De amíg a teremtő "törekvés" (hívhatjuk életnek is) nem költözik testbe, addig ezekkel nem kell rendelkeznie.
Ha jól értem egy élettelen és tudattalan entitásról beszélsz. Egy ilyen hogy alkot? Az ilyet lerakod a fészer sarkába és ott van és ennyi. Igaz, enni sem kér, de nem is csinál túl sok mindent, annyi változója adódhat, hogy emlékszel rá, hogy ott van vagy nem, de az is rajta kívül álló.

hogy náluk ez rendszeres volt (pl. az időjárással, terméssel, vadászattal stb. kapcsolatban), amíg a gyarmatosítók meg nem érkeztek.
Túrót. Csak bíztak a jóban, aztán amikor bejött azt vastagította meg, emelte ki a tudatuk, meg egymást is triggerelve örültek, hogy lesz termény, nem kell éhezni. A soványabb időszakokról meg lapított az elméjük, féltek, hogy mai ezós kifejezéssel élve bevonzzák a rosszat, ha túl sokat taglalják. Régen is ez volt a dolog pszichológiája, csak nem tárták fel saját maguknak, mert nem voltak azon a szinten, ahogy ma sincsen a többség azon a szinten, hogy az ilyet összerakja. Ezt fejelte meg még az elszeparáltság, vagyis nem jutott minden falura "tudós elme", az antropológusok meg milyen érdekes, "megszüntették" ezt a képességüket, valójában csak elhozták az értelmezés helyes útját és a gondolkodást.
Nem hobbiból cáfolgatlak és no offense, de olyanokat tudsz időnként írni...

És a teljes élővilág is jól megvan magántulajdon nélkül.
Az, hogy nem kumulálódott a megszerzett nyers hús és nem íródott bankszámlára, az egy dolog. Akár egyénileg, akár csoportosan ha átmenetileg is, de kell a magántulajdonná levés esete, különben vagy egyáltalán nem lesz a tied vagy csak olyan kis cafatot kapsz, hogy nem sokáig maradsz életben. A kóros altruizmusban szenvedőnek is nehezen adod át az egészséges önzőség fogalomkörét.

Túl sok segélyszervezet túl sok korrupt mozzanatát láttam már, de értelek.

Szerk.: erre a megálmodásra is írhatnál példát. Népi scifik kedvelt mozzanata, de nem tudok róla, hogy a valóságba ennél jobban beszűrődött volna valaha is.

[ Szerkesztve ]