső az kész életveszély.
Pont ma futottam bele egy akkora kátyúba, ami szépen meglökte a kocsit úgy 110-nél. Ha éppen iszok, vagy nem figyelek közben, akkor kiszállunk a szántásba...
Szal ebben a formában a 8-as ezen szakasza még autóútnak is csak jóindulattal mondható, autópályának meg nagyobb átépítéssel se lenne jó. Szerintem.

Szal ha jártál erre, akkor láthattad a hidat, vagy legalább 2-t. És simán látszik, hogy egy komolyabb földfeltöltéssel el lehetett volna kerülni a híd építését... De persze azon biztos nem lehetett volna akkorát szakítani.

emlékeim szerint nem elválasztó sávot, hanem egy árnyékolós, 1 lábsoron álló duplakorlátot építenek a sávok közé; inkább autóút jellege van, ahogy mondani szokás, "gyorsforgalmi út"

(#92) Dany007
olyan gyakran nem járok arra, de azt hiszem, tudom melyik útszakaszról van szó, a múltkor az építkezést is láttam. emlékeim szerint az eredeti út is viszonylag hullámos; ezt feltehetően csak úgy lehet elkerülni, hogy építenek hidakat. meg rémlik valami olyasmi, hogy adott egy domb, annak az egyik oldalán megy a régi út, a közepén a falu, a másik oldalon pedig az új út - hidakon.
továbbá érdemes azt is megfigyelni, hogy nincs-e esetleg az új út közelében
a) nádas, b)patak, c) szántóföld, d)van-e vasúti közlekedés a környéken
mert ilyen esetekben a környezetvédők szeretnek okoskodni.
(jónéhány éve már, hogy pl. a 10-es utat bővíteni szeretnék, egy ideje már a politikai akarat és a pénz is meg van rá, csak éppen a környezetvédőknek nem tetszik, hogy az út szántóföldeken vezetne keresztül, továbbá nem nagyon akarnak másról hallani, mint hogy "építsenek vasutat itt és most azonnal")

[ Szerkesztve ]

Ha egy valag pénzt adunk szinte véletlenszerűen kiválasztott külföldi szakértői csoportoknak, még mindig megtakarítjuk a nagy részét a ma elfolyó összegeknek. Attól tartok, ezeket is hamar megtalálnák a piócák, és vagy elég pénzzel, vagy fenyegetéssel és robbantgatással elintéznék a megfelelő döntést.