Köszönöm a bíztatást! Az az igazság, hogy nem sok időm volt megbarátkozni ezzel a helyzettel és diagnózissal. Április 20-án derült ki hogy ott vannak a bitangok, az egyik kiszakadva. Nem volt olyan előjel ami ezt alátámasztotta volna 100%-san, na jó kivéve hogy zsibogott az egyik kezem. A masszőrők se hitték el, mert nem fájt egyáltalán ha a nyakamat gyúrták. (pontosan idézve: ha sérved lenne és itt nyomkodlak, be....nál)
Szóval kicsit derül égből villámcsapásként ért. Megpróbálok nem izgulni, néha elkap a pánik aztán csillapodik. Most inkább a páromnak nehezebb elviselni engem, mint nekem a saját bajomat!
Még egyszer köszi!