Tetszett a cikk, köszi hogy megírtad. Egy nagyon érdekes világ, ami a mi kultúránktól igencsak eltérő.

Köszi a beszámolót, nagyon élveztem.
Én is tervezem, hogy amint adódik lehetőségem elutazom keletre és Japán az egyik ilyen ország ahová nagyon szeretnék eljutni..
Van valamilyen megmagyarázhatatlan vonzalom a kultúrájuk iránt, így számomra pont jókor jött az írásod.
Köszi

Na végre olvasható lett, GG jó írás.

Köszi, remek irás!

Én már másodszor voltam tavaly ott, 2018-ban Emirates-el ~240.000Ft volt az oda-vissza út Szeptemberben, úgy hogy 2 héttel az út előtt vettem meg a jegyet Bécs - Tokió.
2023 Szeptemberben 270.000Ft volt Air Chinaval a jegy (eléggé korrekt volt a társaság is), de ~250.000 Ft lett volna, ha nem variálok hogy Tokióba érkezek, de Oszakából megyek haza

Ami változást vettem észre az 5 év alatt, hogy nagyon sok kisboltba már Indiai, külföldi eladó, ez főleg a "nyugati" részre igaz, Tokióba még annyira nem volt elterjedve, viszont ők is perfektül beszéltek Japánul.

Japánba érdemes kimenni, legalább egyszer, nagyon szép hely, nagyon jó kultúrával, egyszerűen leírhatatlan, hogy mennyire más a felfogás kint, a biztonságérzet, az hogy odafigyel mindenki mindenkire, még véletlenül se legyen semmi gond.

13 nap szállás 4 helyen (Tokió, Kiotó, Fuji mellett Onsen, Oszaka) , reggelivel együtt nagyjából 155.000Ft volt összesen.
Ami drága az a tömegközlekedés, és ezt még jobban megemelték most.

Fuji hegyre felmenni is élmény - aki tehetei, tegye meg, nekem mindkétszer sikerült szerencsére felérni a tetejére, bár másodiknál fel kellett futnom a hegyre, mert szorított az idő, jött a tájfun

[ Szerkesztve ]

nagyon jól sikerült írás, le a kalappal, hogy ilyen szépen össze tudtad szedni egy kerek irományba. nekem anno nem sikerült, pedig belekezdtem. remekül adtad vissza a helyszíneket és érzéseket, visszavitt teljesen az én túrámra, amivel volt sok átfedés, köszönet érte.

releváns különbségnek két dolgot tudnék felhozni, egyrészt amikor én voltam pár éve, az angol kommunikáció (hiánya) nekem nagyobb probléma volt, még Tokióban is. másrészt én az utolsó napon nem így éreztem magam, azóta bánom, hogy nem kerestem egy ramenezőt a halpiacon, ahol megtartanak mosogatni, hogy kint tudjak maradni : )

[ Szerkesztve ]

Ahhoz kepest neztem, hogy most voltam Sydney-ben meg New York-ban. Nem irom le mennyibe kerult

Mi mindig is Japanba akartunk menni naszutra, de covid idejen sajnos Japan nem volt opcio.
Vegul nem bantuk meg, mert kb toredek aron volt Istambul-Maldives

De tervben van Japan.

Küldtem PM-et, megnézhetnéd, mert bibi van az egyik képeddel.

[link]

Utolsó bekezdés

Egyébként az utolsó napi érzés kb. pár hétig tartott.
Azóta viszont teljesen az az érzésem, hogy egy részem ott maradt.

Ez így van!

Kint voltál, 2 hét után már picit hazai ízekre is vágysz stb, hazajönnél kicsit, de amint hazaértél, egyre visszavágynál inkább oda, és ez az érzés csak fokozódni fog, ahogy telik az idő.

A 2. utam után úgy voltam megint vele, hogy lesz ami lesz, biztos visszamegyek harmadszor is.

köszönöm a beszámolót

Jó kis beszámoló. Visszahozza az emlékeket.
5 évvel ezelőtt voltam. Nagyszerű élmény volt.
Máig undorodom a KitKat-től. Szinte minden fajtáját megkóstoltam.
Vissza kéne menni. Csak kb 3x annyiba kerül az út.

Nagyon sokat ad az élményhez, hogy a fotók nem agyon szaturált AI mobil szutykok, hanem rendes fotók

Nade a lényegről, a japán nőkről nem is írtál semmit.

Három napja -mióta megláttam a cikket- tartogattam, hogy ha lesz időm, egyben szeretném elolvasni.
Végre lett.

Abszolút irigy vagyok. A lehető legjobb értelemben! Jó volt olvasni ezt az egészet. Tök jól megírtad még ha elsőre nem is sikerült (ahogy olvasom a kommentek közt), a végeredmény élvezetes lett. Szóval köszi a beszámolót.

Én Esztergom közelében lakom. Itt van ugye a Suzuki gyár. És nagyon sok ismerős, rokon járt már kint Japánban. Párom bátyja azt hiszem 7-10 alkalommal volt már. És mindig is irigykedtem. Ami nekem egy kis álmom lenne, nekik már unalmas rutinná vált. És máshogy is látják az országot mint az, aki turistaként volt kint, vagy csak egyszer.
A 90-es években, ráadásul a Suzukisok, halomba hordták haza Sony hi-fi rendszereket, meg hasonló cuccokat.

Egyébként sokaknak biztos csóri módi lesz, de én ha elkap a hangulat, van, hogy beteszek otthon a háttérbe a tévén, ilyen sétálós videókat: [link]

Te egyébként a noxwill fórumtárs vagy, aki évekig amcsi kapitány arcképpel nyomult?! Gyanút fogtam.. Mert ha igen, én nagyon lemaradhattam erről az "átalakulásról". :

[ Szerkesztve ]

Koszi a beszamolot, Japan nekunk is bakancslistan van mar evek ota. Talan majd jovore...

Ilyen eseményekre, mint nászút vagy bármi hasonló, sokkal alkalmasabb például Thaiföld. A japánok nagy általánosságban rezerváltak és nehezebben kommunikálnak, egy átlag magyar sokkal oldottabban és otthonosabban tudja érezni magát ott, mint Japánban.