Tetszett a cikk, köszi hogy megírtad. Egy nagyon érdekes világ, ami a mi kultúránktól igencsak eltérő.

Köszi a beszámolót, nagyon élveztem.
Én is tervezem, hogy amint adódik lehetőségem elutazom keletre és Japán az egyik ilyen ország ahová nagyon szeretnék eljutni..
Van valamilyen megmagyarázhatatlan vonzalom a kultúrájuk iránt, így számomra pont jókor jött az írásod.
Köszi

Na végre olvasható lett, GG jó írás.

Köszi, remek irás!

Én már másodszor voltam tavaly ott, 2018-ban Emirates-el ~240.000Ft volt az oda-vissza út Szeptemberben, úgy hogy 2 héttel az út előtt vettem meg a jegyet Bécs - Tokió.
2023 Szeptemberben 270.000Ft volt Air Chinaval a jegy (eléggé korrekt volt a társaság is), de ~250.000 Ft lett volna, ha nem variálok hogy Tokióba érkezek, de Oszakából megyek haza

Ami változást vettem észre az 5 év alatt, hogy nagyon sok kisboltba már Indiai, külföldi eladó, ez főleg a "nyugati" részre igaz, Tokióba még annyira nem volt elterjedve, viszont ők is perfektül beszéltek Japánul.

Japánba érdemes kimenni, legalább egyszer, nagyon szép hely, nagyon jó kultúrával, egyszerűen leírhatatlan, hogy mennyire más a felfogás kint, a biztonságérzet, az hogy odafigyel mindenki mindenkire, még véletlenül se legyen semmi gond.

13 nap szállás 4 helyen (Tokió, Kiotó, Fuji mellett Onsen, Oszaka) , reggelivel együtt nagyjából 155.000Ft volt összesen.
Ami drága az a tömegközlekedés, és ezt még jobban megemelték most.

Fuji hegyre felmenni is élmény - aki tehetei, tegye meg, nekem mindkétszer sikerült szerencsére felérni a tetejére, bár másodiknál fel kellett futnom a hegyre, mert szorított az idő, jött a tájfun

[ Szerkesztve ]

nagyon jól sikerült írás, le a kalappal, hogy ilyen szépen össze tudtad szedni egy kerek irományba. nekem anno nem sikerült, pedig belekezdtem. remekül adtad vissza a helyszíneket és érzéseket, visszavitt teljesen az én túrámra, amivel volt sok átfedés, köszönet érte.

releváns különbségnek két dolgot tudnék felhozni, egyrészt amikor én voltam pár éve, az angol kommunikáció (hiánya) nekem nagyobb probléma volt, még Tokióban is. másrészt én az utolsó napon nem így éreztem magam, azóta bánom, hogy nem kerestem egy ramenezőt a halpiacon, ahol megtartanak mosogatni, hogy kint tudjak maradni : )

[ Szerkesztve ]

Ahhoz kepest neztem, hogy most voltam Sydney-ben meg New York-ban. Nem irom le mennyibe kerult

Mi mindig is Japanba akartunk menni naszutra, de covid idejen sajnos Japan nem volt opcio.
Vegul nem bantuk meg, mert kb toredek aron volt Istambul-Maldives

De tervben van Japan.

Küldtem PM-et, megnézhetnéd, mert bibi van az egyik képeddel.

[link]

Utolsó bekezdés

Egyébként az utolsó napi érzés kb. pár hétig tartott.
Azóta viszont teljesen az az érzésem, hogy egy részem ott maradt.

Ez így van!

Kint voltál, 2 hét után már picit hazai ízekre is vágysz stb, hazajönnél kicsit, de amint hazaértél, egyre visszavágynál inkább oda, és ez az érzés csak fokozódni fog, ahogy telik az idő.

A 2. utam után úgy voltam megint vele, hogy lesz ami lesz, biztos visszamegyek harmadszor is.

köszönöm a beszámolót

Jó kis beszámoló. Visszahozza az emlékeket.
5 évvel ezelőtt voltam. Nagyszerű élmény volt.
Máig undorodom a KitKat-től. Szinte minden fajtáját megkóstoltam.
Vissza kéne menni. Csak kb 3x annyiba kerül az út.

Nagyon sokat ad az élményhez, hogy a fotók nem agyon szaturált AI mobil szutykok, hanem rendes fotók

Nade a lényegről, a japán nőkről nem is írtál semmit.

Három napja -mióta megláttam a cikket- tartogattam, hogy ha lesz időm, egyben szeretném elolvasni.
Végre lett.

Abszolút irigy vagyok. A lehető legjobb értelemben! Jó volt olvasni ezt az egészet. Tök jól megírtad még ha elsőre nem is sikerült (ahogy olvasom a kommentek közt), a végeredmény élvezetes lett. Szóval köszi a beszámolót.

