Szerintem ez nem annyira megszokás mint ember kérdése. Én 26fokban meztelenül terülök el az ágyban este és csak rám irányított ventilátorral tudok elaludni, az asszony meg közli, hogy fázik, zoknit húz és betakarózik.

Nálunk is az a tapasztalat, hogy a hőszigetelés a nyári melegeken nem sokat segített. Az elején persze jobb, de amint bemelegszik a lakás, onnantól még rosszabb a helyzet (nehezebben is hűl le éjszakánként). És idén még nem volt tartósan 30+, amikor este 11kor is 26 fok van kinn. Viszont egy jól szigetelt lakásban egy modern klímának sem nagyon kell küzdenie, hogy kellemes időt csináljon. Nálam kb 200W/h-bó megvan a kisebb szoba hűtése kellemes 25 fokra.

Nem érdeklődök sem fűtés korszerűsítés, sem napelemek iránt, viszont annyira érdekelt a téma hogy elolvassam a "szenvedésedet" , a dilemmáidat, végül pedig a megoldást, jól felépített írás, fenntartotta az érdeklődésemet végig.

Valamit akkor nem értek. Ha tudtak építeni 100+ évvel ezelőtt hűvös házat, akkor mire volt jó a sok mindenféle csodás technológia, ha most nem jön össze?

Hát ez az.. Nagyszülők 60 éves háza, 5 cm szigeteléssel, 0 födémszigeteléssel hűvösebb, mint a mi modernnek mondható 20 évesünk. Mielőtt átköltöztünk a lakásból azt hittem eljön a kánaán és még fázni is fogok nyáron.

Daikin IFTTT kompatibilis a Wifi modullal.

Fehérváron és a velencei tónál most nagy divat a passzív ház építés. Én most nyáron több szerződést írtam egy ilyen házban, egy elég fontos partneré,( eleve úgy épített , nem átépített) nem klíma ment ,hanem hőszivattyú hűtötte a házat kellemes 24 fokra , hővisszanyerős szellőztető rendszerrel . ma egy más ügyben felhívtam és rákérdeztem erre a dologra, azt mondta hogy szerinte lassabban melegszik fel és hűl vissza de hűtés nélkül nem tudnának meg lenni benne. Az más téma hogy nála a hőszivattyú igazából ilyenkor annyit tesz hogy lentről felszivattyúzza a7-8 fokos vizet és azt keringeti, ez elég. igazából egy keringető szivattyúval klimatizálja a házat.

szükség van benne hűtésre és természetesen fűtésre is, de valószínűleg kevesebb energiára van szükség ezekhez.
tetőtérbeépítéses és eleve nem így tervezett háznál nagyon nehéz ezt megvalósítani hogy maximálisan elérje egy eleve úgy épített ház szintjét, megkockáztatom nálam újjáépítés nélkül lehetetlen lenne a felső szintet összehozni, mert nem lehet leszigetelni a tetőhééjazat alatti ferde részt.plusz 2 koszorú és egy attika fal is jelen van.

Vályogtégla verhetetlen lenne, de arra nem tudsz rakni értelmes szigetelést mert alárohad a vályog magában meg kb annyi mint egy porotherm 38 + 1 cm szigetelés.

[ Szerkesztve ]

a vályog magában meg kb annyi mint egy porotherm 38 + 1 cm szigetelés.

hát ha az a vályogfal másfél méter vastag akkor kb egálban lesz a poroterm38NF-el

P. 38 NF U=0,42
vályogtéga 100cm U=0,7

Amennyiben nem lesz zavaró a légáramlat, és néhány helyiségben a nem egyenletes hőelosztás akkor nem lesz gond. Még nem hallottam, hogy vki hozzád hasonló alapossággal ellenőrizte a klima választékot.

Igen, jogos valójában az akart lenni hogy a vályog + 10 cm szigetelés, lemaradt a nulla és megcserélődtek az elemek, apróság
Szerintem amire te utalsz az a vert vályog fal lehet .

Az általam vett adatok az energia alapítványtól vannak ha tévedek akkor őket kell elővenni
Az újabb megerősített de üreges légkamrás vályogtéglák már jobb cuccok , kb 40 % kal jobb a hőszigetelésük a hagyományos vályogtéglához.
A hagyományosé 1,05 W/m2K 45 cm vastagságban de az üregesé már 35 cm vastagságban 0,67 W/m2K míg a porotherm 0.35-42 W/m2K 38 cm vastagságban.
A vályog értéke igazából nem csak a szigetelésben rejlik, hanem a hőtároló képességében/ páraelszívó és kibocsátó képességéből a tömegéből és vastagságából adódóan.természetes úton képes egy egészségesebb légkört megalkotni azzal, hogy szabályozza a páratartalmat.

[ Szerkesztve ]

Összetett dolog. Nálam sok közel déli ablak van, ami télen fűt, de éjjel hűt, és a nyári melegben brutálisan fűt. Az ereszt kellene még jobban kihozni, hogy a meleg évszakban adjon több árnyékot. Ez igaz a ház többi oldalára is. Az ablakok önálló, külső árnyékolása is sokat segít. A tetőnél nagyon fontos az átszellőzés. Lakatlan tetőtérben lehet nyáron folyamatos ( mint a régi házakon a nyeregtető két tűzfalas részén. Lakott tetőtérben a fedés alatti kiszellőzést kell biztosítani legalább 5 cm legyen az ellenlécezés (azaz dupla mint a hagyományos), akkor a felszálló légáramlatnak lesz helye a cserép alatt. Újabban lehet kapni un klíma kontroll cserepet, ami önmagában is meglepően hűvös.
A szigetelés nem elég a szarufák között, mögötte ( azaz befelé) is kell még legalább ugyanakkora.
Fontos a helyiségek tudatos szellőztetése is, azaz akkor kell szellőztetni, amikor kint hidegebb van.
Ki lehet használni a pince eltérő hőmérsékletét is. A szoba plafonjáról ventilátorral a pince aljára lehet ventillálni a levegőt. Így a pince határoló kapacitása részben bevonható a felette lévő helyiségébe.

Szellőztetéssel az a bajom, hogy igazán nyári időben kb 7 órától már melegebb kint a levegő mint amit bent szeretnék (24-25fok). Emiatt meg nem szivesen kel fel az ember 5 óra körül , mint esetleg régen az öregek.

"mert nem lehet leszigetelni a tetőhééjazat alatti ferde részt.plusz 2 koszorú és egy attika fal is jelen van."
Miért ne lehetne?
A házfal hőszigetelését függőlegesen egészen a cserép alatti páraáteresztő fóliáig kell felengedni. A szarufák közötti hőszigetelést pedig ennek nek engedni, és pluszban végigfektetni a koszorún. A koszorú és a tető találkozása úgyis kihasználatlan.
A tarélyszelemenig ki lehet szigetelni, ami a fogópárok fölé rakott szigeteléssel elég vastag tud lenni.
Akinek már be van építve a tetőtér, annak sajnos már csak a héjazat ideiglenes leszedésével, kivülről lehet javítani a szigetelést, illetve vannak kívülről a gerendákra rakható rendszerek.

Sajnos ezért szellőztet néhány családtagom a nyári melegben. -( Ilyenkor szerencse, hogy korábban megyek dolgozni és akkor becsukom az ablakokat.

[ Szerkesztve ]

igen az probléma hogy az egész lambériát és a tetőcserepet felkell szedni. vagy alulról a belső burkolatot vagy felülről a héjazatot kell megemelni ,de inkább mindkettő, ha elég vastag szigetelést akar az ember, mert alapból csak 10 cm megy be a szarufák közé , annyi a vastagságuk. persze meg lehet oldani,de el sem merem képzelni mennyi lenne a költsége.

[ Szerkesztve ]

ja hát ilyen modern szupervályog lehet hogy tud csodákat, én a mezei v1.0 vályogtégla adatait ütöttem be a kalkulátorba, ha a netes adatok tévesek (λvályog = 0,7 W/mK) akkor a számításom is.

Mindenesetre én 40es vályogfal+5cmEPS házban élek és ez télen hideg nyáron meleg.

Pára áteresztő fóliánál teljesen vastagságban ki lehet tölteni a szarufákat. Erre még belülről 25-40 cm már elég jól szigetel. ( Hőtároló tömeg nélkül önmagában sajnos még kevés. )
Nálam kívülről nem lehetett változtatni a tetőn, mert igazodni kellett az ikerszomszédhoz. A tető túlnyúlást és a dupla lécezést is ezen buktam.