Az ilyesmi írásokat olvasva nekem először az jut eszembe, vajon mikor dugott utoljára a szerző?! Ez mondjuk OFF, szóval inkább a számomra legérdekesebb részre reagálnék, mégpedig erre: "Hosszútávon az ilyen műsorok terjedése a kultúra és a művészetek iránti érdeklődés csökkenését vonhatja maga után." Szerintem még a látszatát is el kéne kerülni annak, hogy az említett kettőt összemossuk, illetve egységként tekintsünk bármelyikre is! A kultúra mindig összetett, egyes elemei szubjektíve jók vagy rosszak, hasznosak vagy ártalmasak, és szerintem ez a helyzet a művészetekkel is. Nem nézek tévét, el lehet zárkózni tőle, a cikkben említett műsorról nem is tudtam mostanáig, de például az un. mainstream "kultúra" és "művészetek" nagyját kifejezetten megvetem. Viszont mindenkinél máshol vannak a határok, mást vet meg, mást kíván a mainstream-en belül is. Anyai nagyapám matek-fizika szakos tanár volt, és nála nagyobb bunkót azóta sem láttam; imádtam egyébként az öreget. Az 'ízléstelen' egy elég szubjektív fogalom. Nekem nem fáj, ha valakinek mocskos a szája, de a latin kifejezéseket például rühellem, annak ellenére, hogy van latin érettségim; és nem, általában véve nem akarok múzeumokba járni, vagy költőket olvasni. Sajnos van hajlamom időnként erkölcsi kérdéseket feltenni, de rossz szokás szerintem, igyekszem is már leszokni. A nagyapám szájából gyakrabban hallottam a lófaszt, mint a múzeum + kultúra + művészet + erkölcs szavak együttesét, és mégis, ha most arról kérdeznének, hogy ki lehetne szerintem egy jó példakép a mai fiataloknak, rá gondolnék először.