Én Esztergom közelében lakom. Itt van ugye a Suzuki gyár. És nagyon sok ismerős, rokon járt már kint Japánban. Párom bátyja azt hiszem 7-10 alkalommal volt már. És mindig is irigykedtem. Ami nekem egy kis álmom lenne, nekik már unalmas rutinná vált. És máshogy is látják az országot mint az, aki turistaként volt kint, vagy csak egyszer.
A 90-es években, ráadásul a Suzukisok, halomba hordták haza Sony hi-fi rendszereket, meg hasonló cuccokat.

Egyébként sokaknak biztos csóri módi lesz, de én ha elkap a hangulat, van, hogy beteszek otthon a háttérbe a tévén, ilyen sétálós videókat: [link]

Te egyébként a noxwill fórumtárs vagy, aki évekig amcsi kapitány arcképpel nyomult?! Gyanút fogtam.. Mert ha igen, én nagyon lemaradhattam erről az "átalakulásról". :

[ Szerkesztve ]

Koszi a beszamolot, Japan nekunk is bakancslistan van mar evek ota. Talan majd jovore...

Ilyen eseményekre, mint nászút vagy bármi hasonló, sokkal alkalmasabb például Thaiföld. A japánok nagy általánosságban rezerváltak és nehezebben kommunikálnak, egy átlag magyar sokkal oldottabban és otthonosabban tudja érezni magát ott, mint Japánban.

Ezek a sétálós videók addiktívak tudnak ám lenni
Nekem ez a kedvencem, az eső meg még pluszba rátesz [link]

Igen igen, én vagyok az
Pár éve lekopott a noxwill név rólam, és az Amerika Kapitány is, ahogyan vége lett a karakter az Endgammel, úgy nálam is befejeződött az a "korszak". Azóta voltam már Saquon is, NFL topikban párszor váltottunk eszmét. Most pedig Japán korszakomat élem, csak ez kicsit mélyebb és stabilabb lábakon áll, mint a kapitány

igazán köszi az irást, remek volt!

ha meg nem jelezték, az első oldali 'ezt' link halott - Hibakód: 404

Gratula Japánhoz!
10 nap talán kicsit kevés ! El kell menni mégegyszer-kétszer!

Miután mi 2019-ben voltunk ősszel 14 napig (életünkben először Ázsiában), az egész COVID időszakot a japán emlékekkel éltük túl fejben! És annyira bejött hogy most áprilisban megint megyünk 16 napra (3 éjszaka ebből egy kis városlátogatás Shanghaiban, ha már ott repülünk el felette - Oroszország, Szibéria most nem játszik a repülőknek), a cél: Oszaka és Hokkaido, amik kimaradtak a múltkor. (Hokkaido az északi sziget, ahol Sapphoro is megtalálható).

A JR pass annyira megdrágult, hogy helyi kis vonatokon kívül mi 2* belföldi repülővel megyünk és autóval (ott is van Túrista kedvezmény!). Repülővel Tokyo - Osaka kb féláron van mint egy JR menetjegy!

Osaka-Sapphoro meg esélytelen vonattal (kivéve az időmilliomos fiatalokat), mert 12 óra. Persze egyszer a shinkansenen is kell mennie mindenkinek, de a múltkor mi leginkább Kioto központú csillagtúrán voltunk, és ott vonatoztunk eleget JR Passal a shinkanseneken.

Autóbérlés: még Hokkaidó autópálydíjaira is van túrista kedvezmény, ami nem árt mert amúgy dúrva 60ft/km az autópályadíj! És mégegyszer a vonatdíjakról : mindenki csodálja a Japán vonatokat , vonatközlekedést (Én is), csak az árát nem szívesen fizetné ki senki!
Autóbérléssel 2 főre Sapphoro - Hakodate oda vissza (kb 500km összesen) mindösszesen annyiba kerül mint vonattal, és mivel Hokkaido nem olyan sűrűn lakott mint a fősziget, ergo a tömegközlekedés sem olyan perfect, ezért az autóval olyan helyekre is eljutunk ami idő hiányában amúgy nem lenne lehetséges.

A lényeg: Japán egy gyönyörű, kulturálisan nagyon más, sok mindenben mégis nagyon hasonló, biztonságos ország, amit mindenkinek javaslok! Nagyon sok, sokáig emlékezetes élményt tud adni. Hogy mennyire: Párom azóta már alapfokon tud japánul, és csak ezért kezdett el Japánul tanulni, ahol elég sokáig nincs sikerélmény, hiszen az írást, a katakanákat és hiraganákat kell előszőr valamilyen szinten megtanulni.

Repülés árak: mostanában Air China légijáratoknak vannak, voltak egész jó árai (kb. 500€/oda vissza út). Igaz hogy Pekingben vagy Shanghaiban át kell szállni, de a lehetőség adott.

"A 2. utam után úgy voltam megint vele, hogy lesz ami lesz, biztos visszamegyek harmadszor is."

Mi még nem vagyunk ott 2.-jára, de már azt tervezzük hogy utána Korea - Japán, vagy Singapúr - Japán út legyen . Csak a kontraszt kedvéért, mert már megmondták páran hogy elrontottuk hogy életünkben előszőr Ázsián belül Japánba utaztunk, hiszen ilyen jó sehol máshol nem lesz!

Mondjuk Hokkaidóra nem is árt az autó. Én mindig megpróbáltam tömegközlekedéssel megoldani az útjaimat, de arrafelé - főleg a kevésbé felkapott régiókban - helyenként annyira gyér még a busz is, hogy az még akkor sem opció, ha az ember egyébként veszi a fáradtságot a menetrendek átnyálazására.

Voltam egy Saroma nevű kis faluban, csak a hét bizonyos napjain jár busz, a sofőr meg egyébként teherautózik és csak úgy brahiból ugrik be buszt vezetni.

jó kis település
ez a buszos sztori a " mi kis falunk " -ra emlékeztet.

[ Szerkesztve ]

Köszi az észrevételt. Idő közben megszűnt a cikk.

#44jalos
Egyet értek, viszont munka miatt nem tudtam tovább ott maradni, és különben is, nekem akkor pont annyi elég volt. Az utolsó napra valóban azt éreztem, hogy túl sok impulzus ért, és lehet ha tovább húzom, nem feltétlen tudtam volna annyira értékelni a látottakat, mint az elején. Jelenleg is azon dolgozom, hogy milyen minőségben menjek vissza, és nem is biztos feltétlen hogy turistaként. De ez még korai.

JR Pass az tényleg brutálisan drágább lett, lehetséges hogy akinek nem játszik az autóbérlés (mint pl nekem) az jobban jár a regionális bérlettel.

Az a kép a Fujiról nagyon szuper lett, főleg így, hogy a repülőgép is belelóg, eredetivé teszi.
Jó kis írás, én nem hiszem, hogy valaha is eljutok oda

Nagyon jó volt olvasni az írásodat, és visszatérni újra!

2018-ban voltam 2 hétig! ( Annó az utazómajom meg is osztotta a beszámolómat itt )

Fotósként mondom, hogy nagyon jó, hangulatos képeket készítettél, gratula.

Hatalmas élmény vollt annó az a kulturális és gasztrosokk. Mi is JR bérlettel nyomtuk, és lementünk egészen Fukuókáig majd vissza lépcsőzetesen megálltunk Osaka, Kyoto, Hiroshima (ez utóbbi nagyon nagy élmény volt) Tokyo-ra két hét egyedül sem lenne elég, de nekem is megmaradt, hogy mindig annyit mentünk, annyi mindent kinéztünk, hogy az alvással sosem volt gond!

Instán már akkor is végigstoryztam az utat azt itt találod
És az #UtaZoltan_japan hashtag alatt IG-n.

Mégegyszer kösz!

(Ui: Anno végignaplóztam mindent, mi történt velünk aznap, mi mennyibe került, és tervezek ebből és a 4000 képből valami fotókönyv szerűséget csinálni, csak rá kénne szánni egy pár napot, ami hat éve nem megy )

[ Szerkesztve ]

Köszi szépen a visszajelzést, örülök hogy tetszettek. Különösképpen, mert nem profi géppel lett a képek készítve.

Tokióra egy hét se elég, de ugyanez elmondható Kiotóról is, főleg ha belevesszük ott a környező városokat, mint mondjuk Narát.

Remek képek lettek a tieid, látom te is annó Air Chinat használtál. Őszintén, ha legközelebb megyek, velük fogok menni, mert ugyan át kell egyszer velük szállni, ami egy ilyen hosszú út alatt nem biztos hogy hátrány, viszont a jegyárak, majdhogynem fele mint amennyi a nagy társaságoknál.

Köszi neked is

Sajnos az orosz légtér lezárása egyben sok japán járatnak is odavágott, például Helsinkin keresztül már nem érdemes menni: korábban Szibéria északi peremén repült odafelé kb. 10 óra alatt, ez most közel 4 órával tovább tart, mert lejön a gép Mo. sarkáig, ott fordul el és megy Kínán keresztül. Emiatt aztán jóval drágább is lett.

Visszatalálós UP, btw ayo még, h h nem kommentelt?

Japán nekem is bakancslistás hely, nagyon szeretnék eljutni. Azt nem tudom elképzelni, hogy ott éljek, de biztos nagyon tetszeni fog. Régebben jobban bele voltam buzulva, ma már annyira nem, de mindenképpen megnézném.

Ez magyarázat arra, hogy miért törölték az eredeti visszautat ahol Helsinkiben kellett volna átszállnom. Odafele a Fekete Tenger után Afganisztán és Kínán át ment a gép, visszafele viszont került egy nagyot és Alaszkán illetve Grönlandon keresztül ment a gép. Érdekes is volt, hogy a bánatba látok havas tájat [kép]

Szuper beszámoló, köszi szépen! A repülős ülés hátába épített szórakoztató rendszerrel én pont fordítva jártam, mikor 2017-ben Los Angeles-be repültem. Kifelé egy Airbus A380-al mentem, aminek nevetséges rossz volt ez a része, igazi gagyi. Hazafelé pedig egy Boeing 787 volt, abban viszont nagyon jó volt. Gondolom a légitársaság választhatja ki, hogy milyen legyen benne és ha győz a filléreskedés, akkor kerül bele ez a gagyi